Idén júniusban a Szegedi Tudományegyetem ad otthont a European First Year Experience – EFYE Konferenciának. Bár a rendezvény nemzetközi hírű kutatókat és szakembereket vonultat fel, az idei év üzenete világosabb, mint valaha: a konferencia a hallgatókról szól, hallgatókkal épül, és hallgatói szemmel válik teljessé.
Március 27-28. között rendezték meg a XIV. Eötvözet Konferenciát az SZTE Eötvös Loránd Kollégium szervezésében. A kétnapos rendezvényen 15 szekcióban összesen 75 előadó mutatta be kutatási eredményeit különböző tudományterületeket képviselve. A konferencia célja, hogy teret adjon a fiatal kutatók szakmai párbeszédének és elősegítse az interdiszciplináris együttműködéseket.
Az Eötvözet Konferencia ötlete egy különleges „kitérőből” született: 2010 őszén a budapesti Eötvös József Collegium oktatói és hallgatói Erdély felé tartva meglátogatták a szegedi Eötvös Loránd Kollégium intézményét. A találkozó során a két szakkollégium műhelyei bemutatkoztak egymásnak, majd az intézmények vezetői szándéknyilatkozatban erősítették meg együttműködésüket. Ennek első mérföldköve a 2011. március 25-én megrendezett Eötvözet Konferencia volt. Azóta a rendezvény jelentősen kibővült; a bölcsészet- és társadalomtudományok mellett ma már számos más tudományterület is képviselteti magát.
A XIV. Eötvözet Konferenciát Dr. Hunyadi Zsolt, az Eötvös Loránd Kollégium igazgatója nyitotta meg. Köszöntőjében a szakkollégium közösségének erejét és a tudomány iránti elkötelezettséget emelte ki.
– A szakkollégium közel 95 éve működik. Voltak nehéz időszakok, a mostaninál is nehezebbek, de a közösség és a szakmai munka mindig képes volt túlélni ezeket. Talán ennek is köszönhető, hogy most egy ilyen erős konferenciát tudunk megszervezni. Szinte a bőség zavarával szembesültünk a jelentkezéseknél, ami nagyon jó hír: azt mutatja, hogy még mindig vannak fiatalok, akik hisznek a tudományban, és hajlandók energiát fektetni abba, hogy ezzel foglalkozzanak – mondta az igazgató.
Dr. Hunyadi Zsolt, az Eötvös Loránd Kollégium igazgatója. Fotó: Nánai Fruzsina
Beszédében a tudomány aktuális kihívásaira is kitért, különösen a klímaváltozás és a mesterséges intelligencia kérdésére.
– Ma már pontosan látjuk, hogy a globális problémák helyben is megjelennek: a klímaváltozás nem elvont jelenség, hanem a saját környezetünkben is tapasztalható. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia teljesen új helyzetet teremt. Egyfajta kísérleti időszakban vagyunk, amikor még keressük a kereteket, és közösen alakítjuk ki, mi az, ami etikusan használható a kutatásban – mondta az igazgató, majd hozzátette: „Ebben a folyamatban a fiatal kutatóknak meghatározó szerepük lesz. Néhány éven belül közülük lesznek azok, akik megmondják, hogyan használjuk ezeket az eszközöket a tudományban” – zárta gondolatait.
A rendezvénynek az SZTE Bolyai Intézet adott otthont, ahol két napon keresztül zajlottak az előadások. A konferencia rekordszámú részvétellel zajlott: a korábbi évekhez képest jelentős növekedés figyelhető meg, hiszen 2025-ben 45, 2024-ben 49 előadó vett részt, míg idén már 75-en mutatták be kutatásaikat. A résztvevők tudományterületenként szervezett szekciókban, 15 perces előadások keretében ismertették munkájukat, amelyeket minden esetben rövid, szakmai párbeszéd követett.
A konferencia főszervezői Terjéki Gergő, a Szegedi Tudományegyetem Környezettudományi Doktori Iskola elsőéves hallgatója, valamint Baráth Nóra, az SZTE Állam- és Jogtudományi Karának másodéves, Nemzetközi tanulmányok szakos hallgatója voltak.
Nánai Fruzsina
Fotó: Nánai Fruzsina
