70 Nobel-díjas tudóst és 600 fiatal kutatót köt össze a 2026. június 27. és július 3. közötti lindaui találkozó. A Nobel-díjasok 75. összejövetelére a világ minden tájáról érkeztek kutatók.
A 2026. június 27-én kezdődött lindaui jubileumi program egyik különlegessége, hogy ott találkozott először személyesen a három magyar gyökerű Nobel-díjas.
Személyesen a némtországi Lindau városában találkozott először napjaink három magyar Nobel-díjas kutatója (balról jobbra): a karcagi születésű Hershko Ferenc (Avram Hershko), a Kisújszálláson nevelkedő, majd egyetemi és pályakezdő kutatói éveit Szegeden töltő Karikó Katalin, valamint a Mórról indult Krausz Ferenc. Fotó: K. K.
Mérlegen a globális egészségügy
Jelképi jelentőségű, hogy a béke Nobel-díjasok is szerepet kaptak Lindauban a programsorozatot indító 2026. június 27-i panelbeszélgetésen.
A globális egészségügy valóság vagy illúzió egy megosztott világban? Erre a kérdésre válaszolt a németországi szigetvárosban összesereglő tudósok előtt három Nobel-díjas – a világszerte ismert mRNS-kutató, Karikó Katalin, Frederick J. Ramsdell immunológus, valamint Morten Meldal, a koppenhágai egyetem biokémikusa – illetve egy politikus: a Portugál Köztársaság volt miniszterelnöke és az Európai Bizottság korábbi elnöke, José Manuel Barroso.
Az első magyar Nobel-díjas kutatónő, Karikó Katalin elmondta véleményét a globális egészségügyről a lindaui találkozón. Fotó, képernyőkép forrása: mediatheque.lindau-nobel.org
Hogyan valósíthatók meg az áttörések? Az első magyar Nobel-díjas kutatónő sikerkönyve, a Breaking Through – My Life in Science válaszait már 15 nyelvre lefordították. Karikó Katalin is megosztotta tapasztalatait az innovációról.
A Stefan H. E. Kaufmann immunológus (Max Planck Institute for Infection Biology) kérdései nyomán a szolidaitás és az elszámoltathatóság újragondolását kifejtő 2026. június 28-i beszélgetésben mi is elmerülhetünk a Lindauban készült videofelvételt itt megtekintve.
Lindau és a legrangosabb tudósok 75. találkozójának jelentőségét növeli, hogy a megnyitó ünnepségen – többek között – Frank-Walter Steinmeier, a Németországi Szövetségi Köztársaság elnöke mondott köszöntőt.
A programon olyan jeles politikusok is megjelennek, mint például Angela Merkel, Németország 2002 és 2021 közötti kancellárja.
Egy kutatói pálya tanulságai
Karikó Katalin oxfordi díszdiplomás ünnepségéről beszámolva megírtuk: angliai útja lezárását követően „részt vesz a németországi Lindau Nobel-díjasok találkozóján, ahol 600 diákkal lesz közös program. A neves tudósok izgalmas előadásokat tartanak, inspirálják a jövő kutatóit.”
A lindaui találkozó honlapja a svédországi díjátadóról ismert posztert is bemutatja, így népszerűsíti a a Karikó – Weissman kutatópáros felfedezését elismerő 2023-as orvostudományi Nobel-díj lényegét.
A németországi szigetváros, Lindau színpadán a Tisza-parti Szeged egyetemi és kutatóközponti értékeiről is szólt a Nobel-díjas Karikó Katalin. Fotó, képernyőkép forrása: mediatheque.lindau-nobel.org
Inspiráló előadást tartott Karikó Katalin 2026. június 29-én délelőtt: a hírvivő RNS 1961-es felfedezésétől kezdve a Covid-19 pandémiát megfékező, mRNS-alapú vakcinákhoz vezető utat mutatta be.
Karikó Katalin saját kutatói útjával állította párhuzamba a hírvivő RNS-sel kapcsolatos felfedezéseket és újításokat. Az útmutató a csodálatos molekula, az mRNS terápiás alkalmazásának sokféleségének vázlatával zárult. otó, képernyőkép forrása: mediatheque.lindau-nobel.org
„1978-ban kimutatták, hogy az emlőssejtekbe juttatott izolált mRNS termeli a kódolt fehérjét. Az 1984-ben bevezetett in vitro transzkripció lehetővé tette, hogy a megfelelő DNS-ből bármely kívánt fehérjét kódoló mRNS-t állítsanak elő fág RNS polimerázok segítségével. A 90-es évek elején az in vitro átírt mRNS-t főként állatokon tesztelték fertőző betegségek és rák elleni vakcinaként. Ezekben az években nagy előrelépés történt egy életképes kezelés felé, de az mRNS gyulladáskeltő jellege kezdetben akadályozta orvosi alkalmazását. Kollegáimmal együtt nagy mérföldkövet értünk el, amikor az uridint pszeudouridinnal helyettesítve az mRNS-ben elhárítottuk az immunválaszt. Továbbá bebizonyítottuk, hogy a lipid nanorészecskékkel formulált nukleoziddal módosított mRNS hatékony vakcina lehet.” Mindez megnyitotta az utat az áttörést jelentő terápiák fejlesztése előtt a gyógyíthatatlan betegségek és a kielégítetlen orvosi szükségletek kezelésére – összegzett Karikó Katalin.
Karikó Katalin memoárkötete, a Breaking Through – My Life in Science 15 nyelven hirdeti, hogy a kutatómunka érdekes és tudósnak lenni jó. Fotó, képernyőkép forrása: mediatheque.lindau-nobel.org
A szubatomi mozgások és a megelőzés
A megelőző egészségügy új lehetőségeiről a 2023-ban fizikai megosztott Nobel-díjat nyert Krausz Ferenc tartott előadást.
„Az új évezred hajnalán az attoszekundumos metrológia megszületése tette lehetővé számunkra, hogy először rögzítsük a szubatomi mozgásokat. Amikor ezeket a mozgásokat emberi vér molekuláiban kiváltjuk és rögzítjük, azok feltárhatják a minta molekuláris összetételében bekövetkező változásokat, és korai jeleket adhatnak a kibontakozó egészségügyi rendellenességekre” – magyarázta előadása ismertetőjében Krausz Ferenc, aki a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóintézet laboratóriumaiban is dolgozott, kísérletezett.
A magyar Nobel-díjas úgy véli: bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy „a megközelítés képes jeleket szolgáltatni a kibontakozó krónikus betegségekről évekkel azelőtt, hogy azok tüneteket okoznának és klinikailag diagnosztizálnák őket. Ezek az eredmények első alkalommal nyitják meg az utat az emberi egészség költséghatékony monitorozására.”
Életből vett tanulságok
Egy előadás és két beszélgetés főszereplője Karikó Katalin a Nobel-díjasok 75. találkozóján. A németországi Lindauban a karcagi születésű Avram Hershkoval, vagyis Herskó Ferenccel is találkozott a szomszéd városból, Kisújszállásról indult kutatónő.
Kisújszálláson nevelkedett Karikó Katalin, Karcagon látta meg a napvilágot Herskó Ferenc. Nagykunság két szülötte kalandos utat járt be, mire Lindau vároásban először találkozott A biokémikus Karikó Katalin 2023-ban fiziológiai és orvosi Nobel-díjat kapott, a kutatóorvos Avram Hershko 2004 kémiai Nobel-díjasa. Más-más időpontban, de mindketten elnyerték a Lasker-díjat és a kanadai Nemzetközi Gairdner-díjat. Fotó: K. K.
A Nagykunság vidékéről származó két Nobel-díjas, Karikó Katalin és Avram Hershko közös programján, 2026. július 1-jén az Életből vett tanulságok beszélgetésen partnerük lesz a szegedi egyetemre több alkalommal ellátogató biokémikus, a Nobel-díjas Tim Hunt; továbbá az ugyancsak Nobel-díjjal elismert farmakológus Louis J. Ignarro, illetve a közgazdasági Nobel emlékdíjas Robert C. Merton.
Hogyan lehet egyensúlyt teremteni a kudarc elkerülésére helyezett túlzott hangsúly és az innováció rovására? Van-e helye az excentrikus gondolkodóknak, akik briliáns ötletekkel és meglátásokkal állnak elő, de társadalmilag kevésbé konvencionálisak? Vajon a tudományosan "haszontalan" hobbik, utazás vagy más élettapasztalatok hozzájárultak-e a jövőbeli kutatási sikerekhez? Milyen tanácsot adnál önmagad fiatalabb verziójának? E kérdések körül forog majd a Magyarországról indult két kutató, valamint a brit és a két amerikai tudós beszélgetése.
Lindau hagyománya, hogy a közzé teszik a Nobel-díjasok találkozóinak előadásait.
Az interdiszciplináris eseménysoron Karikó Katalin és a Nobel-díjjal elismert mintegy 70 tudós diákokkal, fiatalokkal is találkozik, inspiráló előadásokat tart. Lindau, a németországi kisváros 2026. július 3-ig a világ tudományos életének centruma.
A borítóképen: A Nobel-díjasok 75. lindaui programján találkozott napjaink három magyar Nobel-díjas kutatója (balról jobbra): Hershko Ferenc (Avram Hershko), Karikó Katalin és Krausz Ferenc
Újszászi Ilona
Fotók: K. K., lindau-nobel.org.
