Megjelent a legújabb, mértékadó elemzés az elmúlt év időjárásáról. A legfrissebb Berkeley Earth 2025-re vonatkozó klímajelentést Prof. Dr. Gál Tamás, az SZTE TTIK FFI Légkör- és Téradattudomány Tanszék tanszékvezetője elemezte.
A globális felmelegedés tényét erősítik az adatok
A Berkeley Earth egy kaliforniai székhelyű nonprofit kutatószervezet, 2013 óta készít független elemzéseket a globális átlaghőmérséklet-változásokról. A 2025-ös globális átlaghőmérsékletről szóló jelentésükben arra a következtetésre jutottak, hogy 2025 volt a harmadik legmelegebb év a Földön 1850 óta. Ezt az évet csak 2024 és 2023 múlta felül. A Berkeley Earth elemzése 57 685 meteorológiai állomás 23 millió havi átlagos hőmérő-mérését ötvözi a hajók és bóják által gyűjtött mintegy 500 millió pillanatnyi óceáni hőmérséklet-megfigyeléssel. Az elmúlt 11 évben mind a 11 legmelegebb év megfigyelhető volt a műszeres feljegyzésekben, az elmúlt 3 évben pedig mind a 3 legmelegebb év szerepelt.
– A Berkeley Earth statisztikailag is egyértelműen megerősíti a globális felmelegedés hosszú távú, döntően emberi tevékenység okozta tendenciáját. A 2023 és 2025 közötti időszakban tapasztalt kiugró melegedés mértéke extrém volt, ami a folyamat gyorsulására utalhat, hiszen ha a felmelegedés a korábbi évtizedek ütemében folytatódott volna, ennek a hőmérsékleti kiugrásnak kevesebb mint egy százalék esélye lett volna tisztán természetes okokból bekövetkezni. A klímaváltozást tagadók számára ez az adat nehezen vitatható. A Berkeley eredményei egybecsengenek más nagy nemzetközi kutatócsoportok, mint a NASA vagy a NOAA adataival, amelyek mindegyike a valaha mért legmelegebb évek közé sorolja 2025-öt, kizárva, hogy csupán mérési hibáról vagy elszigetelt jelenségről lenne szó – mondta el Prof. Dr. Gál Tamás.

2025 folyamán a Föld felszínének 9,1%-án, beleértve a szárazföldi területek 10,6%-át és az óceáni területek 8,3%-át, lokálisan rekordmeleg éves átlagot mértek. Ezek a területek egybeestek számos nagyobb népesedési központtal. Becslések szerint 770 millió ember – a Föld lakosságának 8,5%-a – tapasztalt lokálisan rekordmeleg éves átlagot 2025-ben. A rekordmeleg által érintett legnagyobb népesedési központok 2025-ben többnyire Ázsiában voltak.

A globális átlaghőmérséklet alakulása és emelkedése 1850 és 2025 között. A grafikon az iparosodás előtti időszak (1850–1900) átlagához viszonyított hőmérsékleti eltéréseket ábrázolja. A kék vonal az éves ingadozásokat, a piros vonal a hosszútávú tendenciát mutatja, amely egyértelműen szemlélteti a globális felmelegedés gyorsulását az elmúlt évtizedekben.Forrás: Berkeley Earth – Global Temperature Report for 2025
Európában is sűrűsödnek a szélsőségek
- A globális jelentés nem támasztja alá azt a feltételezést, hogy Európában éves szinten rekordhideg lett volna, sőt, a hőmérsékleti térképek szerint a kontinens döntő többsége a sokkal melegebb tartományba esett az 1951 és 1980 közötti bázisidőszakhoz képest. A sarkvidék jelentős melegedése miatt azonban a mérsékelt övben, így Európában is az időjárási szélsőségek erősödnek, ami a szokásosnál melegebb és hidegebb periódusok gyakori váltakozását eredményezi. Ez keltheti ugyan azt az érzetet, hogy talán hidegebb a tél, de ha az átlagokat tekintjük – különösen 2025 decembere esetén –, a melegedés ténye egyértelmű. Bár 2025 végén visszatért a La Niña jelenség, amely globálisan hűtő hatású és megváltoztatja a légköri áramlásokat, ez legfeljebb átmeneti, regionális hidegebb periódusokat okozhatott, de az év egészét tekintve a Föld egyetlen pontján sem mértek rekordhideg éves átlagot. A hótakaróval és a hideggel kapcsolatos szubjektív észlelések ellenére a jelentés globálisan inkább a jég és hó visszaszorulását említi, ami a felszín sugárzáselnyelésének növekedésével tovább gyorsítja a melegedési folyamatokat – mutatott rá a szakértő.

A megfigyelt felmelegedés és az üvegházhatású gázok modellált hatásának összehasonlítása (1970–2024). A grafikon fekete vonallal mutatja a Berkeley Earth által mért globális hőmérsékleti adatokat az 1970-es bázisévhez viszonyítva. A színes sávok a különböző üvegházhatású gázok (szén-dioxid, metán és egyéb gázok) által okozott, modellált felmelegedés mértékét szemléltetik a FAIR modell alapján. Az ábra rávilágít arra, hogy a mért hőmérséklet-emelkedés szorosan követi az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedéséből számított értékeket. Forrás: Berkeley Earth – Global Temperature Report for 2025
Több légkondicionálást igénylő forró nap, kevesebb eső a Dél-Alföldön
A Szegedi Tudományegyetem Légkör- és Téradattudomány Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára a Dél-Alföldre vonatkozó adatok vizsgálata során is a globális folyamatokhoz illeszkedő tendenciákat ismert fel.
- A szegedi mérések a Dél-Alföldön is a globális tendenciákhoz illeszkedő, az átlagosnál jóval melegebb évet mutattak 2025-ben. A város külterületén az éves középhőmérséklet közel egy fokkal haladta meg a sokéves átlagot, a belterületen pedig még ennél is magasabb, 13,81 Celsius-fokos értéket regisztráltak, miközben a nyári hőhullámok során a maximumok megközelítették, illetve a külterületen el is érték a 39 Celsius-fokot, és jelentősen megnőtt a légkondicionálást igénylő hűtési napok száma. A városi hősziget-effektus jelentős többletterhelését kiválóan szemlélteti, hogy míg a külterületen mindössze 4, addig a sűrűn beépített belvárosban 32 trópusi éjszakát regisztráltak, amikor a hőmérséklet még hajnalra sem csökkent 20 fok alá. A térségben tapasztalható legkritikusabb probléma a hőmérséklet emelkedése mellett a csapadék drasztikus hiánya volt, hiszen az éves mennyiség alig érte el a sokéves átlag 60-67 százalékát. Ez különösen a nyári hónapokban jelentett súlyos aszályt; a – klimatológiailag legcsapadékosabb hónapunknak számító – júniusi eső például szinte teljesen elmaradt a térségben, ami több szempontból is válságos helyzetet teremtett. A csapadékhiány mellé tartós légköri aszály is társult, az átlagosnál jóval alacsonyabb relatív nedvességtartalommal, ami tovább gyorsította a kiszáradást – hangsúlyozta Gál Tamás.

Kivételes felmelegedési csúcs a 2023–2025-ös időszakban. A grafikon a globális átlaghőmérséklet 12 havi mozgóátlagának eltérését ábrázolja az 1850–1900 közötti bázisidőszakhoz viszonyítva. A szürke sáv az 1970 és 2019 között megfigyelt lineáris trendet és annak tartományát mutatja. A kék görbe kiemeli, hogy a 2023-ban kezdődött felmelegedési csúcs jelentősen meghaladja ezt a korábbi tartományt, és jóval a várt trend fölé emelkedik. Forrás: Berkeley Earth – Global Temperature Report for 2025
Fókuszban a klíma az SZTE-n: vizsgálatok, adatgyűjtés, kutatás, oktatás
Az SZTE TTIK FFI Légkör- és Téradattudomány Tanszéke, ahogy a jelen elemzés is mutatja, folyamatosan monitorozza a helyi klímát, a városi hősziget jelenségét és a csapadékviszonyokat, rendszeresen összevetve azokat a globális trendekkel. A hallgatók tanulmányaik során közvetlenül találkozhatnak ezekkel a valós idejű meteorológiai adatsorokkal, és azok feldolgozásán keresztül sajátíthatják el az éghajlatváltozás vizsgálatának korszerű módszertanát, így nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban, valós adatok elemzésével is aktívan részt vesznek a tudományos munkában és a klímaváltozás helyi hatásainak feltérképezésében. Az egyetem a probléma komplexitását felismerve létrehozta a Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoportot (IKIKK), amely a különböző karokon – a jogtól az orvostudományig – zajló, eddig elszigetelt kutatások szinergiáit aknázza ki a hatékonyabb megoldások érdekében. Erre a tudásbázisra épít a „Klímakihívások Döntéshozatali Támogatása” projekt terv, amely közvetlen párbeszédet és együttműködési mechanizmust tervez kialakítani a Csongrád-Csanád vármegyei döntéshozókkal, hogy a feltérképezett helyi problémákra tudományosan megalapozott, gyakorlati válaszok születhessenek. Ezen kezdeményezések révén az SZTE nemcsak vizsgálja a folyamatokat, hanem aktív szereplőként, a harmadik missziós célokkal összhangban segíti elő a térség adaptációját és a klímaváltozás hatásainak mérséklését.
Lévai Ferenc
Nyitókép: Globális hőmérsékleti anomáliák 2025-ben. A térkép a 2025-ös év átlaghőmérsékletének eltérését mutatja az 1951–1980 közötti bázisidőszak átlagához képest. A vörös és narancssárga árnyalatok a sokévi átlagnál melegebb, míg a kék árnyalatok a hidegebb területeket jelölik, szemléltetve a globális felmelegedés területi eloszlását. Forrás: Berkeley Earth