A Szegedi Tudományegyetem intézményi szinten koordinált, átfogó lakossági szűrőprogramot indított Csongrád-Csanád Vármegyei Kék Zóna Program néven, a dél-alföldi régió egészségi állapotának javítására. A kezdeményezés részeként Derekegyházon, Szentesen és Ruzsán szerveznek komplex szűrőnapokat annak érdekében, hogy a megelőzés és a betegségek korai felismerése mindennapi gyakorlattá váljon. Ezzel hosszú távon csökkenhet a megelőzhető betegségek és a korai halálozás aránya a térségben.
A program részleteit ismertető 2026. február 27-ei sajtótájékoztatón Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora az SZTE egészségügyi szerepéről és lehetőségeiről beszélt.
Kiemelte, hogy a modern technológiák és kutatások révén az egyetem képes a tudomány eredményeit a környező régióba átvinni, különösen az egészségügy terén, amely hosszú távon jelentős hatással lehet az emberek életminőségére és életkilátásaira.

– Az orvostudomány fejlődése, különösen a sebészet és a belgyógyászat területén, lehetővé teszi a betegségek korai felismerését és hatékony kezelését. Például a daganatos megbetegedések korai diagnózisa és az innovatív műtéti eljárások jelentősen csökkenthetik a betegek terhelését, miközben a modern belgyógyászati technológiák növelhetik az egészségben eltöltött életéveket. A hosszú élet és a jó fizikai kondíció elérése ma már reális cél, de ehhez szükség van az egészségügyi rendszer felkészültségére és a megfelelő eszközök biztosítására – fogalmazott.
Rámutatott arra is, hogy a tudományos kutatás, az oktatás és az egészségügyi innováció összehangolt működése alapvetően meghatározza a következő évtized életminőségét Csongrád-Csanád vármegyében és a Dél-Alföldön.
Egyetemi elkötelezettség a vármegye egészségéért
– A Szegedi Tudományegyetem elkötelezett abban, hogy Csongrád-Csanád vármegye lakossága számára helyben elérhető, szervezett alap egészségügyi szűréseket biztosítson. A program legfontosabb célja a megelőzés erősítése és a betegségek korai felismerése, hiszen ezek jelentik a hosszú távon fenntartható, hatékony egészségügyi ellátás alapját – erről már Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja beszélt.

Kiemelte, hogy a kezdeményezés több települést érint: Derekegyházon 2026. március 1-jén indulnak a szűrések, majd az SZTE SZAKK Dr. Bugyi István Szentesi Multidiszciplináris Centrumban – Szentesen, a Sima Ferenc utca 44–58. szám alatt – 2026. március 7–8-án és március 21–22-én várják az érdeklődőket, míg Ruzsán 2026. május 6–9. között biztosítanak vizsgálati lehetőséget.
A kancellár rámutatott arra is, hogy a vizsgálatok öt szakterületet ölelnek fel: kardiometabolikus szűréseket, pulmonológiai vizsgálatokat, szemészeti ellenőrzéseket, fogászati szűrést, valamint bőrrákszűrést.
A program megvalósítása a Szegedi Tudományegyetem saját forrásából történik, mintegy 218 millió forintos ráfordítással. A kancellár hangsúlyozta: ez a befektetés nemcsak az egyetem társadalmi felelősségvállalását tükrözi, hanem egy hosszú távú, a vármegye egészségét szolgáló stratégiai lépés is.
Komplex szűrések és tudományos megalapozottság
Prof. Dr. Paulik Edit, az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Népegészségtani Intézetének tanszékvezetője azt emelte ki, hogy a program célcsoportját a 18 év feletti lakosság alkotja. A szűrések az SZTE SZAKK Dr. Bugyi István Szentesi Multidiszciplináris Centrumban valósulnak meg, ahol ingyenes, komplex egészségiállapot- és életmódfelmérés várja a résztvevőket.

A program részeként részletes kérdőíves adatfelvétel történik, amely kiterjed a demográfiai jellemzőkre, az életmódra és egészségmagatartásra, az önértékelt egészségi állapotra, a krónikus betegségek előfordulására, valamint az orvoshoz fordulási szokásokra. Ezt egészítik ki a szakorvosi szűrővizsgálatok, amelyek a szív- és anyagcsere-betegségek, a pulmonológiai eltérések, a szemészeti és fogászati problémák, valamint a bőrgyógyászati elváltozások korai felismerését célozzák.
A tanszékvezető hangsúlyozta, hogy betegségspecifikus kockázatfelmérés is történik, külön kérdőívekkel vizsgálva többek között a prosztatabetegségek, a vastagbéldaganat, az irritábilis bél szindróma és a reflux, a visszérbetegség és a perifériás érbetegség, valamint a laktózérzékenység kockázatát.

A várható eredmények között emelte ki, hogy nő a lakosság hozzáférése a megelőző egészségügyi szolgáltatásokhoz, erősödik a korai felismerés lehetősége, ami időben megkezdett betegellátást tesz lehetővé, és javul az egészséggel kapcsolatos tudás.
A programhoz kapcsolódó kutatás révén feltárhatóvá válik a résztvevők egészségi állapota, életmódja és rizikóstátusza, lehetőség nyílik a kockázati csoportok követésére, a betegutak és ellátási folyamatok monitorozására és elemzésére, valamint célzott intervenciók tervezésére. Hosszú távon mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy növekedjen az egészségben eltöltött életévek száma a térség lakossága körében.
Megerősödő térségi együttműködés
Szabó István – Derekegyház polgármestereként és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének megyei elnökeként – különösen fontosnak tartja, hogy a program a településükön indul el, ahol már több mint nyolcvanan jelentkeztek a szűrésekre, és folyamatosan fogadják az új érdeklődőket. Hangsúlyozta, hogy a Kék Zóna Program nemcsak Szentes városát, hanem az egész kistérséget érinti, és mintaként szolgálhat a megye többi települése számára is.

Kiemelte azt is, hogy a kezdeményezés jóval több, mint egyszerű egészségügyi szűrés vagy egészségfejlesztési akció. A program komplex szemléletet képvisel, amely az egészségtudatosság mellett életmódváltásra is ösztönöz.
– Az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás, a mentális egyensúly és a támogató közösségek szerepe egyaránt meghatározó abban, hogy az emberek hosszabb és jobb minőségű életet élhessenek. A közösséghez tartozás élménye, az egyén megbecsültsége és belső ereje mind része annak a folyamatnak, amelyet a Kék Zóna szemlélete képvisel – fogalmazott.
Hozzátette azt is, hogy a programmal a szentesi kórház megerősödött szerephez juthat.
– Az egyetemmel való partnerség lehetőséget teremt arra, hogy az intézmény kilépjen a kisvárosi kórházak megszokott keretei közül, és fejlődési pályára álljon. Az egyetemi fenntartás valódi esélyt ad a szakmai előrelépésre, az elismerésre és további fejlesztésekre – összegezte.
SZTEinfo
Fotó: Sahin-Tóth István