Ünnepélyesen megnyílt a XXXV. Pleinair – Csongrádi Nemzetközi Alkotótelep és a X. Szegedi Festők Napja közös kiállítása a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának Rajz–Művészettörténet Tanszékén.
A XXXV. Pleinair – Csongrádi Nemzetközi Alkotótelep szegedi tárlata és a X. Szegedi Festők Napja kiállítása a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának Rajz–Művészettörténet Tanszékén nyílt meg 2025. október 22-én. Az eseményt a SZÖG-ART Művészeti Egyesület és az SZTE Művészeti Intézete közösen szervezte, immár hagyományosan a helyi és csongrádi alkotók együttműködésének ünnepeként.
Az estét Mucsi Gergő ütőhangszeres művész „Vitorlázás az égen” című vibrafon-előadása nyitotta meg, amely lírai hangulatot teremtett a kiállítás kezdetéhez. A megnyitón dr. Kozma József önkormányzati képviselő, a kulturális bizottság elnöke, valamint Cseri Gábor, a Csongrádi Önkormányzat Oktatási, Művelődési és Sportbizottságának elnöke köszöntötték a résztvevőket.
Cseri Gábor beszédében a csongrádi szőlőkről és borokról beszélt, mint a közösség és a művészet szimbólumairól. Úgy fogalmazott: „Ahogyan a borokban, úgy a képekben is ott vannak a barátságos ízek, a melegség, a tisztaság – néha kicsit keserű, néha édes, de mindig őszinte.” Hangsúlyozta, hogy az elmúlt 35 év során hatalmas művészeti érték halmozódott fel a Pleinair alkotótelep munkáiból, és ez a gyűjtemény méltó helyet érdemelne Csongrádon.
Dr. Kozma József beszédében a képek lelki és szellemi erejéről szólt. Bár önmagát racionális embernek tartja, elmondta, hogy a műalkotásokban mindig megérinti őt az a megmagyarázhatatlan energia, amit az alkotók belehelyeznek. Felolvasott egy részletet Elemes György szövegéből is, amely a kiállított képek mellett olvasható. A gondolat arról szól, hogy a festők hisznek az érzések, az alkotás és a szemlélők örökkévaló kapcsolatában – és amikor a közönség megvásárol egy művet, tulajdonképpen jövőt ad neki. Kozma szavaival élve: „Amikor az alkotói szándék és a befogadás világa találkozik, megszületik a jövő.”
Idén is sokszínű válogatással várja a látogatókat a XXXV. Pleinair – Csongrádi Nemzetközi Alkotótelep szegedi tárlata a Fischer Ernő teremben. A kiállítók között hazai és külföldi alkotók egyaránt szerepelnek, ami jól mutatja a Pleinair nemzetközi jellegét és szellemiségét. A szegedi, csongrádi, debreceni és gyermelyi művészek mellett Törökországból, Németországból és Romániából is érkeztek alkotók. Olyan nevek láthatók a kiállításon, mint Aranyi Sándor, Biró Ildikó, Dudás Sándor vagy Csák László, akik a térség meghatározó festői közé tartoznak. A külföldi vendégek, köztük Candan Durmaz, Miguel és Kim Epes vagy Volker Beyer, új nézőpontokkal gazdagítják a tárlatot, így a Pleinair továbbra is híd a nemzetközi és a hazai kortárs művészet között. A kiállított művekben közös a természet, a fény és az emberi jelenlét finom vizuális megfogalmazása, amely a plein air festészet hagyományait a mai kor érzékenységével ötvözi.
A X. Szegedi Festők Napja kiállítása a Vinkler László teremben a város és a régió alkotóinak közösségi erejét mutatja be. A tárlaton olyan ismert helyi művészek munkái szerepelnek, mint Olasz Attila, Szécsi Valéria, Árnyas Koppány vagy Simonics János, akik évek óta meghatározó szereplői Szeged kortárs képzőművészeti életének. A Szegedi Festők Napja immár hagyományosan a Magyar Festészet Napjához kapcsolódva ad teret a városi alkotóknak, hogy bemutassák legújabb műveiket, és közösségként is megszólaljanak. A kiállítás anyaga egyszerre tükrözi a festészet sokféleségét és a szegedi művészközeg összetartó, inspiratív szellemét – legyen szó absztraktról, tájképről vagy figurális ábrázolásról, mindegyik alkotás a helyi művészeti élet élénkségét bizonyítja.
A két kiállítást Váraljai Anna művészettörténész nyitotta meg. Beszédében felidézte a csongrádi művésztelep történetét, és elhelyezte azt a magyar modern festészet hagyományában, párhuzamba állítva a szolnoki, kecskeméti és nagybányai művésztelepekkel. Kiemelte, hogy ezek a közösségek nemcsak művészeti, hanem életreform-mozgalmi jelentőséggel is bírnak. A csongrádi alkotók – mondta – nem pusztán a látványra reagálnak, hanem saját alkotói folyamataikat figyelik, önreflexív módon közelítve a művészethez.
A földszinten megnyílt Szegedi Festők Napja kiállításról elmondta, hogy ez a helyi művészközösség kezdeményezésére jött létre Szent Lukács, a festők védőszentjének napja alkalmából. A tárlat a kortárs szegedi festészet sokszínűségét mutatja be, és a város alkotóinak közösségteremtő erejét ünnepli.
Az estét ismét Mucsi Gergő muzsikája zárta, ezúttal „Egy perc hírek” című dobelőadásával, amely lendületes ritmusával méltó lezárása volt az alkalomnak.
A kiállítások november 21-ig látogathatók a Rajz–Művészettörténet Tanszék Fischer Ernő és Vinkler László termeiben. A rendezvény nemcsak a kortárs festészet ünnepe, hanem találkozási pont művész és közönség, múlt és jövő között – ahol a művészet valóban közösséggé válik.
Szöveg és fotók: Pap Noémi
