2025 márciusában indult el a Szegedi Tudományegyetem társadalmi felelősségvállalási kezdeményezése, a Bálint Sándor Jólléti Program. A program célja, hogy egy Csongrád-Csanád vármegyei községgel, Ruzsával olyan partnerséget építsenek ki, hogy az SZTE minden képessége ott hasznosulhasson a község javára. Az elmúlt fél év eredményeit összegezték 2025. október 21-én az SZTE Rektori Hivatalában, ahol az Egyetem kancellárja, dr. Fendler Judit, együttműködési megállapodást kötött Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának vezetőjével, Dankovics Gergellyel.
A Program felöleli az egészségügyi, oktatási, vidékfejlesztési, agrárfejlesztési, kulturális, szociális, sport- és közösségi programokat, a tudományos vagy tájékoztató előadások igen széles spektrumát. Az Egyetem azt vállalja, hogy legalább öt éven keresztül folytatja a Programot önkénteseivel, mely egy teljeskörű lakossági felméréssel kezdődött, melyet a Szociológiai Tanszék egy oktatója és hallgatói végeztek el a községben.
Az elmúlt fél évben a ruzsai lakosok egyebek mellett egészségügyi szűréseken, közösségformáló programokon, pályázati tanácsadáson, agrár-képzésen vehettek részt. A program a község minden korosztályát megszólította, a legkisebbektől, akik például az Egyetem Füvészkertjét látogatták meg, a legidősebbekig, akiknek egy lelkes egyetemi dolgozó szenior örömtánc foglalkozást tartott.
A nyitóprogram keretében 2025. március 29-től hat napon keresztül az Egyetem szervezésében Magyarország szűrőkamionja Ruzsán állomásozott, ahol a hat nap alatt több mint 600 lakos esetében személyenként közel 50 vizsgálatot, szűrést végeztek el. A Bálint Sándor Jólléti Programhoz kapcsolódóan azóta közel 40 közös program valósult meg Ruzsán az elmúlt fél évben.
Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy van fogadókészség Ruzsán a programra - mondta dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja.
A program a féléves mérföldkövéhez érkezett, ez alkalomból tartottak az eddigi munkát értékelő eseményt az SZTE Rektori Hivatalában 2025. október 21-én. Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja elmondta, jó úton járnak, és az eddigi eredmények azt mutatják, hogy van fogadókészség Ruzsán a programra. Az oktatás, kutatás, gyógyítás mellett az egyetem negyedik missziója a társadalmi felelősségvállalás, ebben minden egyetemi polgár szeretne egyénileg is tenni valamit. Olyan települést választottak, amely nem Szeged vonzáskörzetéhez tartozik, így a lakosságnak a különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférése nehezebb. Dr. Fendler Judit előadásában összegezte, nagyon rosszak az egészségügyi mutatóink Magyarországon, a várható, egészségben eltöltött éveink száma az egyik legalacsonyabb. Ugyanakkor hangsúlyozta, az erőforrásokhoz való hozzáférés egyáltalán nem olyan rossz, mint a lakosság erre vonatkozó percepciója. A szűrővizsgálatok Magyarországon rendelkezésre állnak, de hiányzik a megfelelő betegútszervezés, a vidéki lakosság kevésbé fér hozzá a szűrésekhez.
 |
| Pillanatképek a Bálint Sándor Jólléti Program eddigi eseményeiről. Képgaléria - fotók: Ruzsa önkormányzata |
– Kitaláltuk, hogy meghatározunk nemenként öt életkori csoportot, amikre szűrési protokollt fog kidolgozni az egyetem. Megadjuk, hogy melyik csoportban mik azok a szűrések, amelyekre szükség lenne, bevonnánk a munkába a ruzsai körzeti orvosokat is. Akár mint egy terhességi kiskönyvet, odaadnánk a polgárnak, hogy neki milyen vizsgálatokon ajánlott részt venni, onnantól pedig az Egyetem vállalja ennek megszervezését a résztvevő lakosok számára. Ez is egy pilot program lenne, ahogy az egész ruzsai programmal azt vizsgáljuk, hogy milyen hatással van a község egészségi állapotára, jóllétére, ha hozzáfér minden szolgáltatáshoz, amihez például mi, szegediek – vázolta a legújabb terveket az SZTE kancellárja.
Dr. Rácz Attila, az SZTE BTK Szociológiai Tanszék adjunktusa.
A Bálint Sándor Jólléti Program pozitívumai közé sorolható, hogy a hallgatóknak gyakorlati helyet ad, ahol valós körülmények között, hús-vér emberekkel beszélgetve tudnak adatokat gyűjteni – hallottuk Dr. Rácz Attilától, az SZTE BTK Szociológiai Tanszék adjunktusától, a BSJP falukutatás-vezetőjétől. A szociológus szerint jó kapcsolatuk alakult ki a ruzsai önkormányzattal és a helyi intézményekkel, illetve a helyi közösség is segítőkész. Semmit sem szeretnének ráerőszakolni a falubeliekre, először megismerik a helyzetüket, adatokat gyűjtenek, aztán megvalósíthatósági tanulmányt készítenek. A hallgatóknak nagy élmény volt például, amikor bepillanthattak a tanyagondnoki szolgálat tevékenységébe, és kimehettek a tanyagondnokkal az ellátottakhoz. A felmérés alapján a lakosság számára a legnépszerűbb programok közé tartozott az egészségügyi szűrőbusz, elmondták, szívesen vennének részt további egészségnapokon, valamint kifejezetten érdekelnék őket a vízmegtartással és az erdőállomány klímaadaptációjával foglalkozó előadások.
Dr. Szabó Andrea, az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Népegészségtani Intézet adjunktusa.
Dr. Szabó Andrea, az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Népegészségtani Intézet adjunktusa elmondta, hogy Ruzsán 610-en vettek részt az átfogó szűrővizsgálaton. Ennek elemzési szempontjait és eredményeit mutatta be. A válaszadók 15,7 százaléka dohányzik, amely sokkal jobb arány, mint az országos átlag (27,2 százalék). 42 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy szeretne leszokni a dohányzásról. Az alkoholfogyasztási szokásaikról is megkérdezték a falu lakóit, az úgynevezett nagyivók 5,3 százalékot tesznek ki (az országos átlag 5,2 %). Zöldség- és gyümölcsfogyasztásban elmaradnak az átlagtól, mindössze 70 százalék mondta azt, hogy naponta fogyaszt zöldséget és gyümölcsöt. A válaszadóknak csupán 10 százaléka érezte magát fittnek, és 73 százalék Ruzsán a túlsúlyosak és elhízottak aránya. A krónikus betegségek közül a leggyakoribb a magas vérnyomás és a cukorbetegség, utóbbi az országos átlag (8-9 %) feletti. Az is kiderült, hogy szűrővizsgálatokra leginkább az idősebbek járnak.
– Tudom, hogy fontosak a statisztikai adatok, de engedjék meg, hogy az érzelmesebb oldaláról közelítsem meg, hogy mit jelent nekünk ez a program – mondta Sánta Gizella, Ruzsa polgármestere. – 207 nap telt el azóta, hogy aláírtuk a programot, a különféle eseményekbe nagyjából 1800 embert sikerült bevonnunk. Az egészségügyi szűrésre kiemelten fókuszáltunk, de ezen kívül nagyon sok minden történt a településünkön szociális és oktatási, illetve gazdaságfejlesztési, mezőgazdasági területen is. Fontosak nekünk azok a mosolyok, amiket a résztvevők arcán láttunk, és azok a lehetőségek, amelyekhez hozzá tudtunk jutni – emelte ki a polgármester. A programnak köszönhetően az iskolában oktatási gyakorlaton vettek részt szegedi egyetemisták, így a nyugdíjba vonult kémiatanár helyét is hamar be tudták tölteni. Sok rendezvényt tartottak a gyerekeknek helyben is, valamint eljutottak egyebek mellett a szegedi ÁGOTA Futásra, az SZTE Füvészkertbe, a nyári táborosok pedig megnézhették, milyen belülről egy mentőautó és az elsősegélynyújtásról tanulhattak.
Sánta Gizella, Ruzsa polgármestere.
Sánta Gizella úgy véli, az előttük álló lehetőségek részben még ismeretlenek, de azt már meg tudta állapítani, hogy a jó együttműködés ismérve, hogy miközben kapnak, észrevétlenül adnak is valamit egymásnak. Végezetül megemlítette, hogy nemrég odament hozzá egy ruzsai hölgy, hogy megköszönje a Szegedi Tudományegyetemmel való együttműködésüket. Ugyanis a helybe vitt szűrővizsgálatnak köszönhetően végre rá tudta beszélni a párját, hogy azon részt vegyen. A prosztatavizsgálat eredménye eltérést mutatott a normál értéktől, kivizsgáltatták, és kezdeti stádiumban találták meg nála a rosszindulatú elváltozást, amit már kezeltek is, így most a gyógyulás útján jár. A polgármester szerint a Bálint Sándor Jólléti Program eredményeként a kistelepülésen élők azt érezhetik, hogy ők ugyanolyan értékes emberek, mint a nagyvárosiak.
Dr. Fendler Judit kancellár és Dankovics Gergely, a MÁESZ programigazgatója.
A féléves mérföldkő esemény zárásaként az SZTE stratégiai együttműködési megállapodást kötött Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjával (MÁESZ). Az együttműködés jó alapot biztosíthat arra a jövőben, hogy az egyetem kutatói a MÁESZ adatait felhasználva további kutatásokat végezhessenek, publikációikhoz felhasználhassák az adatokat. A szerződést Dr. Fendler Judit kancellár és Dankovics Gergely programigazgató írta alá.
A MÁESZ mára elérte a háromezredik helyszínt, közel 1 millió magyar állampolgárnak biztosítottak lehetőséget a részvételre, több mint 10 millió vizsgálatot végeztek országosan, ehhez 20 ezer szakember összehangolt munkája kellett – közölte Dankovics Gergely. Hozzátette, örömmel csatlakoztak a ruzsai projekthez és nagyon sok pozitív visszajelzést, kedvességet kaptak a helyi lakosoktól a házi rétestől kezdve a befőtteken át a savanyúságokig. 98 éves volt a legidősebb résztvevő, aki elárulta, sohasem járt még szűrőkamionban. – 2018-ban Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának elindult a gyermekprevenciós ága „Utazás az egészség birodalmába” címmel. Ebben eddig 200 ezer gyermek vett részt. A fiataloknak különböző programokat viszünk: látványos anatómiai bemutatókat 3D-s technológiákkal, elsősegélynyújtást, újraélesztési bemutatókat. 2025. október 14-én indítottuk el a Nemzeti Mentálpajzs Programot, 2026-ban ezt is kibővítenénk, az általános iskolákat bevonva – közölte Dankovics Gergely. Úgy véli, a Bálint Sándor Jólléti Program példaértékű kezdeményezés, amely mellé örömmel álltak be.
SZTEinfo - V.-Sz. I.
Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Borítóképen: Kocsis-Nagy Zsolt igazgató, Dr. Fendler Judit kancellár, Sánta Gizella polgármester és Dankovics Gergely programigazgató.
