Stratégiai jelentőségű együttműködési keretmegállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetem és a BYD Auto Hungary Kft., amely új gyakornoki lehetőségeket nyit a hallgatók előtt, és erősíti az SZTE gazdasági-társadalmi beágyazottságát. A partnerség új szintre emeli az egyetem és a kínai autógyártó közös szakmai és kutatási törekvéseit.
Virágszálak, pislákoló mécsesek emlékeztetnek az SZTE Móra Ferenc Szakkollégium bejáratánál dr. Vörös Lászlóné Petróczi Kornéliára, „Nellikére”, aki 1968-1993 között volt a Móra Ferenc Kollégium igazgatója. Egykori és mai kollégisták, egyetemi vezetők együtt emlékeznek a legendás igazgatóra, aki 2025. november 8-án, életének 88. évében elhunyt.
Az SZTE Móra Ferenc Szakkollégiuma fájdalommal tudatja, hogy Dr. Vörös Lászlóné Petróczi Kornélia életének 88. évében elhunyt. Temetése 2025. november 24-én, 11 órakor lesz a szegedi Belvárosi temető szóróparcellájánál. Családja kéri, hogy kegyeletüket egy szál virág elhelyezésével fejezzék ki.
A legendás kollégiumi igazgatónő, dr. Vörös Lászlóné Petróczi Kornélia, Nellike halálának hírére az SZTE Móra Ferenc Szakkollégium bejárata mellett emlékhelyet alakítottak ki a kollégium vezetői, „a Móra” mai és egykori lakói. Fotó: Tari Blanka
Erdélyi Ágnes, a Móra kollégium korábbi tanára és vezetője 2025. november 13-án este búcsúbeszédében méltatta egykori tanárát, igazgatóját, kollegáját és barátját dr. Vörös Lászlóné Petróczi Kornélia, „Nellike” emberi és vezetői érdemeit. Fotó: Tari Blanka
– Dr. Vörös Lászlóné Nellike életét, munkásságát a Kollégiumnak, az ifjúság legnemesebb értelemben vett nevelésének szentelte. Életműve példaértékű, melyet akkor értékelhetünk igazán, ha történelmi kontextusban idézzük meg. Ne legyenek ezek nagy szavak – kezdte búcsúbeszédét Erdélyi Ágnes, majd kitért az intézmény és volt vezetője érdemeire.
– 1966-ban indult útjára a szegedi egyetem vadonatúj, modern kollégiuma, sokan a város lakói közül csodájára is jártak. Innen kezdődött a Móra-kollégium története, melynek 1967-től Dr. Vörös Lászlóné Nellike (képünkön) igazgatója volt huszonhét éven át.
Ezen időszak – különösen a 70-es évek – a felsőoktatási kollégiumi mozgalom megerősödésének nagy korszaka volt Magyarországon. A régmúlt autonóm református kollégiumai, a budapesti tudós Eötvös Kollégium és a fényes szellők korának népi kollégiumai adták történelmi és teoretikus alapját ennek a megújulásnak. Tanulmányok, konferenciák munkálkodtak azon, hogy a felsőoktatási tanulmányokhoz, a leendő hivatásra készüléshez mit tud hozzátenni a kollégium, mint a diákok otthona – sorolta Erdélyi Ágnes.
– A Művelődésügyi Minisztérium égisze alatt megalakult az Országos Felsőoktatási Kollégiumi Bizottság (OFKB), melynek Nellike kezdetektől egyik meghatározó tagja volt, aktív részeseként ennek a történelmi innovációnak. A legeredményesebben működő kollégiumok igazgatóival, a budapesti, pécsi, veszprémi, debreceni, gödöllői, szekszárdi kollégiumok vezetőivel közösen írták e mozgalom jelenkori krónikáját. Az irányelveken túl a gyakorló intézmények – köztük a Móra – viharos gyorsasággal szaporodó tapasztalatai mentén kirajzolódott, hogyan gazdagíthatja a kollégium az egyetemi képzést, hogyan lehet nyitott, megújulni kész közösség, a demokratikus működés mintázata. Ezekről sokat beszélgettünk, vitáztunk közös kollégiumi fórumokon, OFKB-s táborokban, de mindennapi mórás közéletünkben is.
–Naprakészen tudtuk, mi történik országos kollégiumi helyeken. Mi, kollégiumi tanárok mintegy barátokként viszonyultunk egymáshoz, találkoztunk, látogattuk egymást – mélyen motiválva közös érdekeinkben. Ahogy barátok voltak a kollégiumigazgatók is. Nellikét határozottsága, konstruktivitása, nyitott szemlélete miatt különösen nagy tisztelet övezte, hitele volt a szavának. A kollégiumi közösségeknek ez az összetartása, szolidaritása életre szóló iskolája immáron mindenkinek, aki ebben jelen lehetett – folytatta emlékbeszédét Erdélyi Ágnes.
– Ezekben az években vált a szegedi Móra-kollégium a felsőoktatási kollégiumok között az egyik legismertebb és legelismertebb intézménnyé. 1966-tól a nulláról indulva felépült a valóban úttörő, első generációk igyekezetével egy dinamikus, inspiráló kollégiumi közösség, melynek részesei azóta is büszkén vallják magukat mórásnak. Ehhez az érzéshez közvetlenül hozzátartozik a Nellike-imázs, a tettrekészség és kísérletezés mellett a kedvesség, a tolerancia és egy mélyen elkötelezett ember példája. A Mórában – nyilván az adott lehetőségek mellett – a nyitott Fórumokon megvalósult egyfajta képviseleti demokrácia érdemi vitákkal közös dolgainkról – emlékeztett.
– A sokatmondó „Magunk” névvel kezdetektől saját kollégiumi újság is létezett, mely egyfajta különállást is tételezett, de volt rohamosan fejlődő könyvtár, járt minden érdemes folyóirat, voltak közösségi terek (a Móra akkor még az említett célok mentén eleve kollégiumnak épült!), évről-évre gazdagodtak a hagyományok, a szakmai sorozatoktól a filmklubokon át a kirándulásokig – felsorolni lehetetlen – fogalmazott Erdélyi Ágnes.
– Később a 80-as években, az éppen csak sejtett rendszerváltás előtt a kritikus szemléletű rendezvények hosszú sorát is vállalta és szervezte a Kollégium, melyek iránt az érdeklődés messze túlnőtt a Móra falain. Ezekben az években tanultam meg a Móra-kollégium igazgatójától életre szólóan, akkor már kollégiumi tanárként dolgoztam mellette, hogy nagy önfegyelemmel olyan elképzeléseket és kezdeményezéseket is jóvá lehet hagyni, amit az ember nem biztos, hogy abban a momentumban ő maga helyesnek tart – emlékezett a szónok.
– Különösen figyelemreméltó, hogy alakulása után a Móra szinte azonnal szakmai műhelyeket, ún. szakkollégiumi csoportokat indított azon témák mentén, melyek nem fértek be a tanmenetekbe, és ezzel a korai kezdeményezéssel történetileg is megalapozták a jelenlegi, már évek óta akkreditált Móra Ferenc Szakkollégium működését. A magyar-történelem szakos végzettségű igazgatónő szívéhez leginkább közel a történelmi tárgyú projektek álltak, ezért támogatta különösen az akkoriban még igazán fel nem tárt népidemokrácia-történetet tárgyaló kurzusokat, csakúgy, mint a szociálpszichológia módszereivel foglalkozókat. Somlyai Magda és Veczkó József nevét emelném ki ebből a korai etapból, némileg igazságtalanul a sok kiváló oktató közül – mondta Erdélyi Ágnes.
– Az anyaintézményhez, a József Attila Tudományegyetemhez kapcsolódás kezdetektől vezérfonala, alapértéke a Mórának, ezer szállal kapcsolódott már kezdetekben a bölcsész- és a jogi kar, mára a TTIK tanszékeihez, oktatóihoz is. Nellike férje a 2005-ben elhunyt Vörös László irodalomtörténész, a Tiszatáj főszerkesztője volt, Csoóri Sándort, sok erdélyi írót, köztük Kányádi Sándort az ő meghívására fogadtuk a Kollégiumban – emlékezett a nagy beszélgetésekre.
– A hetvenes-nyolcvanas évek tehát olyan, mai szemmel kivételes időszak volt, amikor az illetékes, oktatással foglalkozó minisztériumokban külön felelőse volt a felsőoktatási kollégiumoknak, amikor nem csak a létszámnövelés kényszere, de a közösségépítés, az értelmiségi pályára felkészítés is az elvárt feladatok közé tartozott – természetesen az ismert politikai feltételek között. Ezek az elvárások és feltételek közti ellentmondás feloldható volt akkor, ha egy kollégium felismerte, mégis lehet és szükséges élni egyfajta autonómia lehetőségével. A Móra-kollégium élt ezzel a helyzettel, és a kollégiumigazgató, Dr. Vörös Lászlóné vállalta ezért a felelősséget. A rendszerváltás előtt járunk. Ha valaki egyszer majd megírja ennek a történetét, bőségesen talál erre megerősítő dokumentumokat, és egyben láthatja a felsőoktatási kollégiumokkal való törődés fokozatos leépítését országos szinten, mely folyamatot Nellike, ahogy haladtak az évek, szomorúan konstatálta. Vigasza volt ugyanakkor, hogy a szegedi egyetem kollégiumai próbálnak kitartani, most is lábon maradni saját hagyományaik mentén – idézte fel Nellike alakját.
– A Móra-kollégium is képes megmaradni szigetnek, és ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a mégis-fennmaradásnak ezt a szívós akarását annak az erős kezdetnek köszönheti, melynek alapjait ezen évek kollégiumigazgatója rakta le fáradhatatlan kitartással kollégáival, kollégistáival, mondhatjuk, tanítványaival és az akkori József Attila Tudományegyetem teljes támogatásával. Ezért tud máig továbbfejlődni, és még mindig képes felfelé ívelni. Jelenleg a vidéki szakkollégiumok zászlóshajója, kiváló közösség elhivatott, fáradhatatlan, kiváló történész igazgatójával, Kovács Attilával. A Mórának mára minden lakója szakkollégista, ezzel vállalva a többlettanulmányokat egyetemi évei során – utalt a hallgatók elkötelezettségére Erdélyi Ágnes.
– Dr. Vörös Lászlóné Nellike, a legrégebbi Móra-kollégista ment el. Emberségét, kitartását, gondoskodó, toleráns, szeretetteljes lényét kollégisták generációi zárták szívükbe. Egyenes tartású, határozott egyénisége példamutató volt, kiállt mindig következetesen és bátran a kollégiumok demokratikus működése, a kollégisták érdekei mellett – sorolta az elhunyt Dr. Vörös Lászlóné Petróczi Kornélia érdemeit. – Halálával elment a magyarországi felsőoktatási kollégiumigazgatók első nagy generációjának egyik utolsó ikonikus képviselője. Nevét, munkásságát, példás életművét, a kollégiumi mozgalom, a szegedi egyetem és a nekünk oly fontos Móra-kollégium története őrzi emlékezetében.
– A Móra nagy hagyományú és gazdag kulturális életének, pezsgő közösségi szellemiségének alapjait az ő munkássága építette fel fáradhatatlan kitartással kollégáival, kollégistáival és az akkori József Attila Tudományegyetem támogatásával – válaszolt kérdésünkre Csengődi Erika, a Móra könyvtárosa. – Ennek is köszönhető, hogy az intézmény máig tudott fejlődni, és még mindig képes felfelé ívelni. A Móra jelenleg a vidéki szakkollégiumok zászlóshajója, a kiváló közösség elhivatott, fáradhatatlan igazgatójával, Kovács Attilával.
SZTEinfo
Fotó: Tari Blanka
