Stratégiai jelentőségű együttműködési keretmegállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetem és a BYD Auto Hungary Kft., amely új gyakornoki lehetőségeket nyit a hallgatók előtt, és erősíti az SZTE gazdasági-társadalmi beágyazottságát. A partnerség új szintre emeli az egyetem és a kínai autógyártó közös szakmai és kutatási törekvéseit.
Szűnni nem akaró vastapssal fogadta a közönség Dr. Csíkos Csaba, az SZTE-BTK Neveléstudományi Intézet, intézetvezető egyetemi tanárának Magyarul álmodni című drámáját. A mű az Egyetem Napi programsorozat részeként debütált november 13-án a Reök-palotában. A felolvasószínházi előadást - mely Klebelsberg Kuno születésének 150. évfordulója alkalmából állít emléket a 20. század egyik legjelentősebb oktatás- és kultúrpolitikusának - a Szegedi Nemzeti Színház társulatának művészei keltették életre, Barnák László főigazgató rendezésében.
A Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Nemzeti Színház már évtizedek óta szoros kapcsolatot ápol egymással. A két intézmény közötti együttműködés talán legnagyobb szabású produkciója Reginald Rose: Tizenkét dühös ember című drámájának létrehozása és bemutatása volt. „Hét éve vagyok a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója. Tulajdonképpen már az első pillanattól kezdve szoros kapcsolat köti egymáshoz az egyetemet és a színházat. Tajti Gabriellával, az SZTE Kulturális Iroda vezetőjével régi barátságot ápolunk, amely megalapozza a két intézmény gyümölcsöző kapcsolatát. De nem csupán a Kulturális Iroda révén fonódik össze az SZTE és a szegedi színház. A Bartók Béla Művészeti Kar végzős hallgatói közül sokan már a teátrumban dolgoznak, elsősorban magánénekesként. Az Egyetemi Tavasz és az Őszi Kulturális Fesztiválok alkalmával is több közös programot kínál az érdeklődőknek az egyetem a Szegedi Nemzeti Színházzal és a REÖK - Regionális Összművészeti Központtal együttműködésben” – fogalmazott Barnák László, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója.
Barnák László, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója, a darab rendezője köszönti a közönséget. Fotó: Gábor Amarilla
A közös produkciók sorát erősíti a jelenlegi felolvasószínházi est is. Az SZTE Kulturális Iroda a Klebelsberg-évforduló alkalmából drámapályázatot hirdetett, melynek győztes, Magyarul álmodni című pályaművét Dr. Csíkos Csaba, az SZTE BTK Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára írta. A Szegedi Nemzeti Színház drámatagozatának színészeivel a REÖK-palotában színre vitt produkciót Barnák László főigazgató rendezte, dramaturgként pedig Varsányi Anna működött közre. „Nagyon izgalmas volt, hogy nem is egy egyetemi hallgató, hanem egy tanár vette a fáradtságot: kutatott, utánajárt, történészi és irodalmi szemmel is megvizsgálta az adott korszakot, majd megírta a történetet, amelyet Varsányi Anna dramaturg segítségével fűztünk szorosabbra. Hiszen egy történészi vagy irodalomtudományi szemlélettel készült szövegkönyv nem feltétlenül alkalmas arra, hogy azonnal megszólaljon a színpadon. A Szegedi Nemzeti Színház művészeinek köszönhetően azonban élettel telik meg a történet, és megelevenedik nem csak Klebelsberg Kuno alakja, hanem a közvetlen környezetében élőké is, valamint olyan történelmi személyiségek, mint Magyary Zoltán köztisztviselő és Glattfelder Gyula püspök” – mondta el Barnák László.
Vatamány Atanáz Magyary Zoltán szerepében, Bánvölgyi Tamás Issekutz Béla szerepében és Szívós László Glattfelder Gyula szerepében. Fotó: Gábor Amarilla
A díjnyertes dráma cselekménye idején Klebelsberg Kuno már vallás- és oktatásügyi miniszterként dolgozott. Személye meghatározó szerepet játszott a kolozsvári egyetem Szegedre kerülésében, de kiemelt küldetésének tekintette az analfabetizmus felszámolását és a helyi tudásbázis kiépítését is. Klebelsberg célja a hazai kutatói elit megerősítése, a magyar tudományos élet nemzetközi rangra való emelése volt, ezért nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy külföldön sikeres magyar tudósokat csábítson haza, mint amilyen például Szent-Györgyi Albert is volt. A darabban Klebelsberg Kunót Szegezdi Róbert, a feleségét, Saroltát Tánczos Adrienn, Szent-Györgyi Albertet Rédei Roland, Magyary Zoltánt Vatamány Atanáz, Glattfelder Gyulát pedig Szívós László alakította. Mellettük Szent-Györgyi Albert feleségét Sziládi Hajna, Kamenszky Béla szatymazi iskolaigazgatót Polák Ferenc, Issekutz Béla egyetemi rektort pedig Bánvölgyi Tamás keltette életre.
Tánczos Adrienn Sarolta szerepében, Szegezdi Róbert Klebelsberg Kuno szerepében és Polák Ferenc Kamenszky Béla szerepében. Fotó: Gábor Amarilla
„Napok óta izgatottan vártam, hogyan fog működni előadásként az a szöveg, amit papírra vetettem. A profi színészek munkája és hozzáadott tudása számomra is nagy meglepetést okozott. Hihetetlen volt látni, mennyi pluszt képesek hozzátenni a leírt szöveghez. Végig feszülten figyeltem az előadást: ismertem ugyan a szöveget, de dramaturgiailag több helyen módosítani kellett, hiszen egy felolvasószínházban nincsenek olyan látható mozdulatok vagy cselekvések, melyek segítenék egy-egy mondat értelmezését. Ezekkel a változtatásokkal együtt, a közönség reakcióit figyelve, óriási öröm volt számomra, hogy a történet valóban életre kelt” – fogalmazott Dr. Csíkos Csaba, az SZTE-BTK Neveléstudományi Intézetének intézetvezető egyetemi tanára, a díjnyertes dráma szerzője.
Hozzátette, jóleső visszaigazolás volt számára, hogy a szöveg ott és úgy működött, ahogy tervezte. Volt néhány derűsnek vagy elgondolkodtatónak szánt gondolat ugyanis a műben, amely a közönség soraiból hallatszó nevetésekből, illetve halk morajlásokból úgy tűnt, rendre a helyükre kerültek. Ilyen derűs pillanat volt például, amikor Szent-Györgyi Albert karaktere megemlítette, Agatha Christie éppen az Orient Expressz nevű luxusvonaton utazik, hamarosan biztos ebből is regény születik, utalva a krimik királynőjének Gyilkosság az Orient Expresszen című művére. Ez is ékes példája, hogy a hiteles korrajzhoz milyen kiterjedt kutatómunka társult.
Barnák László főigazgató köszönti Dr. Csíkos Csabát az SZTE oktatóját, a díjnyertes dráma szerzőjét. Fotó: Gábor Amarilla
„Amikor tavaly novemberben először találkoztam a pályázati kiírással, azonnal úgy éreztem, megszólít engem. Másfél hónapon át csak anyagot gyűjtöttem a darab megírásához. A pályázatban nagy hangsúlyt kapott Szent-Györgyi Albert és a korabeli, szegedi társadalom kapcsolatának korhű bemutatása, amelyhez rengeteg, az adott korhoz kapcsolódó forrást olvastam el. Miközben gyűlt az anyag, elkezdtem magamban rendszerezni a szereplőket, az egymáshoz való viszonyaikat és a történet lehetséges irányait” – árulta el Dr. Csíkos Csaba.
Mint Barnák László elmondta, a produkció színre vitelénél elsősorban nem a teljes történelmi hűségre törekedtek. Sokkal fontosabb volt megjeleníteni Klebelsberg Kuno szellemiségét, azokat az eszméket, melyeket ő képviselt, hiszen az a munka, amit ő oktatás- és vallásügyi miniszterként véghez vitt, valóban egy a 20. századot meghatározó, nagyívű tett volt. Klebelsberg nem csak az adott korszakra volt hatással, hanem az egész 20. századi Magyarországra, melynek köszönhetően szellemisége a mai napig él. A főigazgató kiemelte, a Szegedi Nemzeti Színház elsősorban a Szegedi Szabadtéri Játékok révén kötődik Klebelsberg örökségéhez, hiszen a kultuszminiszter nagy szerepet játszott abban, hogy a Dóm tér nagyszabású rendezvényeknek adhasson otthont. Ennek köszönhetően, amikor 1931-ben elindult a Szegedi Szabadtéri Játékok, a Dóm tér az ország egyik kiemelt kulturális központjává vált.
A felolvasószínház közönsége. Fotó: Gábor Amarilla
„Ezt a szellemiséget igyekszünk mi is továbbvinni. Nagyon jó volt beleásni magam, hogyan alakult Klebelsberg Kuno és Szent-Györgyi Albert kapcsolata a 30-as években, mit köszönhet nekik a város, vagy akár az egész ország. Szent-Györgyi Albert élete annyira kalandos, hogy nemcsak filmre kívánkozik, hanem egy teljes sorozatot is lehetne készíteni belőle. Utazásai, szerelmi élete, a kultúrához való kapcsolata, tudományos munkája és a saját karaktere mind-mind hihetetlenül izgalmas téma. Színházcsinálóként rendkívül érdekes olyan személyiségek életébe beleásni magunkat, akik ennyire gazdag életpályát jártak be. Megpróbáltuk elcsípni azt, hogy az ő gondolatiságuk, eszmeiségük és hitük hogyan érhető tetten például egy felolvasószínházi esemény alkalmával. Elsődlegesen ezen volt a hangsúly: nem feltétlen egyéni karaktereket szerettünk volna bemutatni, hanem azt a fajta gondolatiságot átadni a nézőknek, ami Klebelsberg és Szent-Györgyi megfogalmazásaiból árad. Így rengeteg korabeli dokumentum, újságcikk és tanulmány beépült a felolvasószínházi műbe. Nagyon örülök, hogy ekkora érdeklődés övezi ezt az estet, hiszen megtelt a Reök-palota nagy kiállítótere. Az, hogy egy történelmi személyiségnek a küldetéstudatával ennyien tudnak azonosulni, nagyon fontos jelzése annak, hogy a múlt hogyan él velünk és hogyan határozza meg a jövőnket” – részletezte Barnák László.
Rédei Roland Szent-Györgyi Albert szerepében és Sziládi Hajna felesége, Nagynelli szerepében. Fotó: Gábor Amarilla
Dr. Csíkos Csaba elmondta, szereplői részben mind az ő gondolatait tükrözik. Úgy érezte, egyetlen karaktert sem lehet teljes egészében külső szemmel megírni, így némi túlzással, de saját személyiségének különböző aspektusait osztotta szét szereplői között. Azt is elárulta, a darabba kis elfogultsággal belecsempészte szülőfaluja, Szatymaz iránti személyes kötődését is. „Szatymazon a 80-as években, amikor gyerek voltam, még élt Kamenszky Béla iskolaigazgató felesége. A településen soha nem volt kérdés, hogy Klebelsberg nevét pozitív kontextusban említsék, hiszen a gazdasági iskola révén természetes része volt a helyi közéletnek. Ezek az élmények összekapcsolódnak azzal, hogy a szegedi egyetem polgára vagyok, Szegeden jártam középiskolába és egyetemre is, valamint az, hogy neveléstudósként Klebelsberg életműve számomra nem csupán neveléstörténeti szempontból fontos. Úgy gondolom, a mai oktatási rendszerek számára is iránytűként szolgálhat, hiszen számos fejlesztési irányt lehet építeni a klebelsbergi gondolatokra” – fogalmazott a szerző.
Szegezdi Róbert Klebelsberg Kuno szerepében. Fotó: Gábor Amarilla
A darab megírásakor nagy figyelmet fordított a történelmi tények - dátumok, szereplők – hitelességére, a párbeszédeket azonban az alkotói szabadság vezérelte. Ezek a dialógusok néha a humor eszközeként is működnek. Mintha egy időutazást tennénk, úgy bukkannak fel évtizedekkel későbbi korszak gondolatai egy-egy fiktív párbeszédben. Kiemelte, ez már maga a játék része, az alkotói erő megnyilvánulása, ami izgalmas kísérletet jelentett számára. Körülbelül egy hétig csak írt, majd hagyta pihenni az elkészült szöveget. Később pedig, miután az anyaggyűjtés során találkozott Kamenszky Béla lányával és beszélgetni kezdtek, az egész darabot még egyszer teljesen átdolgozta.
A sors ajándéka, hogy Kamenszky Béla lánya személyesen is részt vett a darab bemutatóján. „Számomra a bemutató egyik legfelemelőbb momentuma volt, hogy a felolvasóestet megtisztelte jelenlétével Kamenszky Béla 90 éves lánya. Ő Szatymaz első díszpolgára, aki tanítónőként generációkat nevelt a településen. A darab végén könnyes szemmel mondott köszönetet, hogy édesapjáról ily módon megemlékeztem. Számomra ez volt a legnagyobb elismerés” – zárta gondolatait Dr. Csíkos Csaba.
A Szegedi Nemzeti Színház társulata. Fotó: Gábor Amarilla
A Magyarul álmodni című dráma nem csupán a magyar történelem kiemelkedő alakjait idézte meg, hanem tapintható volt benne az a szeretet is, amely a szerzőt a Szegedi Tudományegyetemhez, Szeged városához és szülőfalujához, Szatymazhoz fűzi. Ez a helyi kötődés és méltóságteljes tisztelet tette még bensőségesebbé a darabot a szegedi közönség számára.
A felolvasószínházi előadást Kiss-Hegyi Anita kulturális kapcsolatokért felelős államtitkár is megtisztelte jelenlétével.
Fülöp Tímea
Borítóképen: Vastapssal ünnepli a darabot a közönség. Fotó: Gábor Amarilla
