Könyvekben talált kisrelikviákból nyílt tárlat az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltárban

Emlékek a lapok között címmel a könyvtárba bekerült könyvek lapjai között talált kisrelikviákból rendeztek kiállítást az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár harmadik emeleti tanulási tere mellett.

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár Feldolgozó Osztályán a könyvtárosok évek óta gyűjtik a lapozás közben talált meghívókat, üzeneteket, levélkéket, kisebb-nagyobb meglepetéseket. A könyvekből kihulló cetlikből idővel kincsek lettek, hiszen a könyvtárosok kedvüket lelik a gyűjtésben: minden cetlihez átélhető történetet lehet párosítani, utazásokról, szerelmekről, egyetemi évekről.

A leletek életkora az 1920-as évektől 2010-ig terjed, a legrégebbi egy 1923. november 13-ra szóló második emeleti páholyjegy a Nemzeti Színházból, valamint egy 4000 korona értékű délelőtti filharmóniai bérlet a társaság nyilvános főpróbáira az 1922-23-as évadra.

Könyvekben talált kisrelikviákból nyílt tárlat az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltárban. Fotó: Nemes Réka

A talált kincsek gyűjtése a könyvek feldolgozásával foglalkozó csoport könyvtárosainak kisprojektje.
­– Mi találkozunk legtöbbször a könyvekben felejtett lapokkal, miközben a hagyaték útján bekerülő könyveket feldolgozzuk – mondja Dekker Eliza, a relikviagyűjtő könyvtárosok egyike. – Rajtunk kívül a kölcsönzős kollégáknak is vannak leletei, ezeket azonban ők külön gyűjtik.

A kiállított leleteket talán könyvjelzőként használta tulajdonosa, vagy pedig sietősen becsúsztatták őket egy könyvbe, és onnantól ott várták megtalálóikat. Előkerültek szórólapok, korabeli reklámlapok, a könyvtárosok találtak bevásárlólistát, buszjegyet, órarendet, emlékeztető feljegyzést, ifjúsági táborozási sorsjegyet, hajszárító használati útmutatót. A talált lapok némelyikén ismert szegedi egyetemi tanárok neve szerepel, például előkerült Szádeczky-Kardoss Samu klasszika-filológus kiadott olvasmánylistája az 1950-es évekből. A magánszemélyek nevét viszont kitakarták, így sosem tudjuk meg, férfi vagy nő írta-e a kiállítás legsóvárgóbb szerelmes levelét: „Te is annyit gondolsz Rám, mint én Rád? Miért van az, hogy akit nem akarok, az jönne, akit meg akarok, az nem jöhet?”

Dekker Eliza, Csillag Tímea és Szabó Adrienne, az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár munkatársai. Fotó: Nemes Réka

– Levelezéseket is szoktunk találni, de ezeket elrakva tároljuk, – osztja meg Dekker Eliza – nem szeretnénk a közönségnek mutogatni, mivel eléggé személyesek. Itt van viszont egy névtelen, de annál ismerősebb feljegyzés, egy lista, amelynek első teendője így szól: „Mamát felhívni”. Az illető tanulhatott, és felírta teendőit, nehogy megfeledkezzen róluk.
Az emlékeztető cetlire lejegyezte Guillaume Apollinaire L'adieu című versének utolsó sorát is: "És várlak téged tudhatod" (Vas István fordításában).

A minitárlatot Szabó Adrienne, a PR csoport munkatársa két levéltári doboznyi, mintegy 1500 talált nyomtatványból válogatta ki.

– Ez a kölcsönzési lap az egyik kedvencem – mondja Szabó Adrienne. – Egy hallgatóé, aki ugyanabban a kollégiumban lakott, mint én egyetemistaként, csak kicsit korábban, 1942-ben. Ez a rajzocska pedig a másik kedvencem, 1993 júniusában valaki papírra rajzolta egy térképen, hogyan lehet eljutni a kishomoki házibulijára.

Mamát felhívni - emlékeztető cetli a kiállításról. Fotó: Nemes Réka

Az osztály feldolgozói csoportjában a munkamenet része, hogy a könyvtárosok minden könyvet végignéznek, az előkerülő nyomtatványokat pedig, időnként bizonyos nosztalgiázás keretében, külön gyűjtik.

– A relikviák gyűjtését egy néhány évvel ezelőtt nyugdíjba vonult kolleganőnk, Tandori Mária kezdte, azóta pedig Csillag Tímea, a feldolgozó csoport vezetője a főgyűjtő. Én éppen mellette ülök, úgyhogy nekem nem is kell felkiáltanom, hanem csak átnyújtom neki, amit találtam. Egy-egy beérkező könyvhagyaték valódi kincsesbánya – folytatja Dekker Eliza.

Fotó: Nemes Réka

Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan járnak el a könyvtárba beérkező régi könyvekkel.

– Ilyenkor minden könyvet kézbe kell vennünk – veszi át a szót Csillag Tímea. – Sok esetben rekordot kell készítenünk róluk, ha az adott könyv még nincs meg a katalógusunkban. A tanszékekről is bejöhetnek régebbi kiadású könyvek, ezeket is átnézzük, és az olvasóterembe, vagy a raktárba irányítjuk őket. Az ilyen korú könyvek esetében fokozottan figyelünk arra, hogy van-e a lapjai között valami érdekes. Hagyatékok, ajándékok feldolgozásakor mi vagyunk az elsők, akik tüzetesebben átnézik a dokumentumokat, és érdekes lehet, ha olyasmit találunk, ami egy-egy kutató életéhez vagy tudományos kapcsolataihoz köthető. Jelenleg például Lars Johanson svéd turkológus hagyatékát dolgozzuk fel a könyvtár Keleti Gyűjteményébe. Hozzánk gyakran kerülnek olyan könyvek is, amelyeket a könyvtár provenienciaellenőrző, vagyis a származást ellenőrző csoportja átvizsgált. A régi könyvek esetén ők tárják fel az ex libriseket, érdekes beírásokat, aláírásokat, dedikációkat.

A tárlat 2026. április közepéig tekinthető meg a harmadik emeleti egyéni és csoportos tanulási tér mellett.

Panek Sándor

A borítóképen: Dekker Eliza, Csillag Tímea és Szabó Adrienne, az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár munkatársai. Fotó: Nemes Réka