A Szegedi Tudományegyetemen járt a székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium diákcsoportja

– Sokan járnak ki az egyetemről tanulni, és jógaórák is vannak – kezdte Balogh-Langer Lajos a Füvészkert bemutatását, majd hozzátette, egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a természetvédelemre is.

Az SZGYTV úgynevezett laborgyakorlat programjában a Szegedi Tudományegyetemre látogató gimnazisták aktívan részt vettek a körbevezetésen, a botanikus kérdéseit is meg tudták válaszolni. Többek között tudták, hogy az arborétum fás szárú növények bemutatója, a füvészkert növénygyűjtemény, és hogy a rovaremésztő növények lomblevelei a nitrogén- és foszforszegény talajhoz alkalmazkodva alakultak rovarfogó csapdákká. A gimnazisták először a trópusi és mediterrán üvegházat látogatták meg, itt nézték meg többek között a rovaremésztő növényeket. Velük kapcsolatban Balogh-Langer Lajos elmondta, érdekes módon e fajok rendszertanilag nincsenek közel egymáshoz, egyedül a tápanyagszegény környezet miatt alakultak ugyanabba az irányba: például a kürtvirág, a Vénusz légycsapója és a harmatfüvek.

– Nemcsak orvvadászat létezik, hanem sokszor a dísznövényeket is begyűjtik illegálisan. Ez is egy nagy üzlet, több millió euróra rúghat egy-egy nagyobb tétel ára. Costa Ricát, Chilét és Mexikót különösen kedvelik az illegális begyűjtők. Magyarországon is vannak olyan személyek, akik ellen jelenleg is eljárás folyik, mert illegálisan gyűjtött kaktuszok eladásával, vásárlásával foglalkoztak – mondta a botanikus.

A mediterránházban több kaktuszfajt megismerhettek a középiskolások, például a medvetalpkaktuszt, amelynek gyümölcséből vagy akár szártagjaiból üdítőitalokat készítenek.

Mediterránház, a kínai kenderpálma, amelynek háncsából egykor a legjobb minőségű tengerészköteleket készítették.

Amerikai agavé, belőle készítik a tequilát

A mediterránház után a Japánkertet és a Lótuszos tavat nézték meg a diákok. – Ez a gyűjtemény jó példa arra, hogyan is érdemes reagálni a környezet- és a klímaváltozás adta kihívásokra – emelte ki Balogh-Langer Lajos, és elmondta, a tóból a vizet a jelenlegi japánkert területére vezették el, ennek köszönhetően tudták létrehozni a gyűjteményt. Egy dombon pihenőhelyet is létrehoztak, melynek neve teázósziget, Japánban ugyanis a szakrális teaszertartások az elvonulásról, elmélyedésről szólnak. A japánok a házra és az udvarra ugyanannyit költenek, fontos nekik a kettő harmóniája; céljuk, hogy a természetet a legszebben tudják reprodukálni.

– Természetben dolgozni sosem az állandóságot jelenti, hanem egyfajta dinamikus változást – mutatta be a botanikus az európai szemléletmódot. – A kertépítészet évről évre, hónapról hónapra meg kell, hogy újuljon. A japánok azonban ezt nem így gondolják; ha egy évben csak öt napot látszik egy szépség, amit ők mutatni akarnak, azt akkor is meg fogják mutatni. Jó lenne, ha mi, nyugat-európaiak is lelassulnánk időnként.

„Az SZTE Füvészkert Szeged tüdeje”

„A szép zöld fű sivataga azoknak a megporzó rovaroknak, amelyek a kora tavasszal nyíló virágokból erősödnének meg”

Balogh-Langer Lajos a rózsakertről is beszélt, habár a rózsák még nem voltak kinyílva. Elmondta, hogy a kertet a 100 éves évfordulójukra készítették el, és több mint 300 rózsafaj található benne.

– Vissza vannak vágva, de ennek most ilyennek kell lennie; sokan nem értik, miért kell ennyire visszametszeni. Mindig az adott termőhely diktálja, hogyan kezeld a növényedet. A tapasztalat sokszor többet ér, mint száz meg száz kiolvasott szakkönyv, és egy-egy termőhelyi adottság még ezeket a tapasztalatokat is felülírhatja – mondta.

A gimnazisták a gyógynövénykertet is megnézhették, ahol gyógyhatás szerint csoportosították a növényeket (például vannak a bőrre hatók és az idegrendszerre hatók). – Sokszor lehet azt hallani, hogy bármit meg lehet oldani gyógynövényekkel, ez azonban nem igaz. Ugyanúgy az sem igaz, hogy minden, ami a természetből jön, gyógyító és jótékony hatású, hiszen ott vannak például a mérgező gombák – hangsúlyozta Balogh-Langer Lajos. A gyógynövénykertben is van egy elkerített rész a mérgező növényeknek; mérgező hatásuk dózisfüggő, illetve nem mindegy, hogyan használja őket az ember: nem tudnak minden formában gyógynövényként funkcionálni.

– Nekem a kert tetszett a legjobban, bár sajnos a kamerámat elfelejtettem hozni – mondta Bali Villő, a székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium 10.-es diákja, majd hozzátette, Csupor Dezső előadását is érdekesnek tartotta, végig tudott figyelni. Sarf Jankával jegyzeteltek is, ugyanis az előadás után interjút is készítettek a gyógynövénykutatóval, hiszen mindketten iskolájuk rádiójának, a Táska Rádió szerkesztőségének tagjai.

– A legnagyobb élmény nekem az volt, hogy először interjúzhattam a rádióstúdión kívül – mondta Janka.

A két lánynak különösen tetszett a japán kert, a tó a teknősökkel, a vízesés és a sziklakert, valamint maga Szeged is elragadta őket.

A 2024-es Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyen résztvevő iskolák közül hat meghívást kapott a Szegedi Tudományegyetem SZGYTV laborgyakorlat programjába 2025 tavaszára, ennek lehetett részese a székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium is.

Balog Helga