Konferencia a digitális gazdaság innovációs és jogi kihívásairól a Szegedi Tudományegyetemen

Az SZTE Üzleti Jogi Intézete, a Wolters Kluwer Hungary Kft. és az SZTE Európai Értékek Elemző Központja második alkalommal rendezte meg interdiszciplináris konferenciáját 2025. május 16-án az SZTE Rektori Hivatalának dísztermében. Az idei tudományos diskurzus a digitális gazdaság innovációs kihívásai, a legaltech és a jövő jogásza, valamint az akadálymentesség témáira fókuszált.

Közös gondolkodás a vállalati compliance jegyében

Prof. Dr. Gellén Klára oktatási rektorhelyettes, az SZTE ÁJTK Üzleti Jogi Intézet intézetvezető egyetemi tanára köszöntötte a konferencia résztvevőit:
– Amikor a tavalyi konferenciánkon beszélgettünk arról, hogy a 2025-ös Spotlight Konferencia mit helyezzen reflektorfénybe, akkor az volt az elképzelésünk, hogy összehívjuk azokat a kutatókat és szakembereket, akik hasonlóan látják a vállalati compliance témakörét. Olyan kiválóságokat, akik tisztában vannak azzal, hogy egy interdiszciplináris csapatban közösen kell dolgozni annak érdekében, hogy a vállalati működés valóban compliance jellegű, azaz jogilag és etikailag, külső és belső szempontoknak és elvárásoknak megfelelő legyen. Sokan voltunk tavaly jogászok, és már akkor elhatároztuk, hogy a következő évben még hangsúlyosabban vonjuk be más szakterületek képviselőit. Ebben az évben ezért kifejezetten arra törekedtünk, hogy jogászok, informatikusok, gazdasági szakemberek egymáshoz kapcsolódva tudják a tapasztalataikat és véleményüket megosztani. Amikor azt mondjuk, hogy compliance gondolkodás, akkor nagyon komplex látásmódról van szó. Azt is szokták mondani, hogy a compliance olyan, mint a hosszútávfutás, csak a pálya folyamatosan változik. Váltófutáshoz, de akár a tömegsporthoz is hasonlíthatnám: egy igényes vállalat már odafigyel arra, hogy komoly csapatot állítson fel, és egymásba kapaszkodva adjon lehetőséget a gazdasági szakembereknek, az informatikusoknak, a marketingeseknek és a jogászoknak az együttgondolkodásra. A mai rendezvényünk célja is az, hogy ezt az együttgondolkodást egy konferencia keretei között jelenítsük meg – mondta Prof. Dr. Gellén Klára.

Prof. Dr. Gellén Klára, Dr. Megyeri Andrea, Dr. Farkas Richárd, Dr. Firniksz Judit és Dr. Nagy István a Spotlight konferencián. Fotó: Németh Norbert

– Büszkék vagyunk arra, hogy a mai szakmai program a Global Accessibility Awareness Day eseménysorozatnak az első magyar tudományos programja lett – mondta Dr. Megyeri Andrea, a Wolters Kluwer Hungary Kft. innovációs és tartalomfejlesztési vezetője. – A mai nap a párbeszédről szól. Számunka a Wolters Kluwernél nagyon fontos, hogy megteremtsük a kapcsolatot a jog és a technológia között, a tudomány és az oktatás között.

A konferencia főszervezői: Dr. Megyeri Andrea és Prof. Dr. Gellén Klára. Fotó: Németh Norbert

Második alkalommal adták át a Wolters Kluwer Spotlight Ösztöndíjakat

A konferencia előadásai előtt Prof. Dr. Gellén Klára és Dr. Megyeri Andrea átadták az SZTE-Wolters Kluwer Spotlight Ösztöndíjakat. Az ösztöndíjra az pályázhatott, aki a pályázat benyújtásának időpontjában a Szegedi Tudományegyetem jogász szakán aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezett és ugyanezen időpontig nem töltötte be a 30. életévét. A Wolters Kluwer Spotlight Ösztöndíj pályázata 2025-ben a jövő azon jogászgenerációjára fókuszált, akik már jogi tanulmányaik során is érdeklődnek az újonnan felmerülő aktuális jogi kérdések iránt. A tudományos kutatási pályázaton hat hallgatónak osztottak ki bronz, ezüst és arany fokozatban ösztöndíjat.

Az SZTE-Wolters Kluwer Spotlight Ösztöndíjas hallgatók: Kerny Viktória, Szász Tünde, Perger Ivett, Márki Noémi és Laskai Fanni. (Medgyesi Csanád egy későbbi időpontban veszi át az oklevelét.) Fotó: Németh Norbert

Bronz fokozatú ösztöndíjról szóló oklevelet vehetett át Márki Noémi, Szász Tünde, Kerny Viktória és Medgyesi Csanád, mindannyian negyedéves jogász szakos hallgatók. A Wolters Kluwer Spotlight Ösztöndíj ezüst fokozatát nyerte el Laskai Fanni ötödéves jogász szakos hallgató, az arany fokozatú ösztöndíjat pedig Perger Ivett negyedéves jogász szakos hallgató érdemelte ki.

Orvos helyett mesterséges intelligencia?

Mire alkalmasak és mire nem a nagy nyelvi modellek (pl. ChatGPT)? – ezzel az előadással indította a konferenciát Dr. Farkas Richárd egyetemi docens az SZTE TTIK Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszékről. Az előadó megállapította, hogy ma már az MI az emberek fejében egyenlő a ChatGPT-vel. A mesterséges intelligencia számos területen segíti a mindennapi munkánkat, de vannak olyan szakmák, ahol nem helyettesíti a szakértőt; ilyen például a jogi, a pénzügyi vagy az orvosi döntéshozatal. Szenzációhajhász újságcikkek sokasága taglalja azt, hogy vajon le fogja-e cserélni a ChatGPT az emberi orvost? A válasz természetesen nem, mert bár az MI a teszteken jól teljesít, de a valóság teljesen más. Amikor bejön a beteg a rendelőbe hasfájással, szükség van az orvos tapasztalatára és szakértelmére, hogy a pontos diagnózist megállapítsa. Dr. Farkas Richárd arról is beszélt, hogyan működnek a nagy nyelvi modellek. Leegyszerűsítve: nagyon sok adatot adunk a számítógépnek, és megmutatjuk neki, hogy az ember hogyan oldaná meg az adott feladatot. Ezek alapján fog döntést hozni, de nincs intuíciós készsége. A cél az, hogy a mesterséges intelligencia jól definiált feladatokban megtanulja utánozni az embert, rutinfeladatokat váltson ki, hogy a kreatívabb munkákra tudjunk fókuszálni. A szakértő azt javasolta, továbbra is használjuk bátran a ChatGPT-t, csak értsük meg, hol vannak a határai.

Az MI-rendelet a digitális gazdasági szakértő és az adattudós szemszögéből

Dr. Firniksz Judit és Dr. Nagy István. Fotó: Németh Norbert

Dr. Firniksz Judit, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem VKK szenior kutatója és Dr. Nagy István, az SZTE TTIK Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszék kutatója Felelős és átlátható algoritmusok? Az MI Rendelet alkalmazásának gyakorlati és etikai kérdései címmel tartott közös előadást. Az MI Rendelet első rendelkezései idén februárban léptek hatályba. A digitális gazdaság kérdéseivel foglalkozó Dr. Firniksz Judit és az adattudós Dr. Nagy István egyetértettek abban, hogy a rendelet képviselőjének meg kell értenie, mi az MI-rendszer és az általános célú MI-modell. Leszögezték, csak a vállalati kontextus megértésével és több szakma együttműködésével tudják lefordítani, hogy mi is az MI-rendelet.

Akadálymentes weboldalak: kihívás a jogi szaknyelv „lefordítása”

Az akadálymentesség digitális és jogi dimenziói – Termékek, szolgáltatások, információk a legújabb szabályozás tükrében címmel a folytatásban Dr. Németh Gabriella, az SZTE ÁJTK Üzleti Jogi Intézet adjunktusa és Dr. Velegi Dorottya, a PPKE Jogi Doktori Iskola doktorandusza beszélt az egyenlő esélyű hozzáférés kérdéseiről. Dorottya maga is érintett látássérültként, így a közönség első kézből hallhatott személyes tapasztalatokat tőle. A doktorandusz tisztázta, hogy háromféle akadálymentességi igényt különböztetünk meg: vannak tartós, átmeneti (visszafordítható) és szituációs helyzetek.

Dr. Németh Gabriella és Dr. Velegi Dorottya. Fotó: Németh Norbert

A digitális gazdaságot érintő uniós akadálymentességi szabályok idén júniustól lépnek hatályba. A weboldalak akadálymentesítésével kapcsolatban az előadók fontosnak tartják, hogy azok közérthetően, következetes nyelvhasználattal íródjanak. Dr. Velegi Dorottya ebben javuló tendenciát lát, legalább a közszférában már többé-kevésbé akadálymentessé teszik a honlapokat. Az érthetőség közös érdeke minden szereplőnek az államtól a jogi szolgáltatókon át a kereskedőkig és a tudományos szféráig. A jogi szaknyelv akadálymentesítése Dr. Németh Gabriella szerint úgy kell megtörténjen, hogy a jogi tartalomból ne vesszen el semmi, ami lényeges. Ezért az ilyen szövegek „leegyszerűsítése” optimális esetben jogászok közreműködésével kell, hogy megvalósuljon.

A jövő jogásza nem fél a technológiai újdonságoktól

Ügyvéd vagy legal engineer – mi leszel, ha nagy leszel? – ez az előadás zárta a szakmai programot a kávéházi kerekasztal-beszélgetés előtt. Dr. Megyeri Andrea, a Wolters Kluwer Hungary Kft. innovációs és tartalomfejlesztési vezetője és Dr. Vági Renátó, az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola doktorandusza, legal engineer és legal AI szakértő arról beszéltek, milyen lesz a jövő jogásza. Ehhez bemutatták a 2024-es Wolters Kluwer kutatás eredményeit. Leszögezték, hogy a generatív AI hatással van a jogi szektorra is, a megkérdezett ügyvédi irodák több mint 70 százaléka legalább hetente használ MI-t, több mint egyharmaduk pedig napi rendszerességgel. A mai pályakezdő jogászoknak fontos tudniuk, hogy a toborzásnál számít a technológiai szakértelem, amely korábban nem feltétlenül volt elvárás. A technológiai fejlődéssel párhuzamosan új jogászi képességekre van szükség, új szabályozási területeket kell megismerni, miközben az ügyfélkommunikációban és az irodai adminisztrációban is bővülnek a feladatok. Elhangzott, az úgynevezett promptolás képessége azt jelenti, hogy hogyan tudnak hatékony utasításokat megfogalmazni az AI-nak annak érdekében, hogy helyes és jól használható válaszokat adjon. Egy részletesebb utasítás megfogalmazásával ugyanis sokkal szofisztikáltabb válaszra számíthatunk.

Dr. Megyeri Andrea és Dr. Vági Renátó. Fotó: Németh Norbert

Megjelent egy új szerepkör, a legal engineer. Ő az a szakember, aki segít a jogi informatikai eszköz kitalálásában, létrehozásában, kiválasztásában és implementálásában. Ehhez a jogi szaktudáson kívül technológiai ismeretekre és projektmenedzsment skillekre is szükség van. Összességében elmondható, hogy a jövő jogászképzésében egyre fontosabbá válik a multidiszciplinaritás, a különböző tudományterületek együttműködése. A következő jogászgenerációt ellenállóbbá kell tenni a technológiai és társadalmi változásokra – hangsúlyozták az előadók.

Kerekasztal-beszélgetés az SZTE-Wolters Kluwer Spotlight Ösztöndíjas hallgatókkal. Fotó: Németh Norbert

Az előadások után kötetlen, kávéházi hangulatban folytatódott a konferencia. A Spotlight Kávéházban a friss ösztöndíjas hallgatókkal beszélgetett Dr. Vági Renátó. A fiatalok többsége a digitális gazdaság témáját választotta pályázata témájának, de volt, aki az esélyegyenlőség, az akadálymentesség szempontjait vizsgálta tanulmányában.

A szegedi jogászképzés megadja az eligazodás képességét a változó világban

A konferencia zárásaként Dr. Firniksz Judit kiemelte, elengedhetetlen az eligazodás a jog folyamatosan változó világában, a változó gazdasági környezetben, a digitalizálódó vállalati közegben. – A tíz ösztöndíjpályázatot olvasva azt láttuk, hogy a szegedi jogtudományi képzés nagyon támogatja azt, hogy az innen kikerülő hallgatók ezt az eligazodási képességet, a kritikai gondolkodást, a rövid karakterszámba beleférő, de mégis kerek fogalmazásmódot elsajátítsák. Ezek mind olyan skillek, amelyekre nagy kereslet van az életben. Kiemelném a párbeszédet is. Azt láttuk, hogy nem csak írásban, de szóban is nagyon éretten, összefoglalóan és közérthetően tudják a hallgatók előadni a megszerzett tudásukat. Ez egy olyan érték, amihez csak gratulálni tudok az itt oktató kollégáknak és azoknak a műhelyeknek, ahonnan joghallgatók kerülnek ki. Azt javaslom, hogy folytassuk a megkezdett párbeszédeket egy finom ebéd mellett, és találkozzunk jövőre ugyanitt! – zárta gondolatait a kutató.

Vida-Szűcs Imre
Fotó: Németh Norbert