A Bécsi Orvostudományi Egyetem Semmelweis-érmével tüntették ki Karikó Katalint

„Örömmel üdvözöljük Karikó Katalint, az orvostudomány úttörőjét a bécsi MedUniban” – mondta Markus Müller, a Bécsi Orvostudományi Egyetem rektora.

Felállva és tapssal köszöntötték a Bécsi Orvostudományi Egyetemen a Nobel-díjas Karikó Katalint, a Szegedi Tudományegyetem professzorát. Fotó: MedUni Wien

„Karikó Katalin mRNS-sel kapcsolatos kutatásai alapvetően megváltoztatták az orvostudományt – hangsúlyozta a MedUni Wien rektora. –Eredményei teljesen új lehetőségeket nyitnak meg olyan betegségek kezelésében, mint a rák vagy a ritka genetikai rendellenességek, és megalapozzák a személyre szabott orvoslás új korszakát."

Két kisújszállási és két egykori szegedi biológia szakos hallgató a Bécsi Orvostudományi Egyetemen – Kiss Attila mutatta be Karikó Katalin életének fordulatait, utalt a 2024-es "mRNS Conference Szeged" programra is. Fotó: MedUni Wien

A világhírű mRNS-kutató életútját a Szegedi Tudományegyetem alumnusa, dr. Kiss Attila docens, a Bécsi Orvostudományi Egyetem Biomedikai Kutató- és Transzlációs Sebészeti Központ Szív- és Érrendszeri Intézet vezetője ismertette.

Kisújszállásról Szegeden át külföldi laboratóriumokba vezetett a két biológus útja. Dr. Kiss Attila az SZTE Általános Orvostudományi Kar Farmakológia Intézetében végezte doktori tanulmányait, 2011-ben kapta meg PhD oklevelét, egy évtizede került a Bécsi Orvostudományi Egyetemre. A Nobel-díjas Karikó Katalint Kiss Attila mutatta be a Bécsi Orvostudományi Egyetem egyik legnagyobb előadótermében összegyűlt hallgatóságnak. Fotó: MedUni Wien

A díszdoktori oklvevelet Markus Müller, a Bécsi Orvostudományi Egyetem (Medizinische Universität Wien) rektora és Cristoph Huber orvosprofesszor, a BioNTech egyik alapítója (jobbról) adta át a Nobel-díjas kutatónak.

A Bécsi Orvostudományi Egyetem a Semmelweis-érmet az egyéni életművek és kollektív teljesítmény iránti megbecsülés kifejezéseként adományozhatja.

A Bécsi Orvostudományi Egyetemen tartott előadást Karikó Katalin. Képgaléria: Sahin-Tóth István

Az ünnepségen a Szegedi Tudományegyetem professzora személyes ajándékként egy Klimt-festény reprodukcióját is átvehette Markus Müller rektortól és Cristoph Huber orvosprofesszortól (jobbra), a BioNTech egyik alapítójától. Fotó: Med Univ Wien

Előadásában Karikó Katalin hangsúlyozta, a felfedezések az akadémiai szektorból indulnak, és hosszú folyamat vezet addig, míg egy engedélyezett gyógyszer elkészülhet. Szavai szerint azonban ennél is többre van szükség, fontos az új felfedezések társadalmi elfogadtatása is. A tudósoknak képezniük kell a társadalmat, bemutatni, mivel foglalkoznak, és a tudományos eredmények miként válnak az emberiség hasznára.

A professzor előadásában, saját pályafutását is bemutatva, részletesen kitért arra a folyamatra, amely az RNS 1961-es felfedezésétől a Covid-19 elleni vakcina bevezetéséig eltelt. Mint mondta, középiskolásként azért választotta egyetemi tanulmányai helyszínéül Szegedet, mert a városban nyílt meg a biológiai kutatóközpont. Kutatói pályája is itt, a lipidlaborban indult, majd hamarosan RNS-kutatással kezdett el foglalkozni.

Harmincévesen, azt követően, hogy elvesztette a munkáját Magyarországon, az USA-ba költözött. Kutatásai kezdetben az antivirális szerek irányába mutattak, mert a 1980-as évek közepén a HIV jelentette a legnagyobb közegészségügyi kihívást – közölte a tudós.

Karikó Katalin felidézte, Drew Weissmannal közösen végzett kutatásaik során azt tapasztalták, hogy a bejuttatott mRNS gyulladásos folyamatokat indít el. Hosszú munkával sikerült kidolgozniuk a módosított mRNS-en alapuló eljárást, amely nem csak, hogy nem okoz gyulladást, hanem tízszer több fehérje is termelődik a molekula alapján.

Előadása végén kérdéseket kapott a világhírű mRNS-kutató. Fotó: MedUni Wien

Karikó Katalin kifejtette, az mRNS-technológia lényegesen egyszerűbben és olcsóbban megvalósítható, mint a fehérjéken alapuló terápiák. Jelenleg több mint 150 mRNS-technológián alapuló eljárás klinikai vizsgálata folyik. Hozzátette: már a Covid-19 megjelenése előtt is végeztek ilyeneket, de a pandémiát követően került az eljárás a tudományos érdeklődés fókuszába.

A kutató a mintegy kilencszáz fős – egyetemi oktatókból és hallgatókból álló – közönségének úgy fogalmazott, „kivételezettek vagyunk, hogy itt lehetünk és tudománnyal foglalkozhatunk, ezért amikor lehetőségünk van rá, köszönetet kell mondanunk szüleinknek és tanárainknak ezért”.

A Bécsi Orvostudományi Egyetemen rendezett 2025. május 19-i program szereplőinek egy csoportja (balról jobbra): a két kisújszállási és a szegedi egyetemen diplomázott biológus, Kiss Attila és Karikó Katalin, továbbá a MedUni Wien két vezetője, Bruno K. Podesser, a Biomedikai Kutatóközpont és Transzlációs Sebészeti Központ vezetője, valamint Markus Müller rektor. Fotó: Sahin-Tóth István

A MedUni Wien PhD-hallgatóival is találkozott Karikó Katalin, hogy tapasztalatot cseréljenek. Fotó: MedUni Wien

"Fontos, hogy a diákok megtanulják, hogyan kezeljék a stresszt és hogyan maradjanak koncentráltak, hogy boldog és produktív életet élhessenek" – fogalmazott a Nobel-díjas kutató.

Előadását követően Karikó Katalin aláírásáért sokan és hosszú ideig álltak sorba.

Két magyar Bécsben - A Bécsi Orvostudományi Egyetem múzeumában, a Josephinumban az SZTE által megtervezett "Forewer Forward - Katalin Karikó" című tárlat ajnlóját is dedikáltatta Karikó Katalinnal a magyar diáklány. Fotó: MedUni Wien

MTI - SZTEinfo

Fotó: Sahin-Tóth István, ©MedUni Wien/ Harson