Fejenként ötezer amerikai dollár, egy műalkotás és díszoklevél a JATE-díjas jutalma. A különleges kitüntetésre a jelölés ikonikus napon, április 16-án startol. Egy éve, 2024. április 16-án jelentette be Karikó Katalin, hogy a Nobel-díjával járó több mint félmillió dollárt a Szegedi Tudományegyetemnek adományozza, és megalapítja a JATE-díjat. Az SZTE jogelődje, az egykori József Attila Tudományegyetem (JATE) emlékére létrehozott díj három kategóriában jutalmazza a legjobbakat.
Európa-szerte közönségtalálkozókon és konferenciákon tartott előadást 2025 első öt hónapjában Karikó Katalin. Májusban olaszországi munkalátogatásán átvette a European Society of Human Genetics Mendel-díjat, majd Magyarországon további konferenciákon mutatta be prezentációját a hírvivő RNS-sel kapcsolatos hírekről és kutatói tapasztalatairól.
A Nobel-díjjal és közel százötven kitüntetéssel elismert mRNS-kutató, Karikó Katalin, az SZTE professzora Kisújszállás, Pécs, Szeged, Szolnok, Budapest, Bécs után Milánóban is dolgozott, majd ismét a magyar fővárosban folytatta tudománynépszerűsítő misszióját.
Karikó Katalin szerint a kommunikációs lehetőségek kiterjedésével is megmaradt a kutatói feladat: irnytűt és tudást adni a hírek és álhírek dzsungelében. Fotó: Ú. I.
2025 első öt hónapjában 80 magyar és angol nyelvű hírben szerepel Karikó Katalin neve a Szegedi Tudományegyetem honlapján. De ennél több hírportál és információ alapján készült statisztika is tudathatná a közvéleménnyel, hogy az első magyar Nobel-díjas kutatónő milyen sokféle módszerrel és fórumon szolgálja a tudománynépszerűsítést.
A Magyar Tudományos Akadémia budapesti székházában először 2021. május 3-án tartott inspiráló előadást Karikó Katalin. Fotó: Szigeti Tamás/mta.hu
Ha például megnézzük Karikó Katalin 2025. májusi határidőnaplóját, akkor kiderül: a 200 éves Magyar Tudományos Akadémiára irányuló kitüntető figyelem növeléséhez is hozzájárult. Miután részt vett a Magyar Tudományos Akadémia 199. ünnepi közgyűlésén, előadást tartott az AMAT, azaz az „Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága kétnapos bicentenáriumi konferenciáján. Itt – többek között – a Nobel-díjas May-Britt Moser, Edward Moser, Aaron Ciechanover, továbbá az Abel-díjas Lovász László, az MTA volt elnöke társaságában – adja hírül az mta.hu, amely az AMAT-programon készült videofelvételt is közzé tette.
Miként formálja a tudás és a tudomány mindennapi életünket? A kérdésre választ ad a Magyar Nemzeti Múzeumban 2025. október 26-ig látogatható kiállítás, amely része az MTA bicentenáriumát köszöntő programsorozatnak. Fotó: Sahin-Tóth István
Karikó Katalin, a Varázshatalom kiállítást megnyitó ünnepség díszvendégeként köszöntőjében kiemelte: „Számomra nagyon nagy megtiszteltetés és öröm, hogy a Nobel-díjamat, valamint az oklevelemet a Magyar Nemzeti Múzeumban állítják ki." Fotó: Sahin-Tóth István
A „Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia” című időszaki kiállítás megnyitóján, a Magyar Nemzeti Múzeumban 2025. október 26-ig látogatható tárlatról Karikó Katalin elmondta, reméli, hogy mindenki, aki meglátogatja majd a kiállítást, nagyon sokat fog belőle tanulni. „Bízom benne, hogy a fiatalok nagyobb lelkesedéssel tanulják majd a fizikát, a kémiát és a biológiát amiatt, hogy az én érmem is ott van a tárlatban” – fogalmazott.
Karikó Katalin Nobel-érme és -oklevele a Magyar Nemzeti Múzeum időszaki kiállításán megtekinthető. Az értékes relikviák elhelyezéhez kapcsolt 2025. május 5-i ünnepségen részt vett (balról jobbra) Freund Tamás, az MTA elnöke; a Nobel-díjas kutató, Karikó Katalin, az SZTE professzora; továbbá: Zsigmond Gábor, az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke. Fotó: Sahin-Tóth István
A Szegedi Tudományegyetem Biológiai Intézetéhez tartozó Gazda-Patogén Interakció Központ megnyitó ünnepsége alkalmából megírtuk, hogy új laboratóriumi komplexum Karikó Katalin anyagi és szakmai támogatásával valósult meg. Az SZTE Biológia Intézetében ekkor nyílt meg a Leletek a laborból – mRNS, Karikó, HPIC című kamarakiállítás a tudomány- és az intézménytörténet, az ismeretterjesztés jegyében..
A májusi dátumoknál az is szerepel, hogy Karikó Katalin jelenlétével növelte a Bolyai-díj idei átadó ünnepségének fényét.
A szülőhelynek, az iskolavárosoknak kitüntetett szerepe van Karikó Katalin életében.
A szülővárosa, Szolnok 950 éves fennállását köszöntő rendezvényeket Karikó Katalin emlékezetessé tette a közel ezer személyt vonzó 2025. május 15-i előadás-sorozatával, találkozóival. Fotó: Ú. I.
A jeles 2025. május 15-i napon Olaszországból online köszöntötték Karikó Katalint, a sikeres könyvszerzőt, aki elnyerte a Premio Asimov-díjat
A Torinói Nemzetközi Könyvvásáron jelentették be, hogy a magyarul „Áttörések – Életem és a tudomány” címmel, a Helikon Kiadó gondozásában megjelent, a tudomány iránti szenvedélyét bemutató memoárja Olaszországban is sikerkönyv. Az utóbbi másfél évben 15 nyelven napvilágot látott Karikó-kötetet az olaszországi középiskolások szavazata alapján Premio Asimov-díjjal jutalmazták.
A kivételes találkozóra emlékeztet a portrékiállítás a szolnoki Agórában. A Karikó Katalinhoz kötődő jeles események pillanatait a 2025. június 7-ig megtekinthető szolnoki tárlat – hasonlóan az SZTE szegedi Dugonics téri épülete aulájában berendezett, 2025 szeptembere végéig látogatható kiállításhoz – az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság munkatársa, Sahin-Tóth István kameráján keresztül mutatja meg.
Kisújszállási kutatók a bécsi Josephinumban (balról jobbra): Szabó Gábor Tamás, Karikó Katalin és Kiss Attila. Fotó: Sahin-Tóth István
A világ minden tájáról érkező meghívások többségének nem tud eleget tenni a közvetlensége és könnyed ismeretterjesztő stílusa miatt is népszerű tudós. A Bécsi Orvostudományi Egyetem meghívását azonban elfogadta Karikó Katalin, mert ott oktat és kutat két kisújszállási mentoráltja.
A Karikó Katalin tiszteletére rendezett bécsi programokon részt vett (balról jobbra): a Szegedi Tudományegyetem rektora, Rovó László fül-orr-gégész professzor; a mainzi BioNtech vezető munkatársa, Szabó Gábor Tamás; a szegedi egyetemről indult, tíz éve a Bécsi Orvostudományi Egyetemen dolgozó biológus, Kiss Attila; valamint az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar dékánja, Lázár György sebész professzor is. Fotó: Sahin-Tóth István
Karikó Katalinhoz hasonlóan a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei kisvárosból indult a tudomány világába Szabó Gábor Tamás kutatóorvos és Kiss Attila biológus is. A Debreceni Egyetemen átvett orvosi diploma és az ottani gyógyító munka után a németországi városban, a mainzi BioNTech cégnél Karikó Katalin irányításával, majd önállóan végzett kutatás mellett Szabó Gábor Tamás oktatóként adja át tudását a medikusoknak a Bécsi Orvostudományi Egyetem Biomedikai Kutató- és Transzlációs Sebészeti Központ Szív- és Érrendszeri Intézetben. Ennek az egyetemi egységnek a vezetője Kiss Attila, aki a szegedi egyetemen szerezte meg biológus diplomáját, majd az SZTE Általános Orvostudományi Kar Farmakológia Intézetében végezte doktori tanulmányait, 2011-ben kapta meg PhD oklevelét, és egy évtizede került a Bécsi Orvostudományi Egyetemre.
A Bécsi Orvostudományi Egyetemen 2025. május 19-én nagy érdeklődés közepette tartott előadást, válaszolt a hallgatóság kérdéseire a Nobel-díjas Karikó Katalin. Fotó: Sahin-Tóth István
A MedUni Wien, a Szegedi Tudományegyetem, a Bécsi Magyar Nagykövetség és a Collegium Hungaricum együttműködésével 2025. május 19. és 20. között megvalósuló összetett program sikeréről négy fotós összeállítással részletesen hírt adott az SZTE hírportál is.
Az első magyar Nobel-díjas nő meghódította az osztrák fővárost, amit kifejez az is, hogy a Bécsi Orvostudományi Egyetemen megkapta huszadik díszdoktori címét, és átvette a harmadik, Semmelweis Ignácról, „a nők megmentőjeként” tisztelt orvosról elnevezett kitüntetését. Fotó: Sahin-Tóth István
A MedUni Wien múzeumában, a Josephinumban a Karikó Katalin tudományos munkásságát bemutató kiállítás és a Collegium Hungaricum épületében a Nobel-díjas kutató elismeréseiről képet adó tárlat 2025. június 28-ig várja a látogatókat. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár, az SZTE NKI és a bécsi partnerek együttműködésével magvalósuló kiállítások is az ismerterjesztést szolgálják
Diákokkal és más tisztelőivel, bankárokkal és tudósokkal is találkozott májusban Karikó Katalin.
Béládi Ilonát, a szegedi orvosképző egyetemen az első nő tanszékvezetőnek számító professor emeritát 2025. májusában is meglátogatta Karikó Katalin, az első magyar Nobel-díjas kutatónő, az SZTE professzora. Fotó: Ú. I.
Meglátogatta Karikó Katalin a szegedi egyetemen őt korábban támogató, idén a 100. életévéhez közelítő Béládi Ilona professzort, akit a szegedi orvosképző hely az első női tanszékvezetőként is tisztel. Fölkereste az egykori egyetemi biológus csoport segítő tanárának kijelölt, Farkas Gyula professzort is.
Emlékek közt tanár és tanítvány, Farkas Gyula és Karikó Katalin. Fotó: Ú. I.
Megindító ünnepségen köszöntötte tanárát, a 90 éves Venetianer Pált a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban. Itt, egykori első munkahelyén a „legszegedibb fehérjének” nevezett aktint középpontba állító nemzetközi konferencián is nagy tapsot aratott előadásával.
Karikó Katalin idei májusát színesítette, hogy a kémia szakot népszerűsítő beiskolázási akción az ELTE Természettudományi Kar épülete nagytermében válaszolt az ifjú tudósok és a diákok kérdéseire. Fotó: Marosi Botond Máté
Olaszországi munkakapcsolatainak újabb állomására, Milánóba visszatérve az Európai Humángenetikai Konferencia honlapja külön is köszöntötte. Itt adták hírül, hogy a Nobel-díjas tudós – a Szegedi Tudományegyetem professzora és a Pennsylvaniai Egyetem Perelman Orvostudományi Kar adjunc professzora – 2025. május 27-én „Mendel-előadást” tart.
A kutatói közösség örömmel adta közre Karikó katalin milánói előadásának bombasikerét
A tudományos örökléstant megalapozó Gregor Mendelről többféle szervezet többféle díját is elneveztek. A Karikó Katalinnak átadott European Society of Human Genetics Mendel-díjat olyan jeles személyiségek is megkapták már, mint például a Nobel-díjas Emmanuelle Marie Charpentie vagy Aaron J. Ciechanover.
Az European Human Genetics Conference úgynevezett hibrid konferenciáján 94 ország 5651 kutatója vett részt Milanóban, és a tanácskozást online 1230 tudós is figyelemmel kísérte.
Az European Human Genetics Conference résztvevőinek jelenlétében vette át Karikó Katalin a mintegy 15 centiméter magas, kromoszómát ábrázoló üveg szobrot, a European Society of Human Genetics (ESHG) Mendel-díjat, amelyet egy genetikus készített
Megdolgoztatta Milánó is a vendégségbe hívott Nobel-díjas tudóst. Az olasz nagyvárosban Karikó Katalin újságírói kérdésekre válaszolt és előadást tartott a Carlo Besta Neurológiai Intézetben is.
A bradikinin-közvetített angioödémákkal kapcsolatos legújabb tudományos eredményekkel foglalkozó budapesti konferencián is sikert aratott Karikó Katalin előadása. Fotó: Ú. I.
Ezzel nem ért véget a májusi fellépéssorozat. Budapesten 2025. május 29-én előadást tartott a 14. C1 -gátló hiány és angioödéma workshopon. Az ottani tudományos kutatók, orvosok, biokémikusok, farmakológusok, gyógyszerfejlesztők, egészségügyi szakemberek, betegek és beteg-önsegítő csoportok képviselőinek is megmutatta Nobel-díját, válaszolt a kérdésekre, dedikálta sikerkönyvét, és mosolygott a közös fotókon.
A „Marslakók” című kiállításon a magyar főváros Kongresszusi Központjának vendégei is megismerhetik annak a kutatónőnek a munkásságát, aki 2025 utolsó tavaszi hónapjának utolsó napján is dolgozott: Karikó Katalin előadást tartott a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Molekuláris Élettudományi Intézet 75., jubileumi találkozóján, ahol megemlékeztek az MTA-hoz tartozás időszakáról, a „hajdani Enzymológia” eredményeiről is.
Az mRNS-en túl – sikerkönyvével és konferencia szerepléseivel egyaránt a jövő kutatóinak ösztönzése és az ismeretterjesztés a célja Karikó Katalinnak. Fotó: Ú. I.
2025 májusi találkozóin különböző megfogalmazásban, de hangsúlyozta Karikó Katalin, amit életútja fordulatainak vázlata után a milánói konferencia honlapján is kiemeltek mások számára is inspiráló tanulságként: „Bízz abban, ami benned van. Ápold azt, amit ott találsz, különösen akkor, amikor senki más nem teszi. És állj készen arra, hogy elmagyarázd a kutatásodat, különösen akkor, ha a tudományt nehéz megérteni, és fennáll a veszélye annak, hogy félremagyarázzák. Ha az emberek részesülni akarnak az életmentő orvosi fejlesztésekből, kötelességünk, hogy közerthetően elmagyarázzuk az embereknek azt, hogy mit kutatunk és hogyan segítheti ez az ő életüket.”
Újszászi Ilona
Fotó: Sahin-Tóth István, K. K.., Ú. I.
