Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Nemzetközi jelentőségű alapművet adott ki a Kárpát-medence hidrogeológiájáról Dr. Szanyi János, az SZTE Geológia tanszék kutatója és Dr. Almási István, Kanadában dolgozó olaj-hidrogeológus. Az angol nyelven íródott kiadvány bemutatja többek között a kilenc országot érintő ivóvízellátás, öntözővízrendszer és geotermikus fűtés geológiai hátterét. A tanulmány kiindulási, hivatkozási alapként szolgálhat a közép- és felsőoktatásban, de hasznos olvasnivaló lehet az érdeklődő laikusoknak is.
A hidrogeológia a felszín alatti vizek áramlásával, a vizek összetételével foglalkozó tudomány. A felszín alatti víz a kőzettestek között anyagot és energiát közvetít. Ezért szerepe hasonlatos a vér élő szervezetekben betöltött jelentőségéhez, vizsgálatával ugyanúgy információt szerezhetünk a kőzetrétegekben lejátszódó folyamatokról, mint a vérnyomás, vérkép segítségével a test állapotáról.
A Szegedi Tudományegyetemen a hidrogeológia, mint tantárgy oktatása az egyetem első szegedi tanévétől, azaz több mint száz év óta része a földtudományi képzésnek. Kezdetben lokális jelenségek vizsgálata, majd egyre inkább az áramlási rendszer szemléletű kutatások kerültek előtérbe. Az SZTE Hidrogeológia és Geotermia Kutatócsoport 2010-ben alakult, ami vízbeszerzési kérdésekkel, a klímaváltozás vízadókra gyakorolt hatásának vizsgálatával foglalkozik, de az Alkalmazott Geotermikus Energia Kutató Központ létrehozásával munkájában egyre nagyobb szerepet kap a geotermikus energia hasznosítása.
Geotermikus PhD kutatócsoport. Fotó: Dr. Szanyi János
A kutatócsoport vezetője, Dr. Szanyi János, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet oktatója és a Kanadában dolgozó Dr. Almási István olaj-hidrogeológus most egy angolnyelvű könyvet adtak ki, „Hydrogeology of the Pannon Basin” (A Pannon-medence hidrogeológiája) címmel. A két kutató kapcsolata több mint 30 évre nyúlik vissza. Az ELTE geológus képzésén találkoztak, majd közösen vettek részt Tóth József professor (University of Alberta) két hetes hidrogeológia kurzusán. Innentől kezdve szoros barátság és munkakapcsolat alakult ki közöttük. Almási István az Albertai Egyetemen doktorált, témája a Magyar Alföld hidrogeológia viszonyainak szénhidrogén kitermelése szempontú vizsgálata volt. A könyv megírásához ez a munka, valamint Szanyi János Duna-Tisza-közére és a Nyírségre vonatkozó hidrogeológiai és geotermikus tanulmányai szolgáltak kiindulási alapul. Az SZTE Geológia tanszék kutatóját kérdeztük a kiadványról.
Dr. Szanyi János. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
- Mi áll a könyv fókuszában?
– A felszín alatti vizek előfordulását áramlását, felhasználását és tágabb értelemben vett jelentőségét írja le a világ egyik legnagyobb és legösszetettebb víztartó rendszerében. Kilenc közép-európai országot lát el felszín alatti vízzel a Pannon-medence vízadó rendszere, biztosítva az ivóvízellátás döntő részét, melynek központjában helyezkedik el Magyarország. Azonban az ivóvízen túlmutató okokból is fontos a vízadó rendszer, így a könyv tárgyalja az öntözés, az ipari felhasználás, a geotermikus energia-hasznosítás valamint a felszín alatti vizek kőolaj-felhalmozódások kialakulásában játszott szerepét – mondta el Dr. Szanyi János.
- Miért különleges a Kárpát-medence hidrogeológiai szempontból?
– A Pannon-medence egy nagy üledékes medence, melyet az elmúlt mintegy 11 millió évben a Pannon-tó és a bele ömlő folyók üledékei töltöttek fel, így egy nagy regionális áramlási rendszert képez, melyben a felszín alatti vizek mozgása alapvetően a gravitáció által meghatározott. Leegyszerűsítve, a magaslatokon (pl. a Duna-Tisza-közi Hátságon, Nyírségben, hegységperemeken) beszivárog a víz, a mély részeken, a folyóvölgyek térségében, a felszín felé áramlik (a víztoronyhoz csatlakozó vízvezetékrendszerhez hasonlóan). A közbetelepülő agyagos rétegek lassítják a vízadórétegek közötti szivárgást, de nem gátolják meg. Mindezek miatt a Pannon-medence kiváló példája az egymásba ágyazott gravitációs áramlási rendszereknek, az itt levont következtetések jól általánosíthatók. Továbbá a Pannon-medence kutatása hidrogeológiai szempontból nagyon jól dokumentált, köszönhetően az előrelátó elődöknek. A Magyar Királyi Földtani Intézet munkatársai a 19. század második felében elsők között hoztak létre jól dokumentált hidrogeológiai adatbázist, ami 150 évre visszamenőleg vizsgálhatóvá és kutathatóvá teszi a lezajlott folyamatokat – hangsúlyozta az SZTE FFI oktatója.
Termálvíz geokémiai vizsgálata. Fotó: Szanyi János
- Mennyire jelentős oktatási, kutatási bázis az SZTE a hidrogeológia szempontjából?
– A felszín alatti vizek egyre inkább stratégiai jelentőségűvé válnak, így felértékelődött a klímaváltozás hatásának előrejelzése. A szegedi hidrogeológiai iskola különösen az alföldi homokos vízadók vizsgálatában szerzett elismerést. Számos hazai és határon átnyúló projektben vett és vesz részt. A közös geológiai adottságok alapján szoros együttműködést alakított ki a Belgrádi Egyetemmel. Nemzetközi szinten a geotermikus energia kutatásában, hasznosításában és a használt termálvizek visszasajtolásában ért el jelentős eredményeket. Így többek között aktív kapcsolat létesülhetett a potsdami, karlsruhei, grazi, reykjavíki, utahi egyetemekkel, és természetesen az Albertai Egyetemmel is – mutatott rá Dr. Szanyi János.
Egy ábra a Hydrogeology of the Pannon Basin” (A Pannon-medence hidrogeológiája) című könyvből
A könyv egy nemzetközi kiadványsorozat része, amely célja a hidrogeológia népszerűsítése a tudományos jelleg megtartása mellett. Így haszonnal forgathatják a középiskolai és egyetemi hallgatók, továbbá a felszín alatti vizek felszínen megjelenő következményei, illetve a klímaváltozás várható következményei után érdeklődők is. A könyv az alapoktól indul és jut el a felszín alatti vizek áramlása és a szénhidrogének felhalmozódása közötti kapcsolat tárgyalásáig, mindezt beszédes ábrákkal és fotókkal dokumentálva. Meghatározó irodalom azok számára, akik a nagy üledékes medencék felszín alatti áramlási rendszereinek mechanizmusára kíváncsiak, különösen, ha a Kárpát-medencében élnek. Egyébként a könyvben is tárgyalt geotermikus kutatások elismeréseként a Szegedi Tudományegyetem szervezi a 16. alkalommal tartott Európai Geotermikus PhD Napokat (EGPD 2025), melynek témája felöleli a geotermikus energiakutatás teljes spektrumát. A rendezvény egyedülálló platformot biztosít a PhD-hallgatók, fiatal kutatók és szakemberek számára a kapcsolatteremtéshez, ismeretcserét és együttműködési lehetőséget kínál, betekintést enged az Európában folyó geotermikus kutatások élvonalába.
Lévai Ferenc
Borítóképen :a könyv szerzői Szanyi János (balra) és Almási István Fotó: Dr. Szanyi János
