Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Folytatódik az arany nanorészecskék kutatója, Juhászné Csapó Edit akadémiai sikersorozata. Legújabb eredményes pályázatának részeként, az MTA támogatásával vendégprofesszort fogadhat a 2021-ben alakult MTA–SZTE „Lendület” Nemesfém Nanoszerkezetek Kutatócsoportjába. Az MTA doktori értekezését tavaly megvédő, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszéken egyetemi docensként dolgozó oktató-kutatót a „Nők és a Lányok a Tudományban Világnap” programjára készülődés közben kértük mérlegkészítésre.
Csapó Edit 2009-ben posztdoktor kutatóként csatlakozott az akkor SZTE ÁOK (ma SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar) Orvosi Vegytani Intézet MTA-SZTE Szupramolekuláris és Nanoszerkezetű Anyagok Kutatócsoportjához. „2017-től már az SZTE TTIK Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék egyetemi adjunktusaként oktatási feladatai mellett a Nanohibrid Struktúrák Kutatócsoport (2017-2021), majd 2021 novemberétől az MTA-SZTE Lendület Nemesfém Nanoszerkezetek Kutatócsoport vezetője. Eredményes kutatási munkáiból több mint 70 tudományos cikk jelent meg rangos nemzetközi folyóiratokban, melyeket eddig 740 alkalommal idéztek független szerzők” – indokolta az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar vezetése, hogy 2023-ban miért Juhászné Csapó Edit kapta az SZTE TTIK Tudományos Díját.
Csapó Edit 'Lendület"-es munkájának eredményeképpen ma már 110 tudományos közleménnyel és több mint 1400 független hivatkozással rendelkezik. Fotó: Bobkó Anna
– A Lendület pályázatom negyedik évét kezdtük el 2024. novemberben. A tavaly decemberi beszámolómban részleteztem, hogy az első három évben számos új, nemesfém – főként arany – nanoszerkezetű anyag előállítására, egyben a projekt, döntően preparatív, kémiai részére fókuszáltunk. A tervezett programot sikeresen teljesítettük: közel negyven közleményt publikáltunk három év alatt – vont „lendületes mérleget” Csapó Edit. – Az utolsó két évben, tehát az idei és a 2026-os ránk váró időszakban, a pályázat címében szereplő orvosbiológiai alkalmazások területén szeretnénk tesztelni újonnan előállított anyagainkat.
A kollegái is ünnepelték a „Lendület”-es Juhászné Csapó Editet. „A jövőben akár a szervezetbe fecskendezett nanoarannyal is diagnosztizálhatják a szakemberek a korai rákot. Ehhez járulhatnak hozzá a Szegedi Tudományegyetemen a Juhászné Csapó Edit által vezetett Lendület-kutatócsoport eredményei. A szegedi kutatók olyan nanoszerkezetekkel foglalkoznak, amelyek aranyból vannak. E nanoszerkezetek szenzorként működő kismolekulákat hordoznak, amelyekkel szennyeződéseket vagy akár tumorsejteket lehet detektálni. Ha megtörtént a felismerés, a részecskék által kibocsátott fluoreszcens fény megváltozik” - magyarázta az mta.hu a szegedi kutató „Lendület”-es munkájának lényegét 2022 augusztusában. Fotó: Bobkó Anna
2023-ban a kémiai Nobel-díjat a szerkezettel hangolható fluoreszcens kvantumpontokra kapta három kutató, „Színesítették a nanotechnológiát”. Ez a kutatási terület Csapó Edit Lendület pályázatos kutatómunkájának programjával több ponton is hasonlóságot mutat.
A kvantumpontok új lehetőségeket kínáltak a színes fény létrehozására. © Johan Jarnestad/Svéd Királyi Tudományos Akadémia
E kvantumpontok olyan nanorészecskék, melyek mérete a milliméter milliomod része. A Nobel-díjjal elismert – Moungi G. Bawendin, Louis E. Brus és Alexei I. Ekimov – kutatói trió a kvantumpontok nanoméretes, úgynevezett méretkvantált tartományban határozta meg a részecskék fizikai tulajdonságait.
A kvantumpont olyan kristály, amely gyakran csak néhány ezer atomból áll. Méretét tekintve ugyanolyan viszonyban van a focilabdával, mint a futball-labda a Föld méretével. © Johan Jarnestad/Svéd Királyi Tudományos Akadémia
„A felfedezés legfontosabb jellemzője az, hogy az azonos kémiai összetételű kvantumpontok/nanorészecskék méretüktől függően különböző fizikai-kémiai tulajdonságokat mutatnak, így például más lesz a részecske sűrűsége, kristályszerkezete, olvadáspontja, elektromos vezetőképessége vagy mágnesezhetősége” – olvasható az mta.hu honlapon az SZTE nyugalmazott professzora, az akadémikus Dékány Imre magyarázata. „A félvezetők elektronszerkezetének szisztematikus változtatása miatt a nanorészecske optikai tulajdonságai, például a részecske színe, az úgynevezett tiltottsáv-energiája függ a nanorészecske méretétől.”
A lengyelországi bányászati egyetemról, az AGH Fizikai Kémiai és Kohászati Tanszékéről érkezik vendégkutatónak a Szegedi Tudományegyetemre Marek Wojnicki profdesszor
– Az SZTE új vendégprofesszora, Marek Wojnicki is hasonló területen dolgozik, kutatómunkája részben kapcsolódik a Lendület pályázatomhoz is, ezért is nyújtottuk be a közös programot – mondta Csapó Edit.
Juhászné Csapó Edit (középen) és munkatársai a Lendület-pályázat startjakor a Szegedi Tudományegyetem laboratóriumában. Fotó: Bobkó Anna
Huszonöt új nanoszerkezetű anyag előállítási folyamatát optimalizálta az MTA-SZTE Lendület Nemesfém Nanoszerkezetek Kutatócsoport. Kimutatták, hogy egy új anyag előállítási folyamat optimalizálását követően hogyan változnak az adott anyag tulajdonságai akkor, ha belenyúlnak a szintézisbe, vagyis ha megváltoztatnak egy paramétert. Arra kerestek választ, hogyan lehet hangolni az előállítási folyamatot úgy, hogy kéken, sárgán, vagy pirosan „világító”, vagyis fluoreszkáló, nanoszerkezetű anyagot állítsanak elő.
– Ezeknek az arany klasztereknek a főként zöldkémiai úton történő előállítási lehetőségeit megismertük, s most már az a kérdés, hogy hogyan tudjuk ezeket alkalmazni – hangsúlyozta Csapó Edit.
A Magyar Tudományos Akadémia támogatásának köszönhetően az AGH krakkói egyeteméről Marek Wojnicki professzor érkezik Juhászné Csapó Edit egyetemi docens, az MTA–SZTE „Lendület” Nemesfém Nanoszerkezetek Kutatócsoport vezetőjének meghívására az SZTE TTIK Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékére.
– Az MTA vendégkutatói programja 2012-től indult. Minden évben változó keretösszeget biztosít az Akadémia a külföldön kiemelkedő tudományos tevékenységet folytató kutatók, vendégprofesszorok meghívására. Minden évben változó az az időtartam, ami megcélozható: volt már 3 és 12 hónap is. Idén 3 és 6 hónap közötti időtartamra lehetett pályázni – sorolta az akadémiai projekt előzményeit Csapó Edit.
Idén az MTA a 47 érvényes pályázat közül 12 projektet támogatott a rendelkezésre álló 100 millió forintnyi keretösszegből. A múlt évben a Szegedi Tudományegyetem három, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Kémiai Intézetében két vendégprofesszor erősítette az SZTE versenyképességét. Kónya Zoltán, az Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéket vezető professzor, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese, valamint Enyedy Éva, a Molekuláris és Analitikai Kémiai Tanszéket vezető egyetemi tanár dolgozhatott együtt külföldi vendégprofesszorral.
– Az akadémiai támogatás eredményességéről személyesen is meggyőződhettem, mert az egyik, Enyedy Éva által irányított projektben én is részt vehettem. Az egyik akkori vendégprofesszor, Vladimir B. Arion például az Enyedy Évával közös PhD hallgatónknak is segített olyan laboratóriumi műveletek és előállítási protokollok elsajátításában, amiket hasznosíthatott saját kísérleti munkája során.
Csapó Edit szegedi egyetemi dolgozószobájában Marek Wojnicki társaságában, 2022 nyarán
Idén a tavalyi 14-nél kevesebb, összesen 12 vendégkutató kapcsolódik be akadémiai támogatással a hazai kutatásokba. Emlékezetes: egy éve, 2024 januárjában adtuk hírül, hogy sikerrel pályázott az akadémiai támogatásra az SZTE 3 és az SZBK 1 vezető kutatója. Idén egyetlen szegedi kutatóműhely nyert támogatást.
Az AGH krakkói székhelyű bányászati egyeteméről Marek Wojnicki professzor érkezik az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékére.
– A vendégkutató fiatal oktató, négy gyermekes családapa, ezért a nyár négy hónapjára, a 2025. június 1-jétől szeptember 31-ig tartó időszakra pályáztunk. Egy hónapra maximálisan 2,5 millió forint kérhető, a pályázati kiírás szerint. Mi 4 hónapra 7 millió forintnyi támogatást nyertünk el. Ez a vendégkutató ideutazásának, esetleg többszöri hazautazásának, és a szállásának költségét, valamint a munkabérét, továbbá a vegyszerek anyagköltségét fedezi – sorolta a krakkói professzor meghívója, Juhászné Csapó Edit.
Kölcsönös intézetlátogatás után 2017-ben egy barcelonai konferencián találkozott Juhászné Csapó Edit (középen) és Marek Wojnicki
A két, nagyjából egyidős kutató munkakapcsolata 2011-ben, posztdoktori időszakuk elején kezdődött.
– A lengyelországi bányászati egyetemen, az AGH Fizikai Kémiai és Kohászati Tanszékén Marek Wojnicki kutatóként az arany nanorészecskékkel kezdett el foglalkozni nagyjából abban az időben, amikor mi itt Magyarországon, Szegeden. Meghatározóan ők a részecskék képződési kinetikáját, pontosan a gócképződés és a gócnövekedés időbeli folyamatát tanulmányozták. Ezzel ellentétben mi inkább a nemesfém nanorészecskék felületmódosításával foglalkoztunk. Kölcsönös intézetlátogatás után pár évig mindenki a saját témáján dolgozott. 2017-ben indult az együttműködésünk újra. Egy nemzetközi konferencián találkoztunk, Barcelonában. Beszélgetni kezdtünk a közös kutatómunkáról. Én abban az időben kezdtem el foglalkozni a Lendület pályázatom alapjául szolgáló fluoreszkáló arany nanostruktúráknak a fejlesztésével, míg Marek Wojnicki a fluoreszcens szén nanodotok témáját indította. Tehát ő nem aranyat használ a kutatásaiban, hanem szén-alapú nanoszerkezetekkel foglalkozik. Közös a két kutatómunkában a nanoszerkezetű anyag és a hangolható fluoreszcencia – mutatott rá Csapó Edit arra, hogyan fejlődik két kutató együttműködése.
A krakkói látogatáson Juhászné Csapó Edit (balról) és Marek Wojnicki
Az elmúlt öt évben 17 közös publikációt jelentetettek meg. Juhászné Csapó Edit 2021-ben és 2024-ben is járt Lengyelországban a krakkói egyetemen. 2022-ben Marek Wojnicki lengyelországi támogatással két hónapig dolgozott Szegeden. Az ebben az időszakban született eredményekről írt közös közleményük a mai napig már 70 független hivatkozást kapott, ami két év alatt elég jó számnak minősül.
– Olyan fluoreszcens nanoszerkezeteket tervezünk fejleszteni, amelyeknek meghatározóan szén az alapja. Viszont feltétel, hogy kettős, fluoreszcens és mágneses sajátosságuk is legyen. Célunk, hogy ezeket kontrasztanyagként föl lehessen használni MRI-vizsgálatokhoz, ezért is a „Dual Contrasts – A Rising Star in Oncology” a sikeres pályázat címe. Ezeknek a rendszereknek a fejlesztésére adtunk be közös tudományos projektet az MTA vendégkutatói programra – részletezte Csapó Edit. – Ez részben hozzájárul a Lendület pályázatomban vállalt kutatómunka sikeres teljesítéséhez. A fluoreszkáló nanoszerkezetek orvosbiológiai alkalmazását a vendégkutatói program is segítené. A vendégkutató Marek Wojnicki itt tartózkodása idején készülnének el az új anyagok és azok fizikai-kémiai és kolloidkémiai jellemzése, míg az orvosbiológiai, tehát az MRI kontrasztanyagként történő vizsgálatuk pedig Lengyelországban történik majd egy kooperáció keretében.
Eddig huszonöt, a természetben nem létező nanoanyag előállítási folyamatát optimalizálták az SZTE kutatói műhelyében, Juhászné Csapó Edit irányításával. Fotó: Bobkó Anna
A mágneses szerkezettel hangolható fluoreszcens, MRI kontrasztanyagként is funkcionáló, új anyagoknak a fejlesztésén dolgozó két kutató munkája eredményes. Az előnyök mellett hátrány, hogy az egyik már korábban fejlesztett, mágneses karakterében kiemelkedő sajátságot mutató anyaguk biokompatibilitásának megoldása még kérdéses, hiszen sejtes vizsgálatokban részben toxikusnak bizonyult. A vendégkutatói pályázat eredményeként remény van arra, hogy ennek az anyagnak a felületét úgy módosítsák különböző biomolekulákkal, például fehérjékkel, peptidekkel, hogy végül biokompatibilisabbá tegyék.
– Ezek új anyagok, a természetben nem léteznek. Alapjuk a szén „nanopontok”, amit gadolíniummal szeretnénk módosítani, majd felületükre különböző aminosavakat, kispeptideket vagy szérum fehérjéket kapcsolni, amelyeket én is használok az aranyklaszterek fejlesztésében. A lengyel partner erősebb az új anyagok, a szén „pontok” fejlesztésében, mi pedig a felületmódosításban – összegzett Csapó Edit. – A vendégprofesszor kutatóként dolgozik majd, a szegedi egyetemi oktatásba nem kapcsolódik be, ugyanakkor tudományos előadást szervezünk a számára a SZAB Kémiai Szakbizottságában – mondta Juhászné Csapó Edit. – Az Akadémia vendégkutatói pályázatunkra kapott pozitív döntéshez, véleményem szerint, hozzájárult, hogy egy sok éves együttműködés a miénk.
„Women in Science” címmel beszélgetésre hívják Juhászné Csapó Editet alma materébe, a Debreceni Egyetemre. Az ENSZ február 11-i „Nők és a Lányok a Tudományban Világnap” alkalmából szervezett programon is összehasonlítható lesz a munkakapcsolatban álló lengyel vendégprofesszor és magyar egyetemi docens karrierjének alakulása. Láthatóvá válik, hogy eltér a két országban a kutatók számára kinyíló előremeneteli lehetőség.
Juhászné Csapó Edit a habilitációs folyamat befejeztével készítette el MTA doktori disszertációját, amit 2024. szeptember 11-én védett meg. Az SZTE egyetemi docense az elmúlt 15 évben a legfiatalabb kutató, aki az MTA VII. Kémiai Tudományok Osztályán belül kísérletes, vagyis nem elméleti kémia tudományterületen nőként szerezte meg az MTA doktori címet. Ezzel szemben Lengyelországban például nincs akadémiai doktori fokozat elérésére irányuló eljárás, Marek Wojnickit tudományos, kiemelkedő oktatói/kutatói munkájának minősítéseként nevezték ki egyetemi tanárnak.
– A vendégprofesszor már három PhD-hallgatóját is elküldte hozzánk az elmúlt két évben. Mindegyik fiatal a saját kutatómunkájának egy részét hozta a Szegedi Tudományegyetemre, hogy segítsünk egy adott munkafolyamatban. Mi tudunk például fluoreszcens anyagokra élettartalmat, kvantumhasznosítási tényezőket meghatározni, illetve CD-méréseket is végezni. Így az általuk hozott anyagokra ezen mérések itt készültek el az SZTE Kémiai Intézetben. Itt tartózkodásuk során a hallgatók megismerték az egyetemet és Szegedet. A lengyel diákok a lengyel állam által nyújtott ösztöndíjtámogatásból dolgozhattak itt – magyarázta Juhászné Csapó Edit, akinek a kutatócsoportja az induláshoz képest közel feleakkorára apadt.
A Lendület pályázatra 2020-ban beadott és elfogadott költségvetés nem módosul öt évig, vagyis a kutatócsoportot vezető Juhászné Csapó Edit fizetése nem változik, a munkatársak bérét a meglévő keretből kell kigazdálkodni. Öt PhD-hallgatóval és három posztdoktorral kezdték a pályázatot, de tavaly ketten is doktoráltak, míg egy posztdoktor és egy kutató vegyész szülési szabadságra ment. Mivel a pályázat kötött éves keretet enged, így a két fiatal kutatót nem lehetett már a csoportban tartani. Ha csökken a csoport létszáma, akkor kevesebb kísérletet lehet végezni, és a kevesebb kísérlet kevesebb eredményt hoz. Ráadásul a Lendület pályázatosokat részben „bünteti” például a NKFIH pályázati rendszer, mert más felhívásokra sem pályázhatnak a projekt végéig, miközben például a felhasználandó vegyszerek ára kétszeresére nőtt.
Tanít, nem középiskolás fokon Juhászné Csapó Edit, az SZTE egyetemi docense
– A gyógyszerész- és vegyész hallgatók oktatását nagyon élvezem – mutatott dolgozószobája falán az eddigi végzett tanítványok nyomát őrző táblára Juhászné Csapó Edit, mikor azt kérdeztük, „aranyos” összetett munkájának melyik részét szereti a legjobban. – 2017 óta oktatok.
Oktatni is szeret az immár MTA doktor Juhászné Csapó Edit, az SZTE egyetemi docense. Fotó: Ú. I.
– 2020, a Lendület pályázatom megfogalmazása óta él az a hagyomány, hogy aki itt a MTA-SZTE Lendület Nemesfém Nanoszerkezetek Kutatócsoportban végzett kutatómunkájából ír projektmunkát, illetve védi meg BSc vagy MSc szakdolgozatát/diplomamunkáját, vagy PhD-hallgatóként végez, az egy korongra ráírja a nevét és a védés napját, majd az adatokkal ellátott korong felkerül erre a – testvérem által nekem tervezett – táblára, miközben egy fotó is készül a végzős fiatalról.
Az SZTE egyik legeredményesebb egységében, a Kémiai Intézetben működő három Lendületes kutatócsoport egyikét irányító kutatónő, Juhászné Csapó Edit tanítványai névsorát olvasva óhatatlanul eszünkbe juthat teltházas szabadegyetemi előadásának címe: „Az arany ott van, ahol megtalálod”.
Újszászi Ilona
Fotók: Bobkó Anna, J. Cs. E., Ú. I.
Korábban írtuk:
Külföldi vendégkutatók erősítik a Szegedi Tudományegyetem versenyképességét
Az SZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszéke a „legLENDÜLETesebb”
