Az SZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszéke a „legLENDÜLETesebb”

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE), s talán az ország felsőoktatási intézményeinek is a „legLENDÜLETesebb” egysége a Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék. Miért? Mert az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar (TTIK) négy tanszékből álló Kémiai Intézetén belül fejlődő szervezeti egységben az elmúlt 7 évben 4 kimagasló teljesítményű ifjú kutató alakíthatott saját csoportot a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) „Lendület” programjának támogatásával.

Fotó: Bobkó Anna

TERET A FIATALOKNAK!

Az SZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék munkatársai közül dr. Janáky Csaba elsőként nyert támogatást az MTA „Lendület” pályázaton a 2014 és 2019 közötti időszakra. Dr. Szilágyi István 2017, dr. Czakó Gábor 2019 óta működtethet „lendületes” kutatócsoportot. Akadémiai segítséggel 2021-től Juhászné dr. Csapó Edit szervezhet maga köré csapatot – derül ki a tanszéki honlapról.

– A fiataloknak teret kell adni – emlékeztetett egy évtizeddel ezelőtti döntésére dr. Tóth Ágota egyetemi tanár, az SZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék vezetője. Az SZTE Béke és Bolyai épületében 1575 négyzetméternyi területen – a két szemináriumi szoba és egy tárgyalóterem mellett – 20 kisebb-nagyobb méretű laboratóriumot alakítottak ki. – Kezdetben sok kritika ért azért, mert a nyugdíjas korú kollégák közül csak azok maradhattak a laboratóriumainkban, akik a kutatásokhoz szükséges pénzforrást pályázati támogatásukból fedezni tudták – magyarázta. Mára a tanszék munkatársai életkorát mutató „korfa” egy jegenye karcsú formájához hasonlatos. Mindezen túl, az egyetemi normatívából és a kutatói pályázati forrásból finanszírozott álláson lévő kollégák aránya is átalakult, manapság munkatársaink körülbelül 80 százalékát különböző K+F+I pályázatok keretében foglalkoztatjuk.

A sikeres fiatal kutatók elvándorlásának visszaszorítása az egyik célja az MTA „Lendület” programnak. Az SZTE „legLENDÜLETesebb” tanszékére és az alma materbe az elnyert akadémiai pályázat vonzotta haza az Amerikai Egyesült Államokból dr. Janáky Csabát és Svájcból dr. Szilágyi Istvánt. A „tehetség-utánpótlás biztosítása”, mint a „Lendület” program célja, megfelel az ifjaknak teret adó tanszékvezető szemléletének, aki az ELTE kötelékéből dr. Czakó Gábort, és a Debreceni Egyetemen doktori fokozatot szerzett dr. Csapó Editet hívta el.

A „fiatal kutatók előre lépési lehetőségeinek a bővítése” ugyancsak célja az MTA, de az SZTE programjának is. Így aztán nem csoda, hogy az SZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék „Lendület” programot nyert kutatói közül szinte mindenki maga mögött tudhat egyéb pályázati sikereket is. Például korábban dr. Szilágyi Istvánt egy ösztöndíj Ausztráliába „repítette”. Dr. Czakó Gábort a Bolyai János Kutatási Ösztöndíja, dr. Csapó Editet a „L’Oreal és az UNESCO A nőkért és a tudományért” díj segítette. Az MTA „Lendület” pályázatát már sikerrel teljesítő dr. Janáky Csaba 2016-ban elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) Starting Grant támogatását is a fotoelektrokémiai módszeren alapuló pályázati programjával.

MINDENNAPI ÉLETÜNKRE HATNAK

Felfedező kutatások, amelyek a mindennapi életben hasznosulhatnak. Ez az egyik jellemzője az SZTE „legLENDÜLETesebb” tanszékén dolgozó négy ifjú tudós eredményeinek. Az ipari füstgázok felhasználásával új tüzelőanyagok létrehozásán, a napenergia hasznosításán fáradozik dr. Janáky Csaba és az MTA-SZTE „Lendület” Fotoelektrokémiai Kutatócsoportja. Dr. Czakó Gábor és az MTA-SZTE „Lendület” Elméleti Reakciódinamikai Kutatócsoportja – többek között – a szénhidrogének reakcióit, valamint kis biorendszereket – például az aminosavak reakcióit szabadgyökökkel – tanulmányozza. Az MTA-SZTE „Lendület” Biokolloidok Kutatócsoport dr. Szilágyi István irányításával antioxidáns diszperziók kifejlesztésével a káros környezeti ártalmak következtében „elszabadult” oxigéntartalmú szabad gyökök elleni védekezéshez járul hozzá. Nemesfém nanoszerkezeteket fejleszt különböző orvosbiológiai alkalmazásokra Juhászné dr. Csapó Edit, aki a most létrehozandó MTA-SZTE „Lendület” kutatócsoportjával a hatékonyabb gyógyszerfejlesztéshez is hozzájárul.

– Tehetséges doktoranduszokat és egyetemi hallgatókat motivál az itteni „lendületes” kutatómunka – hívta föl a figyelmet dr. Horváth Dezső egyetemi tanár, az SZTE Kémiai Intézet korábbi vezetője, aki az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar jelenlegi dékánjaként követhető modellnek tartja a „legLENDÜLETesebb” címmel illethető tanszék elmúlt tíz évben bejárt útját.

Újabb „leg”, hogy 2019 nyarán arról adhattunk hírt az SZTE hírportálján, hogy az SZTE Kémiai Intézetből, ketten – a kémiai reakciók dinamikáját kutató dr. Czakó Gábor és az új, rákellenes fémkomplexek kölcsönhatásaival foglalkozó dr. Enyedy Éva Anna egyszerre nyert „Lendület” pályázatot.

– Az oktatómunkát, mint a tehetséges hallgatók megismerésének és kutatóvá nevelésének a módszerét ugyancsak fontosnak tartják az MTA-SZTE „Lendület” kutatócsoportot vezető kollégák – tette hozzá a tanszékvezető. Az egyetemi adjunktus Juhászné dr. Csapó Edit és dr. Szilágyi István, valamint az egyetemi docens dr. Czakó Gábor és dr. Janáky Csaba egyaránt föllép az egyetemi katedrára és szemináriumokon vagy laboratóriumi gyakorlatokon is oktatja az egyetemistákat, mert ott derül ki, hogy az adott hallgatóból lesz-e doktorandusz.

HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HÁLÓZATOKBAN

A tudásbázis bővítése nemzetközi együttműködések révén. Ez is következménye lehet annak, ha elnyeri egy kutató a Magyar Tudományos Akadémia „Lendület” pályázati program támogatását. Például dr. Czakó Gábor más egyetemek kísérleti tudósaival, míg dr. Janáky Csaba ipari szereplőkkel is együtt dolgozik. Egymást is erősítik a tanszéki csoportok. Például a kolloidok összekötik dr. Szilágyi István és dr. Csapó Edit kutatási témáját. Sőt, a közös munkába bekapcsolódik az SZTE Kémiai Intézetben működő Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékről a dr. Enyedy Éva Anna egyetemi docens által alapított MTA-SZTE „Lendület” Funkcionális Fémkomplex Kutatócsoport is.

Tekintse meg a galériát!

Az MTA támogatásával érkező „Lendület” hatását mutatja a nemzetközi és rangos tudományos folyóiratokban megjelent publikációk számának a növekedése is.

Az egyetemi infrastruktúra és műszerpark korszerűsítéséhez hozzájárulnak a „lendületes” kutatók. A követendő példát az SZTE Kémiai Intézet legelső „Lendület” pályázati nyertese, dr. Kukovecz Ákos, az intézetet jelenleg vezető professzor már megmutatta a 2012-2017 közötti MTA-SZTE „Lendület” Pórusos Nanokompozitok Kutatócsoportjával. Az MTA „Lendület” program révén és egyéb támogatásokból vásárolt kisebb-nagyobb műszerek, vagy az egyre bővülő kapcsolatháló javítja a Szegedi Tudományegyetem egész kutatói közösségének a körülményeit és pozícióit.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna, Sahin-Tóth István