A hallgatói motiváltság fenntartása az egyik kulcsa az oktatás hatékonyságának

A hallgatói kiégés világszerte növekvő probléma, különösen azoknál a képzéseknél, amelyek magas követelményekkel és intenzív mentális terheléssel járnak, így a hallgatók széles rétegei érintettek lehetnek. Magyarországon, bár még korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre, az eredmények igen hasonlóak a nemzetközi trendekhez: a hallgatók jelentős része érintett lehet.

Dr. Kiss Hedvig az élményalapú oktatásban hisz. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Dr. Kiss Hedvig az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet oktatója orvos, angol-magyar egészségtudományi szakfordító és tolmács is. Oktatott tárgyai között szerepel a bevezetés az orvostudományba és az orvosi antropológia. A viselkedési addikciók témakörében írta a disszertációját, amelyet 2021-ben védett meg és ezt követően is foglalkozott a témával, leginkább szakdolgozók és TDK-hallgatók kutatásain keresztül. Ezek közül több publikáció is született, amiben társszerzőként vett részt, a legutóbbi épp néhány hete jelent meg a FoMO (Fear of Missing Out, félelem a valamiből való kimaradástól) témakörében. Az utóbbi években először az egészségműveltség, majd a hallgatói jóllét kutatásának irányába fordult, jelenleg is van két beadott kézirata az egészségműveltségről, illetve egy másik az orvostanhallgatók kiégéséről.

– Milyen árulkodó jelei vannak a kiégésnek?

– A hallgatói kiégés megjelenése egyénenként eltérő lehet, ugyanakkor számos árulkodó jel utalhat a fokozott kockázatra. Az érzelmi kimerülés tartós fáradtság, alvászavarok, visszatérő testi panaszok, valamint fokozott ingerlékenység és motivációvesztés formájában is jelentkezhet. A cinizmus a tanulmányokkal és a szakmai jövővel kapcsolatos elidegenedésben, közömbösségben vagy negatív attitűdben nyilvánulhat meg, míg a csökkent hatékonyság koncentrációs nehézségekkel, teljesítményromlással és a kompetenciaérzés csökkenésével társulhat. A kiégést gyakran kísérik a szorongás és depresszió különböző tünetei is, tovább súlyosbítva annak hatásait az akadémiai és személyes jóllétre nézve – mondta el Dr. Kiss Hedvig.

– Hogyan befolyásolja a kiégés a hallgatók tanulmányi eredményeit, általában az életüket?

– Az egyetemi környezetben a kiégést a tanulmányi terhek okán megjelenő érzelmi kimerülés mellett a tanulmányokkal szembeni cinizmus és a csökkent tanulmányi hatékonyság (teljesítmény) jellemzi. Emellett a kiégés és kapcsolódó pszichés problémák, mint a depresszió és szorongás, jelentős hatással lehetnek a hallgatók tanulmányi eredményeire, lemorzsolódására, szakmai sikereire. Egy friss vizsgálatunk – melyet az SZTE orvostanhallgatói között folytattunk le és várhatóan néhány héten belül megjelenik cikk formájában – eredményei szerint a magas depressziós és szorongásos tünetek, valamint az alacsony belső motiváció növelhetik a kiégés kockázatát, amelyek együttesen igen káros hatással lehetnek a hallgatók tanulmányi előmenetelére és életminőségére egyaránt. Persze, felmerül a kérdés: hogyan lehet motiválni egy hallgatót, aki már eleve belső motiváció nélkül érkezik, és egyáltalán, kinek a felelőssége ez? Oktatóként az egyik legfontosabb célom, hogy olyan példát mutassak a hallgatóimnak, amely segít nekik megerősödni abban a hitükben, hogy miért választották ezt a hivatást, miért akarnak orvosok lenni. Úgy vélem, a szakmai identitás megtalálása és megerősítése kulcsfontosságú a kiégés megelőzésében. Éppen ezért indítottuk el egy újabb kutatásunkat, amelyben már nemcsak a hallgatói, hanem a tanári kiégést is vizsgáljuk – hiszen egy kiégett oktató hogyan tudná a leghatékonyabban inspirálni a hallgatóit? Véleményem szerint ennek megértése és kezelése elengedhetetlen, ha valódi változást szeretnénk elérni.

A kép illusztráció. Forrás: pexels.com

– Milyen lépéseket érdemes tennie annak, aki – akár ezen cikk alapján – ráismer arra, hogy ő is érintett? Hová fordulhat segítségért?

– Ha valaki felismeri magán a kiégés jeleit, fontos, hogy ne maradjon egyedül a problémával, és időben segítséget kérjen. Az SZTE Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ ingyenes tanácsadást biztosít a hallgatóknak, ahol szakemberek segítenek a stresszkezelésben és a mentális jóllét fenntartásában: a Léleknavigátor és a KortársAid például olyan pszichoedukációs foglalkozást is kínál, amelyek gyakorlati eszközökkel támogatja a hallgatókat a megküzdési stratégiák fejlesztésében. Emellett a kiégés megelőzése érdekében érdemes tudatosan foglalkozni a stresszkezeléssel, a mentális ellenállóképesség fejlesztésével, továbbá elengedhetetlennek tűnik a reális célok kitűzésére való képesség, valamint azokra a tevékenységekre történő fókuszálás, amelyek segítenek visszatalálni a kezdeti motivációhoz.

A kortárs mentorprogramok is nagy segítséget nyújthatnak, hiszen a tapasztaltabb hallgatók támogatása megkönnyítheti az alsóbb évesek beilleszkedését és a kezdeti nehézségek leküzdését – zárta gondolatait Dr. Kiss Hedvig.

Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A szakértők által, a tavalyi Kutatók Éjszakáján szervezett sikeres program során is középpontba került a kiégés egyéb más pszichológiai problémák mellett, amelyen laikusok mérték össze tudásukat egy interaktív versenyben. A kutatók a jövőben az intervenciók kidolgozására, finomhangolására és konkrét jógyakorlatok kidolgozására szeretnének összpontosítani, hogy még hatékonyabban támogathassák a hallgatók mentális jóllétét. A Szegedi Tudományegyetemen már működő hallgatói jóllétet támogató programok és mentálhigiénés kezdeményezések mellett cél, hogy még inkább bekapcsolódjanak mentorprogramokba, specifikus, szabadon választható kurzusokat indítsanak a témában, és mélyebben integrálják a prevenció eszközeit a jelenlegi tantárgyak felépítésébe.

Lévai Ferenc

Nyitóképen Dr. Kiss Hedvig Fotó: Kovács-Jerney Ádám