Bezár

Hírarchívum

Plesi_Rocktortenet_kurzusa

Ha a gitár szól, a világ megmozdul: 20 éves az SZTE Rocktörténeti kurzusa, interjú az alapító Pleskonics Andrással

Ha a gitár szól, a világ megmozdul: 20 éves az SZTE Rocktörténeti kurzusa, interjú az alapító Pleskonics Andrással

2025. február 03.
7 perc

Pleskonics András – vagy, ahogy a legtöbben ismerik, Plesi, alias Dr. Rock – szerint a Szegedi Tudományegyetemen kétféle hallgató létezik: aki már felvette legendás Rocktörténeti kurzusát, és aki csak szerette volna, de nem járt ilyen szerencsével. Viccnek szánta, de tényleg van valóságalapja. Volt olyan év, hogy a kurzusfelvétel indulása után mindössze fél perc alatt elfogyott a többszáz szabad hely. Generációk nőttek fel a Rocktörténeti kurzuson, amely idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Plesi szenvedélyes előadásai fiatalok ezreibe ültették el a zene szeretetét és az értő zenehallgatás gyökereit. Az elmúlt húsz évben a kurzus igazi szegedikummá vált, története pedig szorosan összefonódott az egyetemével. Most, a jubileumi szemeszter alkalmából Plesivel idéztük fel, hogyan vált ez az egyedülálló zenei műhely a minőségi könnyűzene rajongóinak meghatározó pódiumává.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Rocktörténeti kurzus egy gyermekkori baráttal folytatott beszélgetésből nőtte ki magát. Plesi és Dr. Bagi Ibolya – az SZTE BTK Orosz Filológiai Tanszék egykori egyetemi docense –, szinte testvérekként nőttek fel. Egyik nosztalgikus eszmecseréjük során merült fel: miért nincs a fiataloknak egy kortárs zenei műveltségi tantárgyuk? „Ekkor jött az ötlet, hogy hozzunk létre egy speciális kurzust, amely a zene szerepét és hatását vizsgálja. Ennek megvalósításában az SZTE professzorainak, - Dr. Gallé László ökológusnak és Molnár Gyula biológusnak, a Molnár Dixieland Band alapítójának - közös jazztörténeti kurzusa inspirált. Dr. Bagi Ibolyának köszönhetően végül létrejött a Rocktörténeti kurzus, amely már 20 éve működik, és azóta több ezer hallgatót vonzott” – árulta el Plesi a kezdetekről. Hozzátette, amikor elindultak, álmában sem hitte volna, hogy a második X-et is megéri a kezdeményezés.

„A zene jó minden pedagógiára”

A kurzus töretlen népszerűségét látva már érthető, miért is érdemelte ki Plesi a Dr. Rock nevet. Mint elmesélte, az egyik Hegyalja Fesztiválon ragasztották rá az elnevezést, ami azóta is rajta maradt. A rock doktora által felírt recept, ami naggyá teszi a kurzust az egészen eredeti, megismételhetetlen koncepcióban rejlik. Itt nincs ugyanis két egyforma félév, magyarázta Plesi, hiszen számára is unalmas lenne folyton egy tematika mentén oktatni. Ezért különösen hálás mindenkori egyetemi befogadóinak, hogy lehetővé tették számára szellemi kalandozásait a rock and roll, a blues és a jazz világában.

„A zene jó minden pedagógiára – ez a szlogenem, mert hiszem, hogy a tanításnak mindig meg kell újulnia és izgalmasnak kell maradnia. Ha minden félévben ugyanazt adnám elő, én is elveszíteném azt a felfedezői kíváncsiságot, ami annak idején engem is hajtott. A Rocktörténet kurzusban az a nagyszerű, hogy nem egy helyben toporog, hanem folyamatosan új utakra visz, kiszélesíti a látóhatárt – hiszen a zene nemcsak művészet, hanem hatással van a lélektanra, a tanulásra és még a természettudományokra is” – vallja Plesi.

Rocktörténet kurzus

Közös jammelés a kurzuson. Fotó: Hegyeshalmi Zoltán

Egy különleges közösség alakult ki, amelynek tagjai folyamatosan inspirálják egymást

Mint hangsúlyozta, a Rocktörténet kurzus számára nemcsak a tanítást, az ismeretek átadását jelenti, hanem egy folyamatos inspiráció is. „A téli vizsgaidőszakban egy hallgatóm dolgozatát olvasva olyan zenei és gondolati mélységek tárultak fel előttem, hogy szinte extázisba kerültem. Légrády Máté, egy informatikus hallgatóm ugyanis olyan zenékre és összefüggésekre mutatott rá, amelyek engem is új felfedezésekre sarkalltak. Később kiderült, hogy egy neves zenész, a 100 Folk Celsius együttes tagjának, Légrády Péternek a fia – de ő ezt nem hangoztatta, egyszerűen csak hozta a saját, eredeti gondolatait” – mesélte el Plesi. Nem először fordult elő a kurzus történetében, hogy kiderült: egy-egy diák ismert zenész gyermekeként vesz részt az órákon. Ilyen volt például Reggel Ferenc, a Belmondo zenekar dobosának lánya is. A kurzust közismert művészek is gyakran látogatták: rendszeres segítőként és konzultánsként is, minden előadáson ott van Vadász Zoltán, a Móra Zenekar gitárosa. Emellett olyan elismert zenészek is megfordultak a BTK négyszáz fős nagy előadójában, az Auditorium Maximumban (AudMax), mint Czutor Zoltán (Nyers, Belmondo), a Peter & Pan kettős, Blaho Attila, Nagy Ádám (Roy és Ádám), Mohai Tamás és fia, Mohai Szilárd, valamint Petruska András gitáros és még sokan mások. Kétségtelenül, a kurzusok csúcspontjai közé tartoztak az élő zenei események, ahol többek között e legendás előadók is felléptek.

Ahogy a szakember kiemelte, ez is jól reprezentálja, hogy ez a kurzus nemcsak a tananyagról szól, hanem egy különleges közösségről is, ahol a hallgatókkal folyamatos a kölcsönös inspiráció. „A zene átlépi a hagyományos oktatói-hallgatói viszonyokat: ők megosztják velem felfedezéseiket, én pedig továbbadom másoknak. Ez egy évek alatt kialakult, több ezres baráti közösség, amelyben a régi hallgatók is visszatalálnak, megosztják tapasztalataikat, sőt, saját klubokat és szakköröket indítanak” – avatott be Plesi bennünket, ahogy azt is elárulta, a kurzus olyannyira kinőtte magát, hogy közel másfél évtizede, nyaranta rocktörténeti műhelytábort is szervez az érdeklődők számára Szegeden.

közös jammelés

A zene összeköt. Fotó: Hegyeshalmi Zoltán

A zene hidat képez a generációkon átívelő kommunikációban

Egy ilyen specifikus és formabontó tantárgyból készülni sem a szokványos módon kell a hallgatóknak. Plesi elárulta, minden diákjával tegező viszonyt ápol, ezért, ha a vizsgán magázza egy hallgató, rögtön le tudja szűrni, hogy ő bizony nem járt be az órákra az adott félév során. Az is sokaknak okoz fejtörést, hogyan is lehet felkészülni egy vizsgára a The Rolling Stones-ból, vagy a The Beatles-ből? Mint Plesi vallja, ez a kurzus sokkal inkább egy közös gondolkodást jelent, mintsem pusztán valami tudásanyagot. Arra tanítja őket, hogy lássák meg az összefüggéseket, a közös zenei élményeken keresztül szerezzenek egy általános zenei műveltséget, miközben együtt lépdelnek a rock történetének izgalmas és kalandos útján.

„Én vagyok Khárón, az alvilági révész, aki átvezeti a hallgatókat a sokszor szeméttel teli, agyonzsúfolt zenei nyomornegyedekből a virágzó kertvárosokba vagy ligetekbe” - vallja a zenepedagógus. Pleskonics András kurzusain mindig nagy hangsúlyt kapott a zene társadalmi és kulturális kontextusa, vagyis, hogyan hatott a rockzene a fiatalokra, a politikára és a társadalmi változásokra. Óráin mindez megfűszerezve sok-sok személyes történettel és rengeteg ritka felvétellel. Így a hallgatók betekintést nyerhettek a blues és a rock and roll (Chuck Berry, Elvis Presley) alapjaitól, a brit invázió (The Beatles, The Rolling Stones), a hard rock és metálősök (Led Zeppelin, Black Sabbath), a punk (Sex Pistols), a grunge (Nirvana) és az alternatív rock (Radiohead) korszakain át a modern irányzatokig a rock történetébe. „A zene képes áthidalni a generációkon átívelő kommunikációs problémákat. Ez nem módszertan, hanem egy életérzés, amit úgy hívnak, hogy rock and roll és egy, valamiféle ezredfordulós, generációk fölötti szellem. Mindennek lelke van, aminek hangja van, és azon keresztül már tudsz beszélni, ha szavakkal nem is. Ezt szeretném megmutatni a hallgatóimnak.”

rocktörténeti óra az SZTE-n

A földrajzi rocktörténet új megvilágításba helyezi a nagy zenei korszakokat. Fotó: Hegyeshalmi Zoltán

Új megközelítéssel varázsolja még izgalmasabbá a rock történetét

Hogy még érdekesebbé tegye a tematikát, jónéhány éve Plesi elhatározta, hogy elindít egy földrajzi rocktörténetet. Testhez álló feladat volt ez, hiszen a zenepedagógus földrajz-biológia szakos tanárként végzett az SZTE-n. Ennek köszönhetően egy teljesen új perspektívából, egy új, térbeli megközelítéssel tud rávilágítani a zenei korszakokra és irányzatokra. Ebben a koncepcióban szakít a rocktörténet hagyományos időrendi megközelítésével, mely során főként a Brit-szigetek és az Egyesült Államok kultúrtörténelméről hallhattak a hallgatók. Helyette földrajzi régiók, illetve különböző nemzetek vonatkozásában vizsgálja a nagy múltra visszatekintő zenei anyagot. A rocktörténeti világjárás állomásai között a hallgatók már megismerkedhettek Kanada, Mexikó, Közép- és Dél-Amerika, Afrika, Ausztrália, Óceánia, India és Ázsia zenei történetével. A sor Törökországnál szakadt meg, akkor jött ugyanis a Covid generálpauzája… A világjárvány ugyan egy időre megakasztotta ezt a zenei utazást, de a kurzus azóta új lendületet kapott.

Plesi Dr. Bagi Ibolyával
Pillanatképek a Rocktörténet kurzus elmúlt 20 évéből. Fotó: Hegyeshalmi Zoltán

Közel nyolcezer hallgatónak sikerült már a rock életérzést átadni

A pandémiát követően az AudMax helyett a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar adott otthont a zenei kalandozásoknak Plesivel. A kurzus fennállásának 20. jubileumát már itt fogják ünnepelni. Mint Plesi elmondta, bár nagyon élvezi az óra minden pillanatát, örömmel és büszkeséggel tölti el, hogy az elmúlt két évtizedben közel nyolcezer hallgatónak sikerült a rock életérzést átadnia, mégis úgy érzi, egy ilyen kurzus nem szükségszerűen igényel különösebb megemlékezést. Jelenleg inkább a napi feladatokra összpontosít, bár tervei szerint inkább a 25. évfordulóra szervez majd nagyobb zenebonát.

A Rocktörténet kurzus addig is dübörög tovább – mert amíg lesznek hallgatók, akikben a rockzene lüktet, és egy tanár, aki szenvedéllyel mesél róla, addig az SZTE falai között nemcsak a tudás, hanem a rockzene is örök tűzként lobog, akár úgy is, mint egyetemi tantárgy.

 

Fülöp Tímea

Borítóképen Pleskonics András. Fotó: Karnok Csaba (Délmagyar)

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek