Stratégiai jelentőségű együttműködési keretmegállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetem és a BYD Auto Hungary Kft., amely új gyakornoki lehetőségeket nyit a hallgatók előtt, és erősíti az SZTE gazdasági-társadalmi beágyazottságát. A partnerség új szintre emeli az egyetem és a kínai autógyártó közös szakmai és kutatási törekvéseit.
Sztorizva, Krasznahorkai László szövegeit olvasva, portréfilmet nézve és Nobel-előadást hallgatva, 12+10 kvízjátékkal hangolódtak az SZTE Nobel-nap résztvevői a stockholmi Nobel-hét csúcspontjának számító 2025. december 10-i díjátadó ceremóniára. A Nobel-díjasok ünnepének, a stockholmi Zenepalotában történtek élő közvetítésének megtekintése maradandó élményt adott az SZTE TIK közösségi terében. Mára kiderült: az ünneplést záró stockholmi banketten az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László emlékezetes köszönő beszéde tette fel az i-re a pontot.
A Nobel-díjnak a Szegedi Tudományegyetem állandó kiállításán akadtak csodálói 2025. december 10-én kora délután is, amikor Krasznahorkai László – vélhetően – már készülődött, hogy a Stockholmban 16 órakor kezdődő ünnepségen átvehesse az irodalmi Nobel-díjat.
A csillogó és tiszteletet parancsoló kitüntetések bemutatója vezeti a látogatót Karikó Katalin Nobel-díjához a Szegedi Tudományegyetem állandó kiállításán. Fotó: Ú. I.
– Tömör és jól olvasható összefoglaló adja vissza a Szegedi Tudományegyetem történetét és két Nobel-díjas professzora, Szent-Györgyi Albert élete itteni időszakának eredményeit és Karikó Katalin munkásságát. Színvonalas ez a tárlat – értékelte az egyik látogató, Somogyi Lívia, hogy mi ragadta meg az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ földszinti kiállítási terében sétálva.
Talár és üveglombik Szent-Györgyitől, általános iskolai fotók és egyetemi relikviák, díszes oklevelek és fényes kitüntetések Karikó Katalintól.
– Nevetgéltünk, amikor a Karikó Katalin személyes tárgyait bemutató vitrineknél, a kihúzott fiókok fölött nézelődtünk. Azért időztünk ott, mert kellemes emlékeket idéztek fel bennünk azok a tárgyak és dokumentumok, amikkel mi is találkoztunk tanulmányaink idején – folytatta a számvetést a másik tárlatlátogató, Halminé Szénássy Ildikó.
A JATE két magyar-német szakos hallgatója: Halminé Szénássy Ildikó és Somogyi Lívia. Középiskolai tanárként, nyugdíjas pedagógusként is őrzik a szegedi egyetemen megalapozott barátságukat. Fotó: Sahin-Tóth István
Az SZTE Nobel-napi programját nem ismerve, az Ady téren sétálva figyeltek fel az SZTE állandó kiállítást hirdető molinóra. Budapestről érkezett Szegedre Halminé Szénássy Ildikó, hogy – mint évente egyszer-kétszer máskor is – meglátogassa Somogyi Líviát. Barátságuk az 1979 és 1984 közötti időszakban született, amikor mindketten a JATE, vagyis a szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar-német szakos hallgatójaként ismerkedtek az élettel, a lehetőségekkel.
– Eddig nem tudtam, hogy ugyanabban a tanévben kezdte egyetemi tanulmányait a JATE elsőéveseként Karikó Katalin és Krasznahorkai László is. Mi ennek az egybeesésnek az „üzenete”? – kérdezett vissza Somogyi Lívia. – Én „véletlenhívő” vagyok.
– Egy kis büszkeség van bennem és egy kis bosszankodás. Büszkeség a JATE-ra gondolva, bosszankodás azért, mert a mára Nobel-díjassá lett két egykori egyetemistával nem találkozhattam Szegeden – mondta Halminé Szénássy Ildikó, majd hozzátette: – A Móra Kollégiumba, Erdélyi Ágnes mint kultúraszervező, sok neves személyt elhívott. Emlékszem, hogy járt ott Esterházy Péter, Bródy János is. A JATE Klubban Cseh Tamás-esten jártunk. Beszélték, tudtuk, hogy néhány szegedi lakásban „ellenzéki körök” működtek, ahova Konrád György, Eörsi István is elment. A rendszerváltás előtti időszakban fontos volt, hogy átélhettük ezt a JATE-s rebellis hangulatot.
A JATE biológia szakos hallgatójaként 1973-ban egyetemi tanulmányait elkezdő Karikó Katalin fél évszázaddal később, 2023-ban a stockholmi Grand Hotelben a Nobel-hét díszvendégét megillető lakosztályt kapott. Búcsú partira hívta családtagjait, vendégeit és barátait. Ott, a svéd királyi palotára néző ablakok közelében készült két éve az a csoportkép, amely az SZTE állandó kiállításának legértékesebb darabjához, a Nobel-díjhoz tartozik – folytatódott sztorizással a tárlatlátogatás. A csoportkép azt hivatott kifejezni, hogy a több mint százféle elismeréssel jutalmazott Karikó Katalin minden díjátadó ünnepségnek az élményét megosztja másokkal is. A kitüntetéseket a többi kutató nevében veszi át, s Nobel-díjasként is előadásokat tart, közönségtalálkozókon vesz részt, hogy így is népszerűsítse a tudományt, a felfedezést ígérő kutatómunkát.
A 2023-as stockholmi Nobel-héten az egyetemi sajtót képviselte a két tudósító. Sahin-Tóth István fotókkal, Újszászi Ilona újságíró színes történetekkel készült a 2025. december 10-i élménybeszámolóra. Az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság (NKI) munkatársai igyekeztek visszaadni a Nobel-díj ceremóniához kötődő programokon tapasztaltakat, hogy még inkább elképzelhetővé tegyék a magyar Nobel-díjasok által megélt stockholmi napok humoros és emelkedett pillanatait.
– Karikó Katalin Nobel-díjának egy darabkája a JATE-díj? Még nem hallottam erről a kitüntetésről – árulta el a budapesti vendég. Örült, amikor megtudta, hogy a Nobel-díja pénzjutalmából alapított kitüntetést Karikó Katalin, az SZTE professzora nevezte el JATE-díjnak, hogy így is megörökítse az általa ismert szegedi egyetem kiválóságát. Örült, azt hallva, hogy a három első JATE-díjas közül az egyik Ilia Mihály tanár úr. – A mai magyar irodalom oktatójaként, a Tiszatáj ellenzéki főszerkesztőjeként a fiatal oktatók és az egyetemisták körében respektje volt – emlékezett a JATE magyar-német szakos hallgatója.
A JATE bölcsőhelye volt a múlt század ’70-es és ’80-as éveiben a szépíróknak. Az SZTE Egyetem napi forgatagában, a JATE-díj első átadó ünnepsége előtt, 2025. november 14-én felavatott „„Alumni #könyvespolcon” ott sorakoznak az Ilia-tanítványok verskötetei és regényei, de találni ott Krasznahorkai-szöveget is. A különleges könyvgyűjtemény ötletgazdájának számító SZTE NKI Alma Mater Iroda munkatársa, Gerháth Györgyi készen állt tájékoztatni a részletekről az SZTE Nobel-napi program résztvevőit.
– Hat! Mindegy, hogy ismétlésként vagy először hallod és látod Krasznahorkai Lászlónak az SZTE Nobel-napon is levetített, a stockholmi Svéd Akadémián tartott Nobel-előadását – mondta egyik programszervező a másiknak.
– Jó olvasni is a régebbi és újabb angyalokról szóló, hömpölygő mondatait – mutatta a könyvesboltban vásárolt nyomdafesték illatú, karcsú, de súlyos mondanivalójú „A stockholmi beszéd” című legújabb Krasznahorkai-kötetet.
Ha nincs IMPULZUS, vagyis a szegedi joghallgatók által 1973-ban alapított diáklap, akkor nincs fórum és publikálási lehetőség. Az elsőéves szegedi egyetemista Krasznahorkai László első publikációi hangzó szövegként adták meg az SZTE Nobel-napi 12X10=120 perces felolvasó maraton hangulatát.
– A „Tebenned hittem” mélyen megrázott. Köszönöm a könnyeket – írta az 1977-es Mozgó Világban megjelent első Krasznahorkai novellát felolvasó széphangú rádióriporter és szerkesztő, Beslin Anita az irodalmi Nobel-díjas szerzőnek ajándékként készülő Emlékkönyv első oldalára.
Az SZTE Nobel-napi 12+10 kvíz kérdéseivel is foglalkozott néhány hallgató az SZTE TIK közösségi terének körasztalainál.
– A „Herman, a vadőr” című szöveget már volt szerencsém olvasni és elemezni magyar szakos hallgatóként az irodalomtörténész Szabó Gábor tanár úr szemináriumán. Rendkívüli élmény volt, ezért szívesen olvastam fel belőle – fogalmazott Balog Helga újságíró az SZTE TIK közösségi tere egyik sarkában berendezett olvasókuckóban.
A „Kegyelmi viszonyok” című kötetből választott novellát olvasta fel Panek Sándor újságíró (SZTE NKI) és Janzsó Dávid pszichológia szakos hallgató is. Az ebben a kötetben lelt „természetközeli szöveg” felolvasásával fejezte ki az SZTE Mezőgazdasági Karhoz való kötődését Diószegi Szabó Pál, a Szegedi Írók Társaságából.
– A legszebben író magyar író Krasznahorkai László. Magával ragadó, egyedi stílusa – nyilatkozta a szegedi városi TV riporterének Harkai Daniella könyvtáros. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár munkatársa főiskolásként találkozott először Krasznahorkai-szövegekkel. – Az író az általa bemutatott pusztuló világot olyan szavakkal írja le, hogy azokban szépséget lehet találni – fogalmazott a könyvtáros, aki értékeli az „apokaliptikusnak mondott” szerző humorát is.
A „Herscht 07769 – Florian Herscht Bach-regénye” című kötetet vette kézbe az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár munkatársai közül Babos Juli és Harkai Daniella. A szövegek hosszúságára tekintettel csatlakozott a felolvasókhoz Márki Krisztina könyvtáros is.
A színháztörténész egyetemi oktató, Jászay Tamás felolvasott egy szép részletet Krasznahorkai László „Seiobo járt odalent” című novelláskötetéből.
– A „Seiobo járt odalent” első oldalait kértem és kaptam, amiben az a bizonyos gém áll a folyó közepén, és pár perc alatt megtörtént a varázslat: ott voltam újra Kyotóban a Kamo partján, ahol minden reggel egy éve, és most újra tisztán láttam a gémet – emlékezett és emlékeztetett bejegyzésével közösségi oldalán a Japánban töltött ösztöndíjas időszak élményeire Jászay Tamás, az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Összehasonlító Irodalom Tanszék egyetemi adjunktusa.
Minikiállításon mutatta be az SZTE Nobel-napon az egyetemi bibliotéka, milyen hangzó és írott, nyomtatott kincsek jelentik most az SZTE-s Krasznahorkai „gyűjteményt”.
„Krasznahorkai írói kézjegye egy áramló szintaxis, amely magában foglalja a súlyosságot és a könnyedséget, a melankóliát és az eufóriát, a meséket és a költői intenzitást” – mondta a 2025. december 10-én 16 órakor a stockholmi Zenepalota dísztermének színpadán Krasznahorkai Lászlót méltató Anders Olsson professzor. A Nobel-díj átadó ceremónia élő közvetítését a szegedi TIK közösségi terében az SZTE Nobel-nap résztvevői is követték. A Svéd Akadémia tagja, az Irodalmi Nobel-bizottság elnöke beszédében a Sátántangótól kezdve Az ellenállás melankóliáján át a Világ folyik gyűjteményig a magyar író több művet is bemutatta a Zenepalota dísztermében ünneplők előtt.
– Óriási büszkeség számomra, hogy nyolc Nobel-díj átadó ünnepségen vettem részt. Például az idei laudálóval, Anders Olssonnal tavaly egymás mellett ültünk a Nobel-banketten és sokat beszélgettünk Krasznahorkai László és Nádas Péter kiválóságáról. Örülök, hogy ma ő olvasta fel Krasznahorkai László köszöntését – hallottuk Műller Adrientől. Magyarország korábbi stockholmi nagykövete, a JATE volt joghallgatója ugyanúgy Gyula szülötte, mint a 2025. év irodalmi Nobel-díjasa.
„Krasznahorkai László írói nagyságát az adja, hogy sikerült ötvöznie az illúzióktól teljesen mentes, az ember által teremtett rendíthetetlenségen átlátó művészi tekintetet az irodalom erejébe vetett rendíthetetlen hittel” – vélekedett Anders Olsson professzor.
– A két magyar Nobel-díjast minden rendezvényére meghívtak 2023-ban: a Nobel-előadásoktól és a Nobel-koncerttől kezdve a különböző fogadásokon és találkozókon át a királyi palotában tartott vacsoráig, a Nobel-díjátadóig és bankettig – sorolta Müller Adrienn a kitüntetettek főszereplésével szerveződő eseménysor elemeit, amikor telefoninterjúra kértük. Magyarország korábbi svéd nagykövete sokat tett azért, hogy a legújabb Nobel-díjas, Krasznahorkai László gyulai köszöntése minél árnyaltabban mutassa be a kitüntetést és az elismerést eddig elnyert magyar kiválóságokat. – A Nobel-kavalkáddal, jónéhány marketing fogással a világ legismertebb kitüntetésévé fejlesztették a svédek a Nobel-díjat, holott nem ez a legrégebbi és legnagyobb pénzjutalmat jelentő elismerés. A virágdísz mindig Olaszországból, San Remóból érkezik, ahol Alfred Nobel 1896. december 10-én elhunyt.
A 2025. december 10-i stockholmi Nobel-díjátadó ünnepség itt megtekinthető.
A stockholmi Zenepalota pompázatos nagytermének színpadára 2025. december 10-én 16 órakor tizenkét frakkos férfi és egyetlen nagyestélyis nő vonult föl új Nobel-díjasként. A fizikai, a kémiai, a fiziológiai és orovosi, valamint a közgazdasági Nobel-díj kategóriában 3-3 személy között osztották meg az elismerést a döntnökök.
Az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László díszoklevele.
A három tudományos és a közgazdasági Nobel-díj mindegyike 3-3 személy között megosztott kitüntetés.
A stockholmi Zenepalota 2025-ös ünnepségén az irodalmi Nobel-díjas, Krasznahorkai László volt az egyetlen olyan kitüntetett, aki a Nobel-plakett, a díszoklevél mellett megkapja a 11 millió svéd korona, 380-390 millió forint pénzjutalom teljes összegét is.
A Szegedi Tudományegyetem vezetői és közössége, az SZTE Nobel-nap résztvevőinek minden csoportja gratulál Krasznahorkai Lászlónak az irodalmi Nobel-díjhoz a kitüntetést átadó ünnepség alkalmából is. Az SZTE polgárait büszkeséggel tölti el, hogy Krasznahorkai László egyik alma matere a szegedi JATE.
Nem adott interjút a stockholmi Nobel-héten Krasznahorkai László. Az irodalmi Nobel-díjas író helyett a szövegei beszélnek. Legutóbb 2025. december 10-én este, a Nobel-díj átadó ünnepség utáni díszvacsorán, a stockholmi Városháza fényfestéssel egyedivé tett Aranytermében emelkedett szólásra.
„Krasznahorkaisan” mondott köszönetet az irodalmi Nobel-díjas író a kitüntetettek tiszteletére adott banketten. A hálaadó beszédet másnap reggel először a volt stockholmi diplomata, Müller Adrien közösségi oldalán láttuk, hallottuk, olvastuk, majd a Nobel-díj hivatalos honlapján is megjelent.
Krasznahorkai László „második stockholmi beszédében”, a köszönetét kifejezve eleget tett a protokoll szabályainak is. A folytatás formabontó: hét mondatba sűrítette eddigi életútját, megemlékezett azokról a szereplőkről, akik rá hatottak.
„Királyi Fenségek, Excellenciás Hölgyek és Urak, Kedves Díjazottak, Hölgyeim és Uraim!
Szeretnék köszönetet mondani a Svéd Akadémiának és a Nobel Alapítványnak! Köszönöm!
Köszönöm minden kiadómnak és fordítómnak, köszönöm a Svéd Akadémia épületének és a kedves fénynek, amely beáramlott a terembe, amikor a végső döntés megszületett az idei irodalmi Nobel-díj odaítéléséről.
Köszönöm Kerekes bácsinak, a gyulai román ortodox templom sekrestyésének és cipésznek, aki már nem él, mert eljött a halálának ideje.
Köszönöm barátomnak, Pálnik Jóskának, aki 1960-ban a vízi csúszda medence második lépcsőjén elárulta nekem, hogyan születnek a kisbabák, és ennek a felfedezésnek a súlya alatt meg akartam halni.
Köszönetet mondok Franz Kafkának, akinek a regényét, A kastélyt tizenkét évesen olvastam, hogy befogadjanak a nálam hat évvel idősebb bátyám baráti körébe; és ezzel megpecsételődött a sorsom.
Köszönetet mondok az első harmincegy lánynak, akikbe végzetesen szerelmes lettem, de különösen Klinkovics Mártinak.
Szabó Ernőnek és Simonyi Imrének, Gyula ismeretlen költőinek, akiket mindig is csodáltam, és akik férfiasan elviselték csodálatomat,
Hajnóczy Péternek, a legmegrázóbb magyar novellistának, aki elbukott a fantomjaival való küzdelemben, és így már nincs az élők sorában,
Hálát adok a klasszikus görög művészeknek,
az olasz reneszánsznak,
József Attilának, a magyar költőnek, aki megmutatta a szavak varázserejét,
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkijnek,
a bátyámnak, aki gyakran cipelt haza az óvodából, amiért végtelenül hálás vagyok neki, mert megmutatta, hogy lehet másképp is nézni a világot, nem csak úgy, ahogy van,
William Faulknernek,
Kiotó városának,
Thomas Pynchonnak, szeretett barátomnak, akinek mély hálával tartozom,
Johann Sebastian Bachnak, az Isteniért,
Patti Smithnek, mert ő az örök figyelmeztetés: soha ne engedelmeskedj senkinek,
Agnes Baltsa, Natalie Dessay, Jennifer Larmore, Monserrat Caballe, Teresa Berganza és Emma Kirkby hangjának,
Tarr Bélának, aki azzal teremtett színeket, hogy eltüntette őket, mert nagyszerű filmjeiben megpróbált úgy beszélni, mint a bűnös, akit minden bűnével együtt mégis szeretni kell,
Allen Ginsbergnek, a barátnak, aki már nincs az élők sorában, mert eljött a halála ideje,
a császári Kína írástudóinak,
Max Sebaldnak, a csodálatos írónak és barátnak, aki már nem él, mert túl sokáig nézett a réten egyetlen fűszálat,
Extremadura utolsó farkasának,
a teremtett természetnek,
Sziddhárta hercegnek,
a magyar nyelvnek,
Istennek.”
A mondatfolyam mögött három évszámot érdemes kiemelni az SZTE Nobel-napi programja lezárásaként: Krasznahorkai László, a József Attila Tudományegyetem 1973-ban elsőéves joghallgatója irodalmi Nobel-díjas íróként, 2025. december 10-én este, „második stockholmi beszédében” hálát adott – többek között az 1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia-filozófia szakjára beiratkozott – „…József Attilának, a magyar költőnek, aki megmutatta a szavak varázserejét…”
SZTEinfo – Ú. I..
Fotók: Nemes Réka/SZTE KKL, Sahin-Tóth István/SZTE
A borító képen: Krasznahorkai László magyar író átveszi az irodalmi Nobel-díjat XVI. Károly Gusztáv svéd királytól 2025. december 10-én a stockholmi Zenepalota dísztermében. Fotó: Clément Mori
Korábban írtuk:
„Elképesztő ember, ki vagy te?” – Krasznahorkai László nyomában a 2025. évi Nobel-héten
A JATE-brand építőkövei Karikó Katalin és Krasznahorkai László szegedi egyetemi tanévei
