Centenárium, 1925: Akadémikusok és gyógyszerésznők a 100 évvel ezelőtti szegedi egyetemért

 Kik és hogyan járultak hozzá 1925-ben a „Magyar Királyi Ferencz József-Tudományegyetem” ötödik szegedi tanévének sikereihez?

Fáklyavivő díszdoktorunk az MTA és a MOB elnöke

A centenáriumát ünneplő Magyar Tudományos Akadémia elnökét, a Kisfaludy Társaság elnökét, a Magyar Olimpiai Bizottság első elnökét, azaz DR. BERZEVICZY ALBERT (képünkön) „valóságos belső titkos tanácsost”, nyugalmazott vallás- és közoktatási minisztert a szegedi Ferenc József Tudományegyetem 1925. március 29-én a bölcsészet, nyelv- és történettudományi kar tiszteletbeli doktorává avatta.

A szegedi Dugonics téri egyetemi főépület aulájában a rektor, a klasszika-filológus DR. CSENGERY JÁNOS akadémikus, valamint a bölcsész dékán, a történész DR. ERDÉLYI LÁSZLÓ akadémikus nyújtotta át „az olasz renaissance stílusban, a Korvin kódexek motívumaival díszített díszdoktori oklevelet” a kitüntetettnek. Az írói és közéleti működésének 50. évfordulóját ünneplő politikus köszönetképpen azt mondta, hogy: „legyen közöttünk olyan nemes verseny, amely hasonlít a régi görögök fáklya versenyéhez, ahol nem az volt a győztes, aki legelőbb ért a célhoz, hanem az, akinek fáklyája legtovább maradt égve”.

A történeti filozófia szakos jogász

Miért lett a szegedi egyetem történeti filozófia szakos hallgatója a budapesti egyetem jogász szakján valamennyi vizsgáját 1924. május 27-én kitüntetéssel záró DR. SZÉLL JÁNOS? Dr. Széll Gyula ügyvédi kamarai elnök fiának, a szegedi piarista gimnáziumban Kiss István kegyesrendi tanár legjobb diákjának, a budapesti végzős egyetemistának 13 hónapot kellett várnia arra, hogy a fővárosi intézmény és a hivatalok útvesztőiben az iratai vándorútja véget érjen. „Hogy egészen el ne unja magát, beiratkozott a szegedi egyetemen a történeti filozófia szakra, jövőre ebből is doktorátust szerez” – írta meg a tehetséges fiatal kálváriáját a Délmagyarország. A szegedi napilap a sztorit részletezve adta hírül, hogy 1925. június 20-án jogászként „sub auspiciis Gubernatoris” doktorrá avatták, a kormányzó gyűrűjével jutalmazták a szegedi egyetem bölcsész hallgatóját, dr. Széll Jánost.

A Magyarországi Vasúti Központi Leszámoló Hivatal neoromán stílusú, 1912-ben épült, Korcsolyázó téri – később Szukováthy, majd Ady téri – székhelye, az utóbb hozzáépített félkör alakú toldalék nélkül. Archív fotó: SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár

Költöztek a bölcsészek és a természettudósok

A „tanügyi kormányunk az illetékes tényezőkkel egyetértve a nyáron megszervezte és rendelkezésünkre bocsátotta” az úgynevezett „Leszámoló-palota felszabadult helyiségeit, s ezzel megteremtette a lehetőségét annak, hogy a „Bölcsészeti kar és a Math. term. tud. karnak egy pár intézete megfelelő elhelyezéshez és működéstérhez jusson” – fejezte ki örömét a rektor. A Magyarországi Vasúti Központi Leszámoló Hivatal megszűnt. A vasúti fuvardíjak elszámolásával és a kártérítési ügyekkel foglalkozó intézmény céljaira 1912-ben fölhúzott épületnek az átadását célzó tárgyalások 1925 júliusában lezárultak. A Szegedi Friss Újság 1924. július 24-én megírta, hogyan helyezkedett el az egyetem Szeged egyik legnagyobb palotájában. A tervek szerint a földszinten az egyetem természettudományi karának egy részét, a gyógyszerraktárt, az állattani intézet múzeumát helyezték el. Az első emeleten a földrajzi intézet, a fogászat, illetve a fül-, orr- és gégeambulancia kapott helyet. A harmadik emeleten a bölcsészek szemináriumi termeit, továbbá a régészeti intézetet helyezték el. A Délmagyarország 1925. szeptember 11-én arról cikkezett, hogy az intézetek mellett két egyetemi tanári lakást is létrehoztak a Szukováthy téri katonai gyakorlótér melletti épületben.

Leckepénz és engedmények

Az egyetemi hallgatók a választott előadások rendes, szorgalmas látogatására kötelesek. A szegedi jog- és államtudományi karon, a bölcsészet-, nyelv- és történettudományi karon, valamint a mathematika-természettudományi karon a tanulmányok teljes befejezéséhez 4 év (8 félév); az orvosi karon 5 év (10 félév) „kívántatik meg” a diplomához.

Csökkent a szegedi hallgatói létszám: az 1924/1925. tanév első félévében 1090 (azt megelőző tanév elején 1186), a második szemeszterben 1034 (az azt megelőző esztendőben 1057) volt. Az ok az általános gazdasági nehézség és a magas tandíj. A szegedi egyetem valamennyi karán a rendes hallgató egy félévre szóló tandíja 1.275.000 papírkorona volt. A tudományos felszerelések pótlására 51.000; segélyezési, menza és sport célokra 102.000; az „egyetemi rendelkezési alap javára” 34.000; az adminisztratív nyomtatványokra 34.000; továbbá könyvtári díj címén 85.000; testnevelési járulék címén 50.000 papírkorona befizetése is az egyetemista kötelezettsége volt. A riasztóan magas „leckepénz” ellensúlyozására, a mérleg másik serpenyőjében ott a szám, hogy összesen 289 millió korona tandíjat engedett el az egyetem, vagyis 224 egész, 189 fél és 3 negyed tandíjmentességet adott hallgatóinak.

Az 1925/1926. tanév I. félévében 1081, a II. félévben pedig „1043 főt számláló összhallgatóságából 398-an, illetve 431 -en (37%, illetve 41%) részesültek összesen 528.487.500 K. értéket képviselő tandíjkedvezményben”. Továbbá: az I. félévben 215-en (20%), a másodikban 320-an (30%) „nyertek összesen 442.856.125 K. értéket képviselő tandíjmentességet”.

Mi a nehéz és mi a könnyű a tudományban?

„Felületesen és drasztikusan azt szokták mondani, hogy annak, aki a mathematikának középiskolában való tanítására készül, kétszer kell felejtenie; először akkor, amikor az egyetemre megy, másodszor pedig, amikor tanítani kezd; az első alkalommal mindazt, amit a középiskolában tanult, azután pedig mindazt, amit az egyetemen hallott. Fölösleges ezt cáfolnom, legalább is azok előtt, akik tudják, hogy az egyes tudományok és tudománycsoportok nem csupán izolált tételekre és paragrafusokra beosztott valamik, hanem szervesen összefüggő rendszerek” – fogalmazott a matematikus, akadémikus DR. RIESZ FRIGYES. Rector Magnificusként (képünkön) „Elemi módszerek a felsőbb mathematikában” címmel tartott székfoglaló beszédet a szegedi egyetem 1925. október 11-én tartott, tanévet megnyitó közgyűlésén.

A tudományban melyik probléma nehéz és melyik könnyű? A kérdésre válaszul Riesz akadémikus kijelentette: „Az egyetemnek és professzorainak az értelmiségi pályákra való tömeges előkészítésen kívül még más feladatuk is van; ez a tudományos munkára való nevelés és maga a kutató és alkotó tudományos munka. A tudós nemcsak kész eredményeket tradál, hanem fejlődő diszciplínákat is ismertet és azok egyikét-másikát előbbre viszi maga is, egyedül vagy tanítványai közreműködésével. Tehát maga is tanul, dolgozik és fejlődik.”

„A tudós épp oly szenvedéllyel és elszántsággal keresi a bonyolult problémák egyszerű nyitját, mint a feltaláló, és a szerszám, amellyel a zárhoz férkőzik, egyszer generációk finomra kicsiszolt munkája, másszor pedig pillanatnyi ötlet, melyet igaz, hogy rendszerint hosszú, részben tudatalatti munka előzött meg.” Több matematikai problémát, például a torlódási elméletet is bemutatva Riesz Frigyes levonta a következtetést: „a tudományban a felsőbb, a komplikált, a nehéz nem állandó érvényű jelzők és ami ma még ilyen, az holnap már nagyon is elemivé, egyszerűvé, könnyűvé lehet. Áll ez nemcsak a mathematikára, hanem minden olyan vizsgálódásra, mely a jelenségek okait és törvényszerűségeit kutatja, azaz minden tudományra. Aki valamely tudományt művel vagy előad, annak egyik legfontosabb törekvése a megértés, tehát az elementarizálás kell, hogy legyen. És annak is, aki tanul, akár tudósnak, akár gyakorlati pályára készül, nem szabad megelégednie a hallott vagy olvasott kész anyag egyszerű beraktározásával, hanem föl kell tennie a kritikus szemüvegét, elemeznie kell, boncolnia, összehasonlítania, mert másképp az a megemésztetlen tudás, amit magába szedett, csak teher lesz számára.”

A szegedi Ferenc József Tudományegyetem tanácsa az 1926-1927. tanévben. Ülnek (balról jobbra): Issekutz Béla, az Orvostudományi Kar dékánja; Kolosváry Bálint, a Jog- és Államtudományi Kar dékánja; Tóth Károly rektor; Bartók György, a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar dékánja; Széki Tibor, a Matematikai és Természettudományi Kar dékánja. Állnak: Veress Elemér, az Orvostudományi Kar prodékánja; Polner Ödön, a Jog- és Államtudományi Kar prodékánja; Riesz Frigyes prorektor; Erdélyi László, a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar prodékánja; Pfeiffer Péter, a Matematikai és Természettudományi Kar prodékánja; Szemmler Jenő tanácsjegyző. Archív fotó: SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár

11 pályamű és pályadíj

A múlt tanévben hirdetett pályatételekre „a négy kar hallgatói részéről 11 pályamunka érkezett s ezek mindegyiké megérdemelte a pályadíjat” – kezdődött az összegzés. „Legnagyobb számmal vettek részt a pályázatokban orvostanhallgatók, kik közül IFJ. JANCSÓ MIKLÓS IV. éves hallgató 1 millió korona pályadíjban s kiváló elismerésben részesült. 300.000 K jutalomban részesültek PAP JÁNOS, VECSERNYÉS ANDRÁS és ASZALÓS JÁNOS V. éves, FARKAS JÓZSEF III. éves, ENGEL PÁL és BARSICH PÁL II. éves orvostanhallgatók. 500 ezer korona pályadíjban részesültek HAÁSZ IMRE IV. és JUHÁSZ BÉLA III. éves bölcsészethallgatók. 450 ezer korona jutalmat nyertek: PARASZKAY GYULA III. éves és SZÖGI GÉZA végzett joghallgató.

Hallgatói laboratórium a szegedi Kálvária tér 5./b alatti fémipari iskola épületében . Itt kapott helyet a Belgyógyászati és Sebészeti Klinika és öt intézete, a Közegészségtani, a Gyógyszertani és Gyógyszerismereti, az Élettani, az Orvosi Vegytani intézetek, valamint az Egyetemi Gyógyszertár. A fotó forrása: SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár

Gyógyszerésznők közt az elsők

„A m. kir. Ferencz József-tudományegyetemnek 4 tudománykara van: a) jog- és államtudományi, b) orvostudományi, c) bölcsészet-, nyelv- és történettudományi és d) mennyiségtan-természettudományi kara” – rögzítette az intézmény „Tanulmányi, fegyelmi és leckepénz szabályzata”. Mindegyik tudománykarra vagy rendes, vagy rendkívüli hallgatóul lehet beiratkozni. „Az orvosi-, a bölcsészet-, nyelv- és történettudományi s a mennyiségtan-természettudományi karnak, valamint a gyógyszerészeti és államszámviteli tanfolyamoknak hallgatói (..) nők is lehetnek” – rögzítették a szabályt.

A szegedi egyetemi gyógyszertár officinája a Kálvária téri gyógyszertárban. A szegedi Egyetemi Gyógyszertár és Gyógyszerészeti Intézet alapító professzora, Dávid Lajos (balról a második) munkatársaival: Huttkay Margittal, Mikó Istvánnal, illetve Bari Zsigmonddal. A fotó forrása: SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár

Az egyetemisták tankönyvvel való ellátása a Diákjóléti és Diákvédő Iroda feladatkörébe is bele tartozott. Az erről szóló jelentés „BERECZKY KLÁRA gyógyszerészszigorlónak értékes könyvadományairól” is számot adott. Az 1925-ben 22 éves Bereczky Klára azok közé az erdélyi származású gyószerészhallgatók közé tartozott, akik a diplomájukkal együtt visszatértek szülőföldjükre és ott hasznosították a szegedi egyetemen gyűjtött tudásukat. Kolozsvárról érkezett, Szegeden maradt HUTTKAY MARGIT, aki „A mandulamagvak olajtartalma és az abból előállított emulziós készítmények vizsgálata” című dolgozatával 1926-ban – a gyógyszerésznők közül elsőként – itt szerzett doktori fokozatot.

Az egyetemi bibliotékában

„Az évek óta üresedésben levő könyvtárigazgatói állásra” 1924-ben BIBÓ ISTVÁN DR. miniszteri tanácsost, etnológust (képünkön) nevezték ki. Helyettesének, Dézsi Lajosnak köszönhetően a 6070 műből, 7852 darabból álló anyaggal 1924. április 10-én megnyílt az egyetemi bibliotéka olvasóterme.

A bölcsészet és történettudományi karnak a Dugonics téri épületből való elköltözésével fölszabaduló emeleten egyszerre 50 személy ülhetett le az olvasólámpákhoz.

A szegedi napilap, a Délmagyarország 1925. szeptember 5-i számának hírszerkesztője fontosnak tartotta tudatni, hogy az egyetemi könyvtár olvasóterme a szegedi Dugonics tér 13. számú épület I. emeletének 58. számú szobájában várja az olvasókat vasárnapok kivételével naponta délelőtt 8 és 13 óra, délután 15 és 19 óra között. „A könyvtári szabályzat 21. pontja értelmében az olvasóterem nyilvános, minden látogatónak rendelkezésére áll, aki 16-ik életévét betöltötte. Az olvasóterem használata ingyenes”.

Diákjólét és adományok

A szegedi egyetemen harmadik éve működő „Diákjóléti és diákvédő iroda” jelentése szerint 1925. július 1. és 1926. június 30. között az adományozók közül például „GRÓF KLEBELSBERG KUNÓ vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr őnagyméltósága, amellett, hogy egyetemünk Mensáját 118 millió korona államsegéllyel, a Horthy Miklós Egyetemi Internátust pedig 58 millió korona államsegéllyel külön támogatta” az irodának is adott 15 millió koronát.

Az egyéni adományozók között például a nyelvész és műfordító DR. MÉSZÖLY GEDEON egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (képünkön) „460.000 K.”-val járult hozzá a diákok jólétéhez.

A jelentés kiemelte, hogy az ugyancsak akadémikus „DR. RIESZ FRIGYES Rector Magnificus úr 4,000.000 K., az egyetem tanárai a maguk részéről 21,500.000 K., egyetemünk Jogi Kara pedig külön is 7,500.000 K. készpénzt bocsátottak Irodánk rendelkezésére.” Ruházati segélyben az Iroda 95 öltöny ruhának, 101 pár cipőnek, 9 méter szövetnek, 30 m. vászonnak, valamint 5,112.000 K. készpénznek szétosztásával összesen: 154 millió korona értékben 151 diákot támogatott.”

Akadémikus a Diákasztalért

A szegedi Egyetemi Diákasztalt a jogász DR. KOLOSVÁRY BÁLINT professzor, akadémikus (képünkön) vezette.

100 éve mintegy 200 egyetemi hallgatónak nyújtott jutányos áron (havi 300.000 K-ért) ízletes élelmezést (reggelit, ebédet és vacsorát), ami mellett a szegénysorsú étkezőket összesen 252,000.000 K. értékű élelmezési kedvezményben is részesítette. Ő igazgatta az Egyetemi Horthy Miklós-Internátust, ahol 150 férfi és 40 nőhallgató kapott az intézetben havi 75.000 K-ért lakást, fűtést és világítást. Az egyetemi Szent Imre kollégiumban DR. ERDÉLYI LÁSZLÓ „egy. ny. r. tanár”, akadémikus „50 egyetemi hallgatónak volt lelki és testi gondozója s nagylelkű jótevője”.

Összeállította: Újszászi Ilona

Archív fotók forrása: SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár

Források:

Fényes ünnepség keretében avatták díszdoktorrá Berzeviczy Albertet – Szeged, 1925. március 31. (kedd), 4. oldal

Dr. Széll János elveszett tizenhárom hónapja – Délmagyarország, 1925. június 21. (vasárnap), 2. oldal

A szegedi egyetem hü akar maradni a haladás szelleméhez. Az egyetem megnyitó ünnepélye – Délmagyarország, 1925. október 13., kedd, 4. oldal

BESZÁMOLÓ A SZEGEDI M. KIR. FERENC JÓZSEF-TUDOMÁNYEGYETEM 1922-23-1926-27. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL

Magyar Királyi Ferencz József-Tudományegyetem Tanulmányi, fegyelmi és leckepénz szabályzata

A „Magyar Királyi Ferencz József-Tudományegyetem Tanrendje az MCMXXV-XXVI. tanév első felére tanulmányi, fegyelmi és leckepénz szabályzata”.

*

Korábban írtuk:

A „100 éve történt” cikkek csokra elérhető itt, az SZTE-honlap „Szegedi Tudományegyetem Centenáriumi Ünnepségsorozat” aloldalán.