Indiana Jones, mamutok és vikingek is feltűntek már a Határtalan Régészet lapjain

A Határtalan Régészet, a magyar lapkiadás történetének egyetlen országos terjesztésű, régészeti tematikájú, nyomtatott ismeretterjesztő magazinja majdnem egy évtizede végzi misszióját, melynek célja, hogy a régészet tudományának hazai ismertségét növelje, ablakot nyisson a szélesebb hazai érdeklődő közönség számára nem csupán a nemzetközi régészeti kutatások világára, de a hazai archeológusok tevékenységére is.

Indiana Jones a világ legismertebb régésze és bár csak kitalált személy, mégis rengeteget tett a tudományág népszerűsítéséért. Az, hogy a Határtalan Régészet című archeológiai ismeretterjesztő magazin a mozivásznon szereplő régészeket helyezte egyik számának fókuszába, jól jelzi, hogy a kilenc éve prosperáló újság egyáltalán nem csak a szűk szakmának szól. A címe erre is utal.

– Nemcsak a Kárpát-medence képezi vizsgálataink tárgyát, hanem igyekszünk a határon túl is körbenézni. Ez jelenti természetesen a határon túli magyarlakta területek régészeti hagyatékát, de egész Európát, sőt igyekszünk bemutatni, mi az, ami újszerű a világ régészeti kutatásában, tehát a „határtalant” így is kell érteni, de nemcsak így. A határtalan jelző arra is vonatkozik, hogy a régészet tudományága elképzelhetetlen más tudományágak segítségének felhasználása nélkül. Ez azt jelenti, hogy együttműködünk történészekkel, természettudósokkal, tehát a határtalant úgy is értjük, hogy nemcsak régészeti tematikájú cikkeket igyekszünk beszerkeszteni a magazinba, hanem például olyan természettudományos jellegű cikkeket, amelyek hozzájárulnak a régészettudomány fejlődéséhez. Kronológiailag is igyekszünk határtalanná tenni a magazint. Úgy gondoljuk, hogy a régészet módszertana, elmélete, gyakorlati megvalósítása vindikálja azt, hogy nem szabad megállnunk 1711-ben, végül pedig ezt a magazint minden korosztálynak szánjuk, ezt mind együtt jelenti a „határtalan” jelző a címben – foglalta össze Dr. Felföldi Szabolcs, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Régészeti Tanszékének egyetemi adjunktusa.

2014-ben a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatójában, Fogas Ottóban, illetve szűkebb környezetében merült fel, hogy érdemes lenne elindítani egy olyan országosan terjesztett, magyar nyelvű, ismeretterjesztő magazint, amely alapvetően a régészetre koncentrál. Az eddigi 9 évben több mint 30 szám jelent meg - ebből egy dupla szám- , összesen több mint 3000 oldalon! A közel 700 cikk több mint 400 szerző tollából származik. Az unikális kiadvány a Nemzeti Kulturális Alap és a Petőfi Irodalmi Ügynökség támogatásával készülhet el.

– Van egy mondás a régészek körében, hogy mindenkinek az életében van egy olyan szakasz, amikor régész akar lenni, csak van, aki ezt kinövi, mi meg így maradtunk. Ezt miért mondtam el? Nagyon egyszerű a válasz. Azt gondolom, hogy a gyerekeket, a fiatalokat kell megszólítani ahhoz, hogy idővel majd ők is a régészet elkötelezett híveivé váljanak, akár régészként, akár csak érdeklődőként. Őket csak akkor lehet igazán megszólítani, ha az előállított tartalmaink nekik is szólnak, tehát közérthető formában készülnek el ezek a cikkek a magazinban. Nagyon nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy bárki megértse a tanulmányokat. Igyekszünk minél több grafikont, ábrát, térképet, színes képeket mellékelni pontosan azért, hogy a megértést megkönnyítsük – hangsúlyozta a főszerkesztő.

Dr. Felföldi Szabolcs, a Határtalan Régészet magazin főszerkesztője (balra) és Magyar Milán, a Határtalan Régészet grafikusa, tördelőszerkesztője a korábbi lapszámokat is kritikus szemmel vizsgálja és folyamatosan alkalmazkodik a médiafogyasztási trendekhez.

A Határtalan Régészet nem csupán főszerkesztője révén kapcsolódik a Szegedi Tudományegyetemhez. A magazin szerzőgárdájában ugyanis fontos szerephez jutnak az SZTE BTK Régészeti Tanszék vezető oktatói és fiatal munkatársai, sőt, tehetséges PhD-hallgatói is. Az egyetem és a szegedi múzeum szoros kapcsolatát mutatja, hogy a Régészeti Tanszék fennállásának 100. évfordulóján tartott májusi rendezvények során a frissen alapított Trogmayer Ottó-díj első díjazottja épp a Móra Ferenc Múzeum volt. Magyarországon egyedülálló módon, immár tizedik éve a régészetre fókuszál a magazin, közben folyamatosan megújul. A modernitást erősíti, hogy a nyomtatott újságban megtalálható QR-kódok segítségével a magazin Facebook-profiljára, a honlapjára navigálhatunk vagy éppen 3 dimenziós modelleket vizsgálhatunk. A magazin rovatai is fiatalosak és egy-egy szám fókuszában mindig egy régészeti érdekesség áll. Így készülhettek olyan számok, amelyekben a régészet mozivásznon való megjelenését vagy a vikingeket vizsgálta szórakoztató, ugyanakkor ismeretterjesztő módon.

– Tavaly elindítottunk egy sorozatot a magazinon belül, amely a határon túli magyarlakta területek régészeti hagyatékát igyekszik feldolgozni. Az első fecske már megjelent, ez a Vajdaság régészetét feldolgozó számunk. De a jövőben igyekszünk Erdély vagy a Felvidék régészeti hagyatékát is feldolgozni. Ebben nagy segítségünkre van az, hogy a határon túli területeken felnőtt egy nagyon tehetséges, fiatal magyar régészgeneráció, akik ásnak, publikálnak, tehát hozzák azokat az adatokat, amikre szükségünk van, hogy bemutathassuk a legújabb eredményeket – zárta gondolatait Dr. Felföldi Szabolcs régész. A magazin következő száma decemberben jelenik meg, fókuszában az elsüllyedt városokkal.

Fotó és szöveg: Lévai Ferenc