Kodály Zoltán születésének 142. évfordulóját ünnepelték az SZTE Bartók Béla Művészeti Karon

Horváth Barnabás Kodály Zoltán Páva variációk néven ismert, de teljes nevén Fölszállott a páva, Változatok egy magyar népdalra című zenekari munkájából készített négykezes zongoraátiratot: erről az átiratról kérdezte Ordasi Péter karnagy.

A zeneszerző elmondása szerint beleszeretett a Kodály-műbe, ez indította az átirat elkészítésére. Kodály több saját művéből csinált zongorakivonatot, a Fölszállott a pávából nem. – Mondhatnám ilyen fennkölten vagy fellengzősen, hogy ezt a hiányt akartam pótolni. De valószínűleg egyszerűen szerettem a darabot, és azóta is szeretem – mondta Horváth Barnabás.

Ordasi Péter Horváth Barnabással beszélget a Kodály-mű zongoraátiratáról

Az átirat – a zeneszerző emlékei szerint – egy nyári zenei táborban készült: Horváth Barnabás elhozta a hangverseny közönségének megmutatni a kottát, mely akkor is nála volt, és amelybe bele van írva, hogy melyik résszel hányadik napon foglalkozott. – Csak így tudtam rávenni magamat, hogy egyszer a végére érjek, hogy ki volt porciózva a darab, variációnként.

Az 1987-ben készült mű 1988-ban nyerte el végleges formáját, Nagy Olivér „atyai szeme mellett”. Horváth Barnabás Nagy Olivérhez járt a Zeneakadémián partitúraolvasásra, ő adott neki a darabbal kapcsolatban tanácsokat; mit tegyen hozzá, hol egyszerűsítse.

Arra a kérdésre, hogy tanulmányai során kapott-e olyan feladatot, hogy készítsen zongorakivonatot, a zeneszerző azt válaszolta, hogy csak egy ilyen esetre emlékszik, mikor szolfézs órán a tanára mérges volt, amiért egy leckét nem csináltak meg, ezért büntetésből Beethoven egyik vonósnégyesének egy bizonyos szakaszából kellett átiratot készíteniük. Azonban már tanulmányaival párhuzamosan is csinált zongorakivonatokat előadók felkérésére.

A Fölszállott a páva négykezesátiratának ősbemutatója Szegeden volt 1993-ban. Horváth Barnabás ’91-től Szegeden dolgozott, kollégáinak teljesen véletlenszerűen említette meg, hogy készült egy ilyen műve. – A tanáriban mindig nagy kávéfőzések és nagy beszélgetések voltak; Bódás Péter tanár úr volt az egyik fő kávéfőző, és valahogy kiderült, hogy nekem van ez az átirat. Ez rögtön felkeltette az érdeklődését, mondta, hogy hozzam be, eljátsszák Delley Józseffel. Aztán '93. december 15-én megtörtént az ősbemutató, 31 évvel ezelőtt – mesélte a zeneszerző.

Azóta a Páva-átiratot játszották Japánban és Rómában is, az évfordulós hangversenyen pedig tizedik alkalommal hangzott el; Kerényi Mariann és Benkő Zoltán adta elő.

A Bartók Béla Nőikar is énekelt a Kodály-évforduló alkalmából rendezett hangversenyen

Az esemény megnyitóján dr. Nátyi Norbert, a BBMK dékánja beszélt Kodály Zoltán és Szeged viszonyáról. – Amikor Kodály Szegedre ellátogatott, akkor találkozott azzal a népi ihletettséggel, ami azt gondolom, akkor még a magyar zenében nem volt tetten érhető – mondta. Az est folyamán több Kodály-mű is elhangzott: a Három út áll előttem címűt Somogyvári Timea Zita énekelte, és Tóthné Cseh Erika kísérte zongorán, a Bartók Béla Nőikar pedig Valkai Dávid vezénylésével előadta a Csalfa sugár című Arany János-vers Kodály-feldolgozását és a 150. genfi zsoltárt. Fodor Bálint, a Vántus István Gyakorló Szakgimnázium diákja klarinéton adta elő Kovács Béla Hommage à Kodály című darabját, valamint a kisvisnyói gyűjtésű Öreg vagyok már én-népdalt Altorjay Tamás énekelte Tóthné Cseh Erika zongorakíséretével.

Balog Helga
A borítóképen: Kerényi Mariann és Benkő Zoltán