Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Heliyon folyóiartban jelent meg a Szegedi Tudományegyetem kutatóinak publikációja: Dr. Pankotai Tibor és Dr. Veréb Zoltán az őssejtterápia mellékhatására hívja fel a figyelmet. A felfedezés új eljárások kialakításához vezethet.
- Őssejtterápiát számos területen alkalmaznak ma az orvostudományban. Az általunk vizsgált kezeléseknél a sebgyógyulási folyamatok hatékonyságának a növelése és a porcpótlás volt a cél – tudtuk meg Dr. Pankotai Tibortól. Az SZTE IKIKK Genom Integritás és DNS Hibajavítás Kutatócsoport szakmai vezetője elmondta: Dr. Veréb Zoltánnal végzett közös kutatásuk során arra voltak kíváncsiak, hogy az őssejtterápia milyen válaszutakat indít be a szervezetben - mi is történik pontosan a sejtekben. Kielemezve az adatokat olyan megállapításra jutottak, amelyet eddig még senki nem vett észre.
- Az eredeti hipotézis megdőlt, kiderült, hogy teljesen máshogy kell gondolkodnunk, hiszen mást találtunk, mint amit vártunk – fogalmazott Dr. Pankotai Tibor, akitől megtudtuk: a ma használatos eljárás lényege, hogy a zsírsejtek leszívása után azokból az őssejteket (ADMSC) kivonják, majd előkezelik és visszaültetik az érintett területre. A szakemberek azt figyelték meg, hogy sok esetben azonban nem működtek ezek a terápiák. A sikertelenségre adhat magyarázatot a szegedi kutatók felfedése: kimutatták, hogy az az ötféle eljárás, amellyel előkezelik az őssejteket, mind DNS károsodási folyamatot indít el a kutatásba bevont páciensekben.
Dr. Pankotai Tibor. Archív fotó: Kovács-Jerney Ádám
A károsodási folyamatban szerepe van az életkornak, a gyulladt, beteg környezetnek, ahová a sejteket helyezik, és az "átprogramozásnak", ami szükséges ahhoz, hogy az őssejt a kívánt sejttípusokat hozza létre a későbbiekben. A károsodások jelenlétét a kutatók számára a sejtek DNS-javító rendszerének működésbe lépése árulta el, a sejtek tehát igyekeznek megjavítani magukat, de ez a folyamat nem tökéletes, és a halmozódó hibák egy idő után akadályozzák az őssejteket abban, hogy a feladatukat megfelelően lássák el.
A tanulmány szerint súlyos esetben akár az is előfordulhat, hogy egy őssejt olyan, "gyári hibás" utánpótlással javítja ki a környezetében található sérült szöveteket, amelyek már magukban hordozzák a későbbi daganatos betegség magvait.
A publikáció megjelenése óta a szegedi kutatók számos megkeresést kaptak az őssejtterápiában érintett szervezetektől, cégektől. Új párbeszédek indulnak el, és ez megváltoztathatja a jelenleg használatban levő minőségkontroll protokollokat. A transzlációs kutatás eredménye új irányokat indíthat el, nemcsak alapkutatási kérdésekben, hanem alkalmazott kutatásban is. Jelenleg ugyanis az őssejteket minden paciensnél ugyanazon sztenderdek alapján kezelik függetlenül attól, hogy minden ember sejtjeinek tűréshatára más.
Az egyre inkább elterjedő molekuláris diagnosztika lényege a személyre szabott terápia, melyben minden paciens sejtjeit egyéni sztenderdek alapján vizsgálnak, és úgy határozzák meg a kezelési lehetőségeket. - Fontos, hogy ne indítsunk el káros folyamatokat és hatékony legyen a kezelés. Mindannyian mások vagyunk és a bennünk lévő sejtek is egyénenként teljesen máshogy üzemelnek. Az újonnan kimutatott mellékhatások figyelembevételével várhatóan fejleszthető lesz a terápia, melynek így nő a hatékonysága is – hallottuk Dr. Pankotai Tibortól.
IKIKKinfo – Bobkó Anna
