Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Kutatók Éjszakája számos érdekes előadással várta azokat, akik a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karára látogattak szeptember 27-én. Az egyik ilyen a Mindennapi doppingszereink című program volt, amelyen az érdeklődők megismerkedhettek a dopping fogalmával és a különböző szerek hatásaival.
Az előadás előtt Dr. Szakonyi Gerda, az SZTE GYTK egyetemi docense egy doppingszeres kérdésekkel kapcsolatos kvízzel fogadta az érdeklődőket a Kutatók Éjszakáján. A kvíz első két helyezettje energiaitallal és csokival gazdagodott, amiket sokan fogyasztanak a mindennapok során is, hogy plusz energiával lássák el a szervezetüket. A Mindennapi doppingszereink című előadás elsősorban az élsportolók szemszögéből közelítette meg a doppingszereket.
A mindennapi életünk során a legtöbben valószínűleg a koffeintartalmú italokat fogyasztják. Dr. Szakonyi Gerda az előadáson elmondta, hogy a koffein egészen 2004-ig tiltott szer volt a versenysportban. A kitiltása nem bizonyult tartósnak, mivel annyira beépült az emberek hétköznapi életébe, hogy nehéz lenne kizárni a sportolók számára is.
– A nikotinnal kapcsolatban is hasonló a helyzet. Nem is igazán sportoló az, aki cigarettázik vagy dohánytermékekkel él. Viszont sokan nem feltétlenül versenyszinten sportolnak, hanem csak lejárnak focizni a barátaikkal. Amikor lemegy a foci, utána megisznak egy sört, esetleg elszívnak mellé egy cigit. Ez még talán bocsánatos bűn, de a következő alkalommal nehezebben fogja bírni a tüdejük – mondta Dr. Szakonyi Gerda.
Megtudtuk, hogy a dohánytermékek használata főleg csapatsportoknál jellemző, ahol erősebb a csapatszellem. Az amerikai focisták körében például 56 százalékos a dohánytermék fogyasztás aránya, míg az egyéni sportágaknál ez a szám jóval alacsonyabb. Az SZTE GYTK egyetemi docense szerint az alkohol is egy érdekes kérdés a doppingszerek kapcsán. Az íjászatot és a lövészetet emelte ki, ahol fontos az idegek és a koncentráció szerepe. Sokan ilyenkor azt szokták tanácsolni, hogy dobjunk be egy felest, mert az majd bátorságot ad.
– Az alkohol bátorságot adhat ugyan, de a reakcióidőt jelentősen csökkenti, ami például íjászatnál vagy lövészetnél egyáltalán nem kívánatos. Ha valaki késlekedik, akkor könnyen eltéveszti a célt. Érdekes, hogy 2018-ban került le az alkohol a doppinglistáról. Addig fent volt, de a WADA (World Anti Doping Agency) úgy döntött, hogy felesleges drága teszteket végezniük, amikor egy egyszerű szonda vagy vérvétel is kimutatja az alkoholt. Vannak olyan veszélyes sportok, mint az autó- vagy motorsport, ahol zéró tolerancia van az alkoholra. Ilyenkor a versenyszervezőknek kell ezt betartatniuk, például szondáztatással – tette hozzá.
Az előadáson szó volt még a gyógyszerek használatáról is. A vény nélkül kapható készítmények közül sokáig fent voltak a doppinglistán a pszeudoefedrin tartalmú gyógyszerek, amiket megfázásra használnak. Dr. Szakonyi Gerda elmondta, ez azért van, mert az összetevő serkentő hatású. Azóta meghatároztak egy maximális mennyiséget, de például a Magyar Antidopping Csoport mindig azt ajánlja, hogy ha lehet, kerüljük az ilyen készítményeket élsportolók esetén.
Szöveg és fotó: Mátó Gábor
