Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Rengeteg különlegességgel várta az érdeklődőket a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara a Kutatók Éjszakáján. A Harry Potter és az építészet varázslatos világa című előadáson a sorozatban megjelenő épületeket ismerhettük meg építészeti irányzatokkal összekapcsolva.
Dr. Nagy Gyula, az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet adjunktusa a Kutatók Éjszakáján tartott előadást, ahol a Harry Potter világát kapcsolta össze az építészettel. Szomorú aktualitása a témának, hogy pont az előadás napján hunyt el Maggie Smith színésznő, aki a filmekben McGalagony professzort alakította.
Az előadó először a Harry Potter kulturális jelentőségét emelte ki. Gyorsan felmérte a közönség érdeklődését néhány kérdéssel, például, hogy ki látott legalább egy filmet, ki olvasta a könyveket, és hányan ismerik a teljes történetet. A közönség így belemerülhetett abba, hogy miként fonódik össze a popkultúra és az építészet.
A Harry Potter és az építészet varázslatos világa című előadáson Dr. Nagy Gyula egy érdekes személyes történetet osztott meg arról, hogyan talált inspirációt az építészettörténet tanulásához. Ahogy mesélte, amikor azon küzdött, hogy megjegyezze a különböző építészeti stílusokat és épületeket, majd azokat lerajzolja a vizsgákra, elkezdte ezeket az emlékeket valamihez kötni. Ekkor jött az ötlet, hogy a kedvenc könyvéhez, a Harry Potterhez kapcsolja ezeket.
Azt is elmondta, hogy minden építészeti korszakot hozzá tud kapcsolni a Harry Potter világához. Külön kiemelte, hogy maga J. K. Rowling is bevallotta, mennyi inspirációt merített azokból a helyekből, ahol megfordult, és hogy sok karakter és történet valós személyekről vagy helyszínekről kapta az ihletet.
– Rowling rengeteget dolgozott a Harry Potter történetén, gyakran egy edinburghi kávézóban írt, ahol a kávézóval szemben egy temető állt. Amikor valami új környezetre vágyott, átsétált a temetőbe. Ott nyugodtan sétálgatva inspirálódott, és a sírkövek feliratai adtak neki ötleteket a történet megalkotásához – mondta el Dr. Nagy Gyula.
Az előadó hangsúlyozta, hogy bár a Harry Potter egy fikció, tele van történelmi és mitológiai utalásokkal. Egyetlen valós személy szerepel benne, mégpedig Nicholas Flamel, aki ténylegesen létezett középkori alkimistaként, és valóban kereste a bölcsek kövét. Egyébként minden más karakter fiktív, de az írónő neveket merített olyan emberek sírköveiről, mint például Thomas Friedel vagy William Morgan. Érdekes módon a halál és a temető atmoszférája is inspirációt adott neki, hogy megírja a történetet.
– Nemcsak a temető, hanem az építészet is nagy hatással volt Rowlingra. Az épületek, amiket látott és bejárt, visszaköszönnek a Harry Potter világában. Bár a könyvekben nem írja le részletesen, hogyan néznek ki ezek az épületek, a filmekben jól megfigyelhetők az építészettörténeti elemek – tette hozzá.
Az előadáson szó esett arról is, hogy sok helyszín, ami a filmekben szerepel, a valóságban is létezik, és ma már turisztikai látványosságokként szolgálnak. Ha valaki például a Roxfort környékére szeretne utazni, Skóciában megtalálhatja a filmes helyszíneket.
Mátó Gábor
Fotó: Zentai Péter
