Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
November 17-én, vasárnap lila színbe borult a Szegedi Tudományegyetem Dugonics téri rektori épülete. A kezdeményezés célja, hogy tiszteletünket fejezzük ki azok iránt a kis harcosok iránt, akiknek már életük kezdetén komoly próbatételt kell kiállniuk. A Koraszülöttek világnapja róluk szól, valamint az őket támogató szülőkről, s azokról az orvosokról és ápolókról, akikkel együtt haladnak a gyógyuláshoz vezető rögös úton. A világnap alkalmából Dr. Kiss Judittal, az SZTE Gyermekgyógyászati Klinika Perinatális Intenzív Centrumának (PIC) vezetőjével beszélgettünk.
Világszerte minden tizedik kisbaba idő előtt, azaz a terhesség 37. hete előtt jön a világra. Ez azt jelenti, hogy a születések 10 százalékát érinti a koraszülés. Ez a szám rendkívül magas és jelentős terhet ró az érintett családokra. A Szegedi Gyermekgyógyászati Klinika Perinatális Intenzív Centruma (PIC) az extrém koraszülöttek és más betegséggel küzdő újszülöttek ellátásának egyik központja. A dél-alföldi régió minden olyan babája, aki intenzív ellátásra szorul, ide kerül. Az osztály modern, az újszülöttek igényeire szabott felszereltséggel rendelkezik, beleértve a korszerű inkubátorokat, az életfunkciók folyamatos ellenőrzését lehetővé tevő monitorrendszert, a gépi lélegeztetés és légzéstámogatás különböző fajtáit, és a legsúlyosabb betegeink ellátásához használt, nitrogén-monoxid terápiát és a teljes testhűtést is, árulta el Dr. Kiss Judit.
A koraszülés az egyik legnehezebb kihívás, amivel egy család szembesülhet. Bár az orvostudomány fejlődése egyre több eszközt biztosít az ilyen helyzetek kezelésére, lelkileg szinte lehetetlen felkészülni rá. A várandósság alatt a legtöbb szülő arra készül, hogy egy egészséges babát visz haza a 40. hét környékén, és kezdetét veszi életük egyik legboldogabb szakasza. Egy koraszülés azonban ezt az álmot egyik pillanatról a másikra megváltoztathatja. Sok esetben a koraszülés előjelek nélkül, váratlanul indul meg. Bár bizonyos betegségek vagy hajlamosító tényezők növelhetik a kockázatot, gyakran olyan édesanyáknál is előfordul, akik panaszmentes várandósságot éltek át. A spontán beindult koraszülések okai sokszor nem teljesen ismertek, bár fertőzéseket gyakran gyanítanak a háttérben, mondta el Dr. Kiss Judit.
Minden tizedik kisbaba idő előtt jön a világra.
Hozzátette, amennyiben fennáll a koraszülés kockázata, a legfontosabb tényező, hogy minél inkább késleltessék a szülés időpontját. Az idő nyerése rendkívül fontos, hiszen minden nap, amit a baba az édesanyja méhében tölthet, növeli a túlélés esélyét és csökkenti a szövődmények kockázatát. Az egyik legfontosabb beavatkozás, amit a koraszülés veszélyével szembesülő édesanyák kaphatnak, a tüdőérlelő gyógyszeres kezelés. Ez a gyógyszer segíti a magzat tüdejének fejlődését, előidézve egy olyan anyag termelését, amely megkönnyíti a baba légzését a megszületés után.
Mint Dr. Kiss Judit elmondta, nem minden koraszülött baba helyzete egyforma. A legveszélyeztetettebbek a 22-24. hét között született koraszülöttek, náluk nemcsak az életben maradás, hanem a későbbi fejlődési kilátások is jelentős bizonytalanságot hordoznak. A koraszülésből fakadó maradványtünetek nélküli túlélés esélye még rendkívül bizonytalan, hiszen szerveik nagyon éretlenek. Korai érkezésükkor a tüdejük, veséjük, májuk és a központi idegrendszerük fejlődése még zajlik. A normális fejlődésüket az intenzív osztályon a szülők bevonásával kell támogatni.
A PIC osztályon sokszor hónapokat töltenek a koraszülöttek és családjaik.
A 25. terhességi hét felett, különösen a 28. hét után már jelentősen javulnak a túlélési esélyek. Ezekben az esetekben a babák sokszor nagyobb szövődmények nélkül, kisebb panaszokkal vészelik át ezt a nehéz időszakot. A 36. hét körül született babák esetében – bár még mindig koraszülötteknek számítanak – már jóval kedvezőbbek a kilátások. Az ilyen babák általában rövidebb kórházi tartózkodás után komolyabb egészségügyi problémák nélkül térhetnek haza.
A koraszülött babák élete gyakran az intenzív osztályon kezdődik, ahol a szülők is rendkívüli lelki terhelést élnek át. Ez az időszak tele van bizonytalansággal és félelemmel. Az orvosi ellátás mellett azonban már ekkor fontos, hogy a család megkapja a szükséges érzelmi és gyakorlati támogatást. A szülők gyakran hónapokat töltenek a kórházban, miközben meg kell küzdeniük félelmeikkel és a jövő bizonytalanságával. Dr. Kiss Judit abba is beavatott, hogy a Szegedi Gyermekklinika PIC osztályán pszichológusok és mentor szülők segítenek feldolgozni a nehézségeket. Az egészségügyi személyzet is igyekszik támogató környezetet teremteni, hogy a családok megküzdhessenek azzal a hatalmas érzelmi teherrel, amit a helyzet ró rájuk.
A koraszülöttségből fakadó nehézségek azonban nem érnek véget a kórház elhagyásával. Sok gyermek igényel speciális fejlesztést, például gyógytornát, gyógypedagógiai foglalkozásokat vagy egyéb terápiás támogatást. Ez a szülők számára hatalmas idő- és energiabefektetést jelent, melyhez elengedhetetlen a különböző intézmények és civil szervezetek segítsége. Dr. Kiss Judit arra is felhívta a figyelmet, szerencsére nem minden koraszülött gyermek találkozik hosszú távú problémákkal, de azoknak, akiknél fennállnak, a családnak folyamatos támogatásra van szüksége. A szülők számára különösen fontos, hogy ne maradjanak egyedül a kihívásokkal, és hogy a társadalom elfogadó és támogató legyen velük és gyermekükkel szemben.
A családok együtt néznek szembe a kihívásokkal a PIC osztály orvosaival és ápolóival.
Az olyan figyelemfelhívásnak, mint a Koraszülöttek világnapja, kulcsszerepe van abban, hogy a volt koraszülött gyermeket nevelő családok helyzete szélesebb körben ismertté váljon. Fontos, hogy a koraszülöttséggel járó problémák, másság társadalmi elfogadást kapjanak, az érintett családokat támogató és megértő környezet vegye körül. Az elfogadó környezet nemcsak a gyermekek számára jelent könnyebbséget, hanem a szülők számára is megnyugvást adhat.
Szerencsére sok volt koraszülött gyermek képes egészséges, önálló életet élni felnőttként, de vannak, akik élethosszig tartó segítséget, támogatást igényelnek. Ezért fontos egy olyan társadalmi védőháló kiépítése, amely biztosítja, hogy ezek a gyerekek megkapják a szükséges segítséget – az oktatástól kezdve a fejlesztéseken át egészen a felnőttkori támogatásig, hívta fel rá a figyelmet a PIC osztály vezetője. A cél az, hogy minden volt koraszülött gyermek a képességeinek megfelelő fejlesztést, oktatást kapjon és teljes életet élhessen. Ehhez a társadalmi összefogás, a civil szervezetek és az intézményi támogatás mind elengedhetetlen. A koraszülött gyermeket nevelő családok sorsa közös ügy, amelyben mindenkinek megvan a szerepe.
Szöveg és fotó: Fülöp Tímea
