Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Páratlan irodalom- és eszmetörténeti értékű hangfelvételeket tett közzé az elmúlt időszakban az SZTE Klebelsberg Könyvtár Médiatékája. A bővülő sorozatban száznál is több hanganyag hallgatható meg az SZTE Móra Ferenc Kollégiumának 1980-as évek elejétől megrendezett előadásairól, író-olvasó találkozóiról.
Egy ládányi hangkazetta és CD őrizte meg a szegedi egyetemet jellemző sokszólamú értelmiségi diskurzust a rendszerváltozáshoz vezető és az azt követő időszakból. Az egykori JATE (majd SZTE) Móra Ferenc Kollégiumában az 1980-es évek elejétől kezdve rendeznek irodalmi, társadalomtudományi és filozófiai előadásokat, találkozókat, esteket. Résztvevőik között olyan írók, filozófusok, történészek szerepeltek, mint Faludy György, Határ Győző, Kányádi Sándor, Kallós Zoltán, Heller Ágnes, Vajda Mihály, Kosáry Domokos, Ilia Mihály, Losoncz Alpár, Katona Tamás, Kristó Gyula, Benda Kálmán, Esterházy Péter, Nádas Péter, Kertész Imre, Krasznahorkai László, Parti Nagy Lajos, Kovács András Ferenc, Visky András, és közülük egyesek háromszor vagy többször is visszatértek az évek folyamán.
A sorozatot Erdélyi Ágnes, a kollégium akkori igazgatója szervezte, az 1980-as években számos író-olvasó találkozót Szörényi László irodalomtörténész vezetett, az esteken a rendszer által nem kegyelt írók, történészek, valamint a nyugati emigráció írói is megszólaltak. A gyűjteményben a rendszerváltozás időszakának politikai eszmetörténeti beszélgetései is elérhetők. Az esteken a különböző politikai irányzatok, a nemzeti oldal, a demokratikus ellenzék és a reformkommunisták képviselői jelentek meg, közöttük például Elek István, Tölgyessy Péter, Géczi József Alajos, Kőszeg Ferenc, Pozsgai Imre. A frissességre jellemző, hogy az MDF megalakulása után pár hónappal az alapítók már a Mórában tartottak előadást az akkor zajló változásokról.
A hanganyagok feldolgozását Csengődi Erika, SZTE Klebelsberg Könyvtár főigazgató-helyettese vezeti; mint korábbi mórás elmondta, hogy az előadásokat 1985-től rögzítették kazettás magnetofonra, majd az 1990-es években digitalizálták CD-lemezekre. A 2010-es évekig terjedő teljes anyag több mint 300 hangfelvételt, 400 órányi hangfelvételt tesz ki, összesen mintegy 490 CD-n. Az értékes felvételeket az SZTE Móra Ferenc Szakkollégium igazgatója, Kovács Attila 2023-ban a Klebelsberg Kuno Könyvtárnak adományozta, ebből az alkalomból a két intézmény között megállapodás született, amely kimondja, hogy a feldolgozott anyag szabadon elérhető lesz a széles közönségnek.
A hangfelvételeket összesítő egykori füzet a Móra Kollégiumból. Fotó: Nemes Réka
A hangfelvételek arról árulkodnak, hogy a rendszerváltozás fordulójának éveiben tartott előadások beszédmódját a dialógus, az érvelő reflektálás, egy új értelmiségi útkeresés jellemezte. Egyik-másik találkozó hangfelvételén jólesően érezni az 1980-as évek végének szabadságkereső, bizakodó hangulatát, Faludy Györggyel szólva: a szabadság vad kakukkfűillatát. Árulkodó a korra, hogy a rendszerváltozás éveiben jóval hosszabbak voltak az előadások, akár 3 órán át is kitartott a hallgatók figyelme.
Erdélyi Ágnes így emlékezik ezekre az estekre: – Abban az időben már elérhetők voltak rendszerkritikus előadások, dokumentumfilmek, 1956-ról Nyugat-Európából múltfeltáró könyvekhez jutottunk. A hallgatósággal egymást inspiráltuk, egyik ötlet hozta a másikat. Szörényi László hívására egymás után jöttek el az írók az akkori magyar irodalom tűrt kategóriájából, és a beszélgetések színvonala alapján is úgy kezeltük: egyetem vagyunk az egyetemben. Minden este, minden beszélgetés átfordult abba a témába, hogy milyen rendszerben élünk, milyenek a polgárosodás, nemzettudat, a demokratikus szabadságjogok esélyei. A közelmúlt feldolgozatlan történelme, 1945-48 és 1956 kivált foglalkoztatta a hallgatókat, e témákban élő tanúságtevőket hívtunk meg. Semmivel sem voltunk lemaradva Budapesthez képest.
Kovács Attila, az SZTE Móra Ferenc Szakkollégium igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy az irodalomtörténeti értékek mellett unikális történészi előadások is vannak a gyűjteményben. Itt maradt fenn példáukl Benda Kálmán történész „Ferencesek a csángók művelődésében” című utolsó nagy előadása vagy Engel Pál, Kristó Gyula késői előadásai, amelyek sehol máshol nem fellelhetők. Kovács Attila megemlítette Varga László történész "Egy nagytőkés karrier. Weiss Manfréd életpályája” című előadását is, amely a szerző halála miatt publikálatlan maradt, és szintén nincs más előfordulása.
A Móra Kollégiumban akkor kezdődött a találkozók rendszeres rögzítése, amikor 1985-ben, éppen Bohumil Hrabal író-olvasó találkozóján a nagy izgalomban elfelejtették bekapcsolni a kikészített magnót. Innentől minden előadást felvettek, a kazettákat gyűjtötték, és egy nemrég előkerült „nagy füzetben” vezették a programokat. CD-re digitalizálásuk az 1990-es évek elején kezdődött, a katonaság helyett polgári szolgálatot választó kollégisták végezték el a munkát.
Kovács Attila szerint a hanganyag aranybánya a közelmúlt kutatói számára, Erdélyi Ágnes abban reménykedik, hogy a szegedi egyetem bölcsészkarán akár új PhD-témák születhetnek az estekből, Csengődi Erika pedig azt is jó lehetőségnek tartja, hogy az SZTE Klebelsberg Könyvtárban a hanganyagokból a mai közönség számára élvezetes podcast tartalmat szerkesszenek.
Csengődi Erika, az SZTE Klebelsberg Könyvtár főigazgató-helyettese a hanganyagok archív füzetével. Fotó: Nemes Réka
A könyvtárban jelenleg a Móra Kollégiumi esték hanganyagának feldolgozása zajlik. Nagy Dóra, az SZTE Klebelsberg Könyvtár digitalizálási csoportvezetője elmondta, hogy jelenleg 214 előadás anyaga van a könyvtár birtokában, és ebből 109 hanganyagot már a közönség is elér. Készítik a felvételek szöveges leiratát is, amely a hanganyagok mellé fog kerülni a Médiatékában. Az SZTE Informatikai és Szolgáltatási Igazgatóság támogatásával e PDF-dokumentumokban mesterséges intelligencia fordítja át a hangot folyó szöveggé, és ezt fogják indexelni a keresők. A Móra Digitális Hangarchívum anyagainak könyvtári feldolgozásáról a Nagy Dóra, valamint Sándor Ákos, az SZTE ISZI munkatársa a 2024-es Networkshop konferencián tartott előadást.
Az SZTE Móra Kollégium történetéről az intézmény 40. évfordulóján Nemzedékről nemzedékre címmel, 50. évfordulóján A mórás szellem nyomában címmel jelent meg kötet. Előbbi kötet mellékleteként olvasható a hangfelvételek listája is.
A Móra az egyedüli szegedi kollégium, amelynek kis híján folyamatosan volt újságja; az SZTE Klebelsberg Könyvtára ezeket is digitalizálta. A Magunk, a Kolosszus, a 4szintközt, a Koleszterin, a Moraj és a Móranyúz lapszámai is elérhetők a könyvtár Contenta adatbázisában.
Panek Sándor
A borítóképen: A Móra Ferenc Kollégiumban rendezett találkozók hanganyagai digitálisan elérhetővé válnak az SZTE Klebelsberg Könyvtár oldalán. Fotók: Nemes Réka
A cikkben említett fejlesztések megvalósulását az RRF-2.1.2-21-2022-00012 azonosítószámú, Komplex Digitális Modellváltás - intelligens fokozatváltás projekt támogatja. A projekt Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében valósul meg.
The improvements are supported by the RRF-2.1.2-21-2022-00012 Complex Digital Transformation - Intelligent Gear Change project. The project is part of Hungary's Recovery and Resilience Plan.
