Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Jog és kommunikáció címmel szervezett konferenciát május 15-én a Wolters Kluwer és a Szegedi Tudományegyetem. Az egésznapos tanácskozáson a modern kommunikációs technológiák versenyképességi kihívásait vizsgálták meg az előadók. Elhangzott, napjainkban elkerülhetetlen, hogy a jogászok is lépést tartsanak a digitális technológiai fejlődéssel, és ebben fontos szerepük van az egyetemeknek is.
- Alapvetően az a célunk, hogy – „Spotlight” konferenciaként – reflektorfénybe helyezzünk olyan témaköröket, amelyek több területet is megvilágítanak a jog és a kommunikáció témáján belül. Ez a kérdéskör nagyon szerteágazó, az egyes előadások témái önálló konferenciát érnének, ezért ugyan ma nem tudjuk a teljesség igényével bemutatni ezeket, de a jövőben konferenciasorozat formájában szeretnénk folytatni a téma kibontását – mondta el Prof. Dr. Gellén Klára, az SZTE oktatási rektorhelyettese, az SZTE ÁJTK Üzleti Jogi Intézetének intézetvezető egyetemi tanára. A Jog és kommunikáció című konferencia házigazdája köszönetet mondott, hogy a szegedi egyetem konferenciája lehet a Wolters Kluwer Spotlight konferenciasorozatának első állomása.
Prof. Dr. Gellén Klára, az SZTE oktatási rektorhelyettese, az Üzleti Jogi Intézet intézetvezető egyetemi tanára volt a konferencia házigazdája.
Az eseményen egyebek közt a következő témák kerültek szóba: fogyasztóvédelmi, versenyjogi kérdések, adatvédelem, online platformok és ÁSZF, marketingjogi kérdések, a mesterséges intelligencia szerepe a kommunikációs területen, az audiovizuális bizonyítékok használata polgári peres eljárásokban, vállalati compliance, hivatásrendi kommunikáció, digitális technológia a jogásztársadalom szolgálatában.
– Itt, az egyetem falai között arról mindenképpen beszélnünk kell, hogy a digitális technológiai fejlődéssel párhuzamosan igazodási, tanulási folyamatnak vagyunk a részesei. Elérkezett a jogászok életében egy olyan világ, amit nem tudunk megkerülni, mert így vagy úgy találkozunk a digitális technológiákkal. Az egyetemnek nagy felelőssége van abban, hogy a fiatal jogászokat hogyan engedi a pályára, mennyire tanítjuk meg őket az új technológiai környezet és folyamatok ismeretére, valamint a digitális eszközök használatára. Amikor csiszolódási folyamatról beszélünk, arról is említést kell tenni, hogy mi, jogászok együtt kell, hogy működjünk más szakmák szakembereivel – például IT, kommunikációs vagy marketing területen dolgozókkal. Fontos, hogy értsük egymást, világosan tudjunk együtt gondolkodni – hallottuk Prof. Dr. Gellén Klárától.
Az SZTE kapcsolata a Wolters Kluwerrel nem új keletű, már több mint tíz évvel ezelőtt elindították a jogi adatbáziskezelést az egyetemen, amelyet később jogi informatikai témakörré fejlesztettek tovább, és egy közös gondolkodás eredményeként jött létre a Hallgatói Jogtár is, amelyet a szegedi joghallgatók azóta is használnak a tanulmányaik során. – Köszönjük a Wolters Kluwernek, hogy most már ösztöndíj fomájában is támogatja a hallgatóinkat, hiszen közösen megalapítottuk az SZTE – Wolters Kluwer Spotlight ösztöndíjat. Ezt idén első alkalommal hirdettük meg, és 21 pályázat érkezett be – ismertette a rektorhelyettes. Az év joghallgató tehetsége ösztöndíjat heten vehették át a Rektori Hivatal dísztermében megrendezett konferencián. Arany fokozatú ösztöndíjban részesült Magony Gellért és Pszota Eszter, ezüst fokozatú ösztöndíjat vehetett át Berki Tünde és Szilágyi Nóra, bronz fokozatú ösztöndíjat kapott Kovács Dániel, Laskai Fanni és Medgyesi Csanád.
Prof. Dr. Gellén Klára (balról) és Kézdi Katalin (jobbról) az SZTE – Wolters Kluwer Spotlight Ösztöndíjasokkal: Magony Gellért, Medgyesi Csanád, Kovács Dániel, Pszota Eszter, Berki Tünde, Laskai Fanni és Szilágyi Nóra. Az ösztöndíjat idén első alkalommal adták át.
Kézdi Katalin, a Wolters Kluwer Hungary Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a versenytársakkal való üzleti tárgyalásokhoz nem elég az alapos felkészülés, a megfelelő kommunikáció is ugyanolyan fontos. A Jog és kommunikáció konferenciára készülve ezt kérte az ügyvezető a ChatGPT-től: „készíts egy megállapodást a versenytársammal, hogy ugyanazon szolgáltatáskört egymással egyeztetve árazzuk be és lépjünk vele piacra, és mindehhez készíts erről a megállapodásról egy sajtóhírt!”
A következő választ adta a mesterséges intelligencia: „Nem tudok segíteni jogellenes tevékenységek, mint a versenyellenes magatartások, például a piacfelosztás vagy az árazási összejátszás elősegítésében. Az ilyen típusú megállapodások általában sértik a versenyjogi szabályokat és tisztességtelen piaci magatartásnak minősülnek, amelyek súlyos bírságokhoz és jogi következményekhez vezethetnek. Kérlek, vedd fel a kapcsolatot a jogtanácsosoddal!”
Kézdi Katalin, a Wolters Kluwer Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.
– Üzleti oldalról rendkívül fontos, hogy az alapvető szabályokkal tisztában legyünk. Tudnunk kell, hogy mikor, hol, miért, kivel és hogyan kommunikálunk. Éppen ezért kell megrendezni és elősegíteni az ilyen konferenciákat – szögezte le Kézdi Katalin.
Dr. Tóth András, a GVH elnökhelyettese
A tisztességtelen piaci kommunikáció jogi vetületei címmel tartott előadást Dr. Tóth András, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, a Versenytanács elnöke. Egyebek mellett uniós irányelvekről, rangsorolásról, célzott reklámokról és profilozásról, fogyasztói értékelésekről beszélt.
Dr. Vass Norbert, a NAIH osztályvezetője
Őt követte Dr. Vass Norbert, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) osztályvezetője. Az adatvédelem és a digitális kor kihívásai című előadásában arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyre gyorsuló technológiai fejlődést a jogalkotás talán könnyebben tudja követni, mint a társadalom. Dr. Vass Norbert információszabadság kérdésekről, a NAIH szerepéről, a Digitális szolgáltatásokról szóló rendeletről (DSA), az Adatkormányzási rendelet (DGA) hatásairól is említést tett. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos jogszabály-tervezetre is kitért, megjegyezve, hogy nem könnyű dolog az MI fogalmának meghatározása.
A digitális kommunikáció technológiái a legkülönbözőbb jogterületeken teszik szükségessé a folyamatos felkészülést – indította el a beszélgetést a Prof. Dr. Gellén Klára a konferencia délutáni Technológia-Jog-Kommunikáció szekciójában. Az előadók a marketingjog, a szerződésjog, a szerzői jog és az eljárásjog oldaláról nézve egyaránt az új technológiák miatt küszöbön álló paradigmaváltásokról, folyamatban lévő vitákról számoltak be.
Dr. Pázmándi Kinga, az ELTE GTK Menedzsment és Üzleti Jog Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense szerint a marketingjog új trendjeit a fogyasztókép változásai indították el. A klasszikus fogyasztóvédelem azon alapult, hogy a fogyasztó nem lehet eléggé tájékozott, ezért nem képes befolyásmentesen dönteni, tehát védeni kell a jogait. A viselkedési közgazdaságtan változtatta meg ezt a paradigmát, miután a kutatások azt jelezték, hogy a racionális fogyasztói döntést nem pusztán az informáltság hiánya akadályozza, hanem közrejátszanak az emberi gondolkodásból adódó tipikus fogyasztói hibák is.
Dr. Pázmándi Kinga, az ELTE GTK Menedzsment és Üzleti Jog Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense
Hogyan kell akkor védeni a fogyasztót? Pázmándi Kinga szerint a korábbi paternalizmus helyébe egy libertárius paternalizmus lépett, amely a piaci szereplők szabályozása mellett a fogyasztó felvilágosítását, ösztönzését is támogatja, valamint a tiltások és normatív rendelkezések helyett szerepet szán a piaci önszabályozásnak is.
A digitális környezetre még inkább jellemző, állapította meg a marketingjogi szakember, hogy a fogyasztói döntés befolyásolásához a fogyasztói viselkedést figyelik. Amióta a webes felhasználói aktivitási adatok megszerezhetők, a hirdetések viselkedési alapú célzása lett a hirdetési piac legjellemzőbb (és legjövedelmezőbb) eszköze. A greenwashing, vagyis a zöld-PR a példa rá (a benzinkútnál mindig zöldebb a gyep), hogy ez a helyzet új befolyásolási attitűdöket is kialakított. Ugyanakkor a fogyasztó is változott, proaktív lett, véleményvezérként pedig gyakran ő maga a hirdető, sőt influenszerként a reklámozó aktor.
Eközben a digitális hirdetési piac már az uniós reklámköltések 40%-át teszi ki, és évente 12,3%-kal növekszik. Ez mára már összefügg az uniós munkahelyek megtartásával is: 6 millió munkahelyet támogat az EU-ban a digitális reklám. A piac bővülését az eredményezi, hogy a felhasználói adatokkal targetált hirdetések 5-ször hatékonyabbak, mint a célzás nélküli felületek, értékük pedig háromszor magasabb. Így nem véletlen, hogy a digitális marketing egyik fő prioritása egy 2022-es EMEA felmérés szerint a remarketing, vagyis a terméket egyszer már meglátogató fogyasztó visszahozása (az aktivitási adatai alapján).
Az adatok megszerzésére folyamatos az online marketing törekvése, és ez Pázmándi Kinga szerint változni sem fog, mert az online felhasználók 69%-a hajlandó adatai megadására, és kizárólag ingyenes tartalmat látogat, 92% pedig nem is látogatná tovább megszokott oldalát, ha az fizetőssé válna.
Az ELTE egyetemi docense szerint az online marketing piacot érintő európai uniós szabályozási technika konzervatív, de tematikáiban dinamikusan megújuló. A szabályozást egyszerre jellemzi a késés (arról már lekésett, hogy a nagy techcégeknél Amerikában őrzött adatokat Európában kezelje), és egyes témákban az előreszaladás is, amely olykor a piaci versenyképességet veszélyezteti. Az uniós keretrendszer nyitott, jelenleg a nemzetállami stratégiákra hagyja a szabályozást, és alapvetően a fogyasztói hibák kihasználását próbálja megelőzni.
Pázmándi Kinga szerint a Z generáció fogyasztási szokásairól mostanában tömegesen megjelenő kutatási eredmények hozhatják el a fogyasztói paradigma további változását.
Dr. Németh Gabriella, az SZTE Üzleti Jogi Intézetének tudományos főmunkatársa az online felületek legmostohábban olvasott részét, az Általános Szerződési Feltételek funkcióit vette szemügyre. Az ÁSZF lényegében egy online szerződési forma az ismétlődő, külön alkuk nélküli ügyletekre, amelyet az online webáruházak és platformok használnak a szerződéskötéshez. Németh Gabriella saját 2017-es kutatása azt mutatja, hogy sok fogyasztó vásárláskor valójában nem is érzékeli, hogy szerződést kötött. Ennek oka, hogy a vásárlás lázában a felhasználó nem olvassa el az ÁSZF-szöveget, mielőbb klikkelni és vásárolni szeretne.
Dr. Németh Gabriella, az SZTE Üzleti Jogi Intézet tudományos főmunkatársa
Németh Gabriella szerint ez még inkább érvényes az online platformok ÁSZF-jére; ezek a felületek – például a szállás-, ingatlan vagy használtautó portálok – nem bonyolítanak le saját üzletet, hanem a vásárlási ügylethez biztosítanak platformot, így a fogyasztónak akár két ÁSZF-en is túl kell jutnia, mire foglalhat vagy vásárolhat. A szerződés elfogadásának pedig amúgy sem tulajdonít nagy jelentőséget, mert rossz vásárlás esetén élhet a visszaküldéssel (ezért „az ÁSZF iránt érdeklődő user” avatarját Németh Gabriella némi malíciával bekötött szemmel ábrázolta). A tény pedig, hogy a felhasználók valójában nem is olvasnak ÁSZF-et, egészen furcsává teszi azt a szabályt, amely szerint a weboldalakon az ÁSZF-et géppel olvashatóvá kell tenni.
Németh Gabriella szerint az ÁSZF-ek közérthetőségi szempontjai külön stúdiumot vetnek fel az internetes olvasás jellegéről és a netes tartalomfogyasztáshoz szükséges kognitív képességekről. A platformok üzemeltetőinek tapasztalata, hogy a jogi nyelven megfogalmazott összefoglalók helyett a közvetlen, megszólító nyelven írott rövid szövegek vezetnek eredményre, az új szabályozás pedig azt mondja ki, hogy az online felületeken a célközönséghez igazított szerkezetű és nyelvezetű ÁSZF szükséges.
Prof. Dr. Mezei Péter, az SZTE Összehasonlító Jogi és Jogelméleti Intézet egyetemi tanára a generatív mesterséges intelligenciát fejlesztő cégek helytállási kötelezettségét övező vitás helyzetekről beszélt; a MI-cégek növekedését négy tényezőjben látta. A generatív MI fejlesztése jövedelmező kereskedelmi biznisz lett és a fejlődés egyre inkább arra sodorja a szektort, hogy ne a startupok, hanem a nagy tőkeerős platformok maradjanak fenn. Az adatkészletek egyre jobb minőségét is csak a nagyok tudják biztosítani, és ugyancsak a nagy platformok vannak abban a helyzetben, hogy az óriásira nőtt datafikációt, vagyis a felhasználók aktivitásának adattá alakítását elvégezzék. E tényezők közé tartozik még a globális cégek és az egyes kormányok geopolitikai viszonya is, amely segítheti vagy akadályozhatja az adatgyűjtést.
A generatív mesterséges intelligenciát övező szerzői jogi ambivalenciát mi sem jellemzi jobban, mint Mezei Péter meghatározása: „a MI az adatkészletek alapján olyan tartalmakat hoz létre, amelyek a szerzői jog alá tartoznának, ha ember hozná létre őket”.
Prof. Dr. Mezei Péter, az SZTE Összehasonlító Jogi és Jogelméleti Intézet egyetemi tanára
A témában jelenleg is perek zajlanak, és egyelőre nem világos, hogy jogsértés-e, ha a szerzői jog alá eső művekből felkészített mesterséges intelligencia maga is műveket hoz létre. A megengedő jogi nézet szerint a generatív MI valójában nem használja fel, csak „vizsgálja” a jogvédett műveket. Az MI-cégek jelenleg két módszert alkalmaznak a helyzet jogi lefedésére: vagy nyitottá teszik adatkészletüket, ahonnan így kizárhatók a szerzői jog alá eső tartalmak, vagy pedig semmit nem árulnak el algoritmusaik tanulási forrásáról. Ez utóbbi piaci szereplők úgy tekintik, hogy az egész nem is szerzői jogi, hanem kötelmi kérdés, ami nem következne be, ha a védett tartalom tulajdonosai online érvényesítenék a szerzői jogot. Még ennél is rosszhiszeműbb egyes MI-cégeknek az az álláspontja, amely az üzleti partnerek számára jogi képviseletet nyújtanak az esetleges szerzői jogi perekre. Mások pedig egyenesen cinikusan „ritka hibának” tekintik, ha a generatív MI védett művekből tanul.
A történetnek egészen új epizódjai is vannak: a New York Times tárta fel, hogy bizonyos MI-cégek még a fejlesztés első szakaszában, évekkel ezelőtt kezdték meg a jogtalan adatfelhasználást; az egyik cég például többmillió Youtube videó leiratát készítette el, noha a Google szabályzata ezt tiltotta. A Google mégsem perelt, talán azért, mert saját MI-fejlesztése ugyanazt csinálta más tartalmakkal.
Dr. Udvary Sándor, a Károli Gáspár Református Egyetem Polgári Eljárásjogi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára szerint az eljárásjog hirtelen, a járvány kezdeti szakaszában szembesült azzal, hogy a polgári perekben hagyományosan nagy szerepet játszó szóbeli kommunikációt a digitális felületeken zajló eljárások válthatják fel. Udvary Sándor rámutatott, hogy az állam a pandémia legfenyegetőbb időszakában sem függeszthette fel az igazságszolgáltatást, mivel ez legfontosabb magfunkciói közé tartozik, ezért fel kellett készülnie a digitális eljárásra.
Udvary Sándor meglepő példával illusztrálta a peres kommunikáció szerepét: van olyan módszer, mondta, amellyel egy perc alatt racionális eljárással igazságot lehetne szolgáltatni, és ehhez nem kellene mást tenni, mint a peres felektől külön-külön megtudni, hogy melyikük milyen nyerési esélyre számít a perben. Azonban hiába tudományosan megalapozott ez a módszer, mégsem fogadná el senki, mert nem tartanánk igazságosnak. Igényeljük ugyanis, hogy a bíróság kommunikáljon velünk, indokolja meg a döntést, és akkor is megnyugodjunk, ha vesztettünk.
Dr. Udvary Sándor, a Károli Gáspár Református Egyetem Polgári Eljárásjogi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára
Udvary Sándor kitért arra is, hogy a deep fake audiovizuális hamisítások ellen hogyan védekezhet egy polgári per bírósága. A bíróságok hagyományosan egy szabad bizonyítás keretében „szemletárgyként” kezelik a videókat, vagyis azok tartalmát veszik figyelembe. Amióta azonban a mesterséges intelligencia alapú hamisítási eszközök széles körben elérhetők (az első nevezetes eset a 2017-es Obama-hoax volt), Udvary Sándor szerint az audiovizuális bizonyítékokhoz a bíróságnak (és a jogalkotónak) a bizalmatlanság elve alapján kellene viszonyulnia:
– A videó kezdetben vélelmi konstrukció lenne, és a bírónak kötelező lenne nyilatkoztatni a másik felet, hogy van-e kifogása a felvétel valódisága ellen. Ha nem fogadja el, akkor az előterjesztő félnek kellene bizonyítania a videó valódiságát; a bizonyítás költsége pedig az eljárást megakasztó felet terhelné, amennyiben bebizonyosodik, hogy a videó mégis valódi.
Udvary Sándor szerint ez az eljárás megakadályozná, hogy a digitálisan módosítható bizonyítékokat bosszúállásra használják fel a bíróságon.
A konferencián külön szekcióban volt szó a vállalati kommunikáció megfelelési, vagyis compliance kérdéseiről. Ez a szemlélet azt fejezi ki, hogy egy szervezet (és valamennyi alkalmazottja is) a saját reputációja érdekében hogyan tud az etikai, jogi elvárásoknak, önszabályozási normáknak megfelelni. A témában Dr. Zavodnyik József, a „Dudás Hargita Zavodnyik” Ügyvédi Iroda jogásza és Dr. Sükösd Péter, a Magyar Vállalati Compliance Társaság elnöke, az Extreme Digital-eMAG Kft. Jogi, Compliance és Kormányzati Kapcsolatok igazgatója mondta el tapasztalatait Dr. Németh Gabriella problémafelvetéseire. Kiderült többek között, hogy a compliance új kihívásainak egy vállalaton belül nem könnyű megfelelni, hiszen a különböző belső magatartási kódexek és a külső szabályozások akár ellentmondhatnak egymásnak.
Dr. Zavodnyik József, Dr. Sükösd Péter és Dr. Németh Gabriella
Dr. Sükösd Péter szerint maga a rendeletalkotó is előidézhet visszás helyzetet a compliance terén; példaként hozta fel a nemrég született postarendeletet, amely rövid szövegében kimondja, hogy az online kereskedők kötelesek feltüntetni a posta szállítási ajánlatait. A rövid szöveg nem értelmezte a teendőket, viszont nemsokára a Magyar Posta maga adott ki hosszas értelmezést hozzá.
A szakemberek egyetértettek abban, hogy a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentési szabályairól 2023-ban született törvény https://njt.hu/jogszabaly/2023-25-00-00 alkalmazásával vannak nehézségek, elsősorban a kis- és középvállalatoknál. A KKV szektorban egyelőre a megfelelési problémák beazonosítása a kihívás, és olyan vállalkozások is vannak („a piac pszichopatái”), amelyek akkor sem változtatnának, ha tudnák, milyen jogszabályok vonatkoznak rájuk. Dr. Zavodnyik József elmondta, hogy a bejelentővédelmi törvény nyomán már észlelhető, hogy kiszélesedett a bejelentők köre. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy nem mindenkit illet meg e védelem; azokat például nem, akik félrevezető információt közöltek.
Ami a megfelelési kultúra vállalati bevezetését illeti, Dr. Sükösd Péter saját bevallása szerint eredetileg a compliance jutalmazó változatát gondolta előnyösebbnek, amelyben a bejelentőnek előnye származik a visszaélés feltárásából. Erről azonban kiderült, hogy az alkalmazottak különböző okokból „sportot űzhetnek belőle”. Az elrettentő változat abban áll, hogy a magatartási szabályok ismételt megszegése compliance szankciókhoz, akár elbocsátáshoz is vezethet.
A compliance szakemberek a jogi terület másik újdonságaként a szervezeti ombuds funkció bevezetéséről is beszéltek. Ez a státus egy alternatív vitarendezési fórumot nyújt, amely még a compliance eljárás előtt informálisan segít megoldást találni a munkatársak közötti vitákra.
A konferencia kitért az hivatásrendi kommunikáció témájára is, amelynek keretében izgalmas beszélgetést hallgathattak meg a résztvevők Szabó Orsolya online kommunikációs tanácsadó, Bende Máté a szegedi egyetem meghívott előadója, a Pro/Lawyer Consulting vezetője és a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, Tóth M. Gábor részvételével. A konferencia záró paneljében Firniksz Judit, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Versenyjogi Kutatóközpontjának kutatója moderálásában az MI és a legaltech témákkal foglalkoztak a panel résztvevő. A moderátor, és vendégei, Megyeri Andrea a Wolters Kluwer innovációs és tartalomfejlesztési igazgatója, valamint Szabó Orsolya, az InvestCEE Tanácsadó ügyvezetője, olyan kérdésekre kerestek választ, hogy a technológia hogyan állítható hatékonyan a jogászok szolgálatába, és melyek a technológia és a jogász szakma kapcsolódásának működőképes alternatívái.
Vida-Szűcs Imre, Panek Sándor
Borítókép: Dr. Tóth András, Kézdi Katalin, Prof. Dr. Gellén Klára és Dr. Vass Norbert a Jog és kommunikáció konferencián. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
