„Valaha én is úr akartam lenni; / ó bár jó szolga lehetnék! // De jaj, szolga csak egy van: az Isten, / s uraktól nyüzsög a végtelenség.” Weöres Sándor (1913-1989) költő Rongyszőnyeg ciklusának 13. versét idézi Fabiny Tamás evangélikus püspök és Gryllus Dániel zeneszerző-előadóművész párbeszédes prédikációjának címe. Műsorukat eredetileg nem előadásnak szánták, hanem ünnepi igehirdetésnek Weöres Sándor születésének 100. évfordulóján a csöngei templomban. Kiderült azonban, hogy igény van rá, hogy különböző közösségek előtt újra előadják. Igény van a dialógusra, és igény van arra, hogy a hitről egy sok forrásból merítő, tiszta lelkű költő versei révén beszéljenek. A Vas megyei falu templomában tartott istentiszteletből spontán módon lett Weöres Sándorra emlékező műsor.
Hol van a forrása Weöres tiszta, egyéni és egyszerű költői hangjának? Milyennek látták a falu hétköznapjait élők az ifjú Weöres Sándort, akit a Nyugat folyóirat szerkesztői nem sokkal később csodagyereknek tekintettek?
Irodalom a győri restiben
Fabiny Tamás szerint a közemlékezet ma is őrzi Weöres Sándor csöngei kötődését:
– A faluban gyerekkorától Cina volt a beceneve, úgy tartották számon, hogy ő az úrfi, akinek nevelésében az akkori falusi viszonyok közepette is adtak arra, hogy verseket olvasson, zongorázzon és egyetemre menjen. Édesanyja igényes, sokoldalú asszony volt, akiről úgy tudták, Bécsbe járt hangversenyekre. Édesapja szigorúbb gazdálkodó volt, aki azt szerette volna, hogy a fiú majd tovább vigye a gazdaságot, de erről le kellett mondania. A vékony alkatú, szemlélődő természetű fiút kicsit különcnek tartották a faluban, sokszor éjszaka látták, hogy ég a villany a szobájában, olvas és verseket ír; napközben pedig aludt, amit ugye faluhelyen megjegyeznek.
A hagyomány szerint a csöngei templomban Petőfi Sándor is megfordult, a templom fakarzatán ma is látható egy latin nyelvű bevésés, amit neki tulajdonítanak. A történet szerint a közeli Ostffyasszonyfán töltött hónapjai alatt Petőfi Csöngére járt istentiszteletre, és a karzatról figyelte szerelmét, a lenti padsorokban ülő Csáfordi Tóth Rózát. A bicskával bevésett írás felkeltette a gyerek Weöres Sándor érdeklődését is, aki átélhette, hogy nagy költő járt a nevezetes csöngei templomban.
Fabiny Tamás és Gryllus Dániel párbeszédes igehirdetése 2013 nyarán a csöngei evangélikus templomban. Fotó: Garas Kálmán
Fabiny Tamást magát is családi gyökerek kötik Csöngéhez:
- Úgy mesélte édesanyám, hogy az ifjú Weöres Sándor a maga világában élt, sokszor egy macskával járkált, és valóban, a költő később is szerette a macskákat. Édesanyám, Saródy Valéria Csöngén született gazdálkodó családban, 15 évvel volt fiatalabb Weöres Sándornál. Később Kőszegen tanult az evangélikus gimnáziumban, de valami oknál fogva az utolsó évét Győrben végezte. Érettségi előtt állt, amikor egyszer utazás közben elvesztette a táskáját, benne a kidolgozott magyar tételekkel. Ez nagy veszteség volt az amúgy jó tanuló lánynak. Otthon szomorúan mondta el, mi történt, és ekkor az anyukája találta ki, hogy menjen el Cinához, majd ő segít, biztosan a kisujjában van a magyar irodalom. Weöres Sándor addigra már diplomát szerzett az egyetemen, és megírta A vers születése című híres doktori munkáját. Vállalta a feladatot, édesanyám mesélte, hogy rendszeresen találkoztak a győri vasútállomás restijében, és a kockás abrosz fölött szinte a teljes magyar irodalmat átvették. Ez nagy élmény volt számára, belőle később tanító lett, és még sokszor találkoztak; mi pedig ma is, ha nagyszüleim sírjához megyünk a csöngei temetőbe, mindig megállunk a Weöres-kripta előtt, ahol a költő családja nyugszik. Hazaszálló című versében írta: „Így rendelem: ha meghalok, / engem kriptánkba rakjatok / illendő régi módon. // Kis Csöngém földjén szántsa szét / csontjaim sáros tömegét / egy késői utódom.” Ezt a rendeletét, sajnos egyelőre nem hajtották végre, mivel Farkasréten temették el.
Két szószék, két nézet párbeszéde
– Weöres Sándort régóta ismertük, még a Kaláka első éveiben, 1971-ben eljött egyik koncertünkre akkori törzshelyünkre, a Vízivárosi pinceklubba – idézi fel találkozásait az idős költővel Gryllus Dániel kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző előadóművész, a Kaláka együttes alapító tagja. – Később mi is sokszor meglátogattuk budai lakásán, megmutattuk egy-egy új dalunkat, és ő rendszerint örömmel szólt hozzá. Egyszer még az is megtörtént, hogy egyik versében átírt egy strófát, mert úgy gondolta, így jobb a prozódiája, jobban illik a dallamunkhoz. Atyai jó barátként tekintettünk rá, hiszen nagy volt a korkülönbség közöttünk, ő 1913-ban született, mi az ötvenes évek elején. Amikor Sanyi bácsi 75 éves lett, halála előtt hónapokkal jelent meg dalsorozatom A teljesség felé című költői prózájának részleteiből, ezt Szegeden is előadtuk a Juhász Gyula főiskola dísztermében. Élete egyik utolsó napján is jártam nála, bár akkor már sok mindent nem értett, és sokakat nem ismert meg. Elköszöntem tőle.
Gryllus Dániel így emlékezik Fabiny Tamással közös első előadásukra, a csöngei evangélikus templomban rendezett Weöres Sándor-ünnepségre:
– Már szüleim is a Deák téri evangélikus közösséghez tartoztak, így Fabiny Tamást gyerekkorom óta ismerem. Kőbányai lelkész korában többször meghívta a Kalákát, 1988-ban ott játszottuk Szabad-e ide bejönni betlehemmel? című műsorunkat, 1991-ben pedig a Pál apostol leveleire írott dalainknak volt ott a bemutatója Fabiny Tamás magyarázó szövegével. Amikor 2013-ban a csöngei evangélikus istentiszteletet tervezte, üzent, hogy jó lenne, ha elmennék, és citerával egy-két dalt elénekelnék. Úgy emlékszem, azt mondta, ne úgy kezeljük Weöres Sándort, mint valami evangélikus szentet, hanem legyen ez a prédikáció egy dialógus, mint a kora protestáns időkben, amikor nem is egy szószék volt a templomban, hanem kettő. Tamás ötlete volt, hogy párbeszéd vigye előre az igehirdetést; a prédikáció közben átadta nekem a szót, én pedig elénekeltem egy-egy Weöres-verset. A versek részint válaszoltak az általa mondottakra, részint új gondolatokat hívtak elő.
– Valóban, ez a dialógus-igehirdetés a reformáció korából ismert, és akkoriban persze részben a hitvitával függött össze – állapítja meg Fabiny Tamás. – Ennek én ma azt a formáját szorgalmazom, hogy két, lehetőleg egymástól eltérő karakterű lelkész egymáshoz kapcsolódóan, gondolataikat összekapcsolva prédikáljon. Ez lehetővé teszi, hogy két nézőpont, két eltérő teológiai megközelítés hangozzon el. A Weöres Sándor-évfordulót ünneplő csöngei istentisztelet esetében pedig ehhez egy másik kettősség, a teológia és a művészet párbeszéde is társult. Emlékszem, az igehirdetéshez a 27. zsoltárversből ezt a mondatot választottam: „Egyet kérek az Úrtól, azért esedezem: hogy lakhassam az Úr házában életemnek minden idejében; hogy nézhessem az Úrnak szépségét és gyönyörködhessem az ő templomában.” Az Istenről sokféle jelzővel szoktunk beszélni; azt mondjuk, hogy az Isten igazságos vagy kegyelmes. Szokatlan viszont, hogy a teológia és az esztétika határterületére érve arról beszéljünk, hogy az Isten szép. Pedig Weöres Sándor számos verse éppen erről szól. Nekiláttam hát, és összeválogattam azokat a verseit, amelyek az Atya, a Fiú, a Szentlélek szépségét mondják el – és meglepően sokat találtam. A másik meglepetésem az volt, hogy ezek jó részét Gryllus Dániel szólóban vagy a Kalákával már énekelte.
A dalokat fentről kapjuk
A Szegedi Tudományegyetemen tartott előadásban Gryllus Dániel Weöres-dalai hangzanak majd el, elsősorban A teljesség felé lemezről. A zeneszerző Weöres Sándor Bolero című versére a csöngei istentisztelet számára írt dallamot, a későbbi előadásokon pedig a műsorba bekerült a Fű, fa, füst című Weöres-vers dala is. Utóbbi kettő Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos Nashville-ben készített, Ferenczi Györggyel és a Rackajam-mel felvett 69 című lemezén hallható.
Gryllus Dániel a Weöres Sándor verseire írt dalokat hasonló lelkiségűeknek érzi, mint bibliai forrású énekeit, a Pál apostol levelei, A hegyi beszéd, a Tizenöt zsoltár, a Tizenegy új zsoltár című lemezeiről vagy a 2023 karácsonyán megjelent, Lackfi János verseivel megszólaló Itt járt a Földön című albumról.
– Énekeim keresztény dalok, de közülük egyik sem felekezeti kötődésű – vallja Gryllus Dániel. – Hiszen, attól függetlenül, hogy milyen szertartás szerint részesültünk a kereszténységben, valahol hasonló, ahogyan megéljük hitünket. Már a Pál apostol levelei című műsorra is úgy készültünk 1991-ben Halmos Bélával, aki a brácsaszólamot játszotta, hogy lehetőleg minden felekezethez elmegyünk. Jártunk baptistáknál, görög és római katolikusoknál, reformátusoknál, unitáriusoknál, evangélikusoknál, nagyon sok felekezet templomába elmentünk. Most éppen egy hasonló jellegű turnénk készül Sebestyén Mártával és Vilmos fivéremmel: a zsoltárok előadását játsszuk majd Erdélyben 7 különböző felekezet templomában 7 estén 7 órakor.
Gryllus Dániel a Kaláka együttes előadásaival párhuzamosan a rendszerváltozás korai időszaka óta ír citerán vagy más pengetős hangszeren kísért bibliai forrású dalokat. Anélkül, hogy törekedett volna rá, ezek lassan bekerültek a közösségi vallásos énekeskönyvekbe is. A református énekeskönyv 3 Gryllus-dalt tartalmaz, egy jezsuita énekeskönyvbe is került dal tőle, és örül majd, ha a megújítás alatt lévő evangélikus énekeskönyvben is megjelennek dalai.
- Nagy öröm és kicsit furcsa is volt először látni, hogy a himnológiai rész szerzői között Balassi Bálint és Johann Sebastian Bach neve mellett ott áll az enyém is. Vagy azt hallani, hogy a gyerekeknek szóló református énekversenyen sokan az én énekemet választották a könyvből. Az egyházi zene története során jó ideig nem is tartották számon a zeneszerzőket, hiszen ahogy Szent Ágoston mondta, a dalokat fentről kapjuk.
Gryllus Dániel és Fabiny Tamás fellépése 2013-ban.
Van azonban egy Gryllus Dániel-dal, amelynek születéséről Fabiny Tamásnak is egészen közeli tapasztalata van:
- A 2013-as Weöres Sándor-megemlékezés előtt úgy éreztem, az igehirdetés végére kívánkozna Weöres Sándor nagy verse az emberi elmúlásról, a Bolero. Kérdeztem Danitól, van-e dala a Boleróra? Azt felelte, nincs, de ő is nagyon kedveli. Nem tudná megzenésíteni? Két napunk van, válaszolta ő, és ezalatt még koncertezem is, de hátha lesz ötletem hozzá. Az istentisztelet előtti napon fölhívott, hogy van ötlete, már ráfütyülte a telefonjára, és hátha kijön valami. Aztán elérkezett a fellépés napja, ő szokás szerint koncertről érkezett Csönge felé. Egyszer csak felhívott, hogy itt ül egy benzinkútnál, és gyorsan lekottázza, mert megvan a Bolero zenéje. A szó szoros értelmében ott, aznap született meg ez a zene, és csodásan illett műsor végére, méltó volt Weöres Sándorhoz is, Gryllus Dánielhez is. Csütörtök esti előadásunkat is ezzel a dallal fogjuk zárni.
Panek Sándor
A borítóképen: Fabiny Tamás és Gryllus Dániel előadása a Budavári Evangélikus Szabadegyetemen 2016-ban.
„Szolga csak egy van: az Isten” – Fabiny Tamás evangélikus püspök és Gryllus Dániel zeneszerző-előadóművész estje Weöres Sándor vallásos költészetéről.
2024. május 9., 19 óra,
SZTE rektori épület, díszterem (Szeged, Dugonics tér 13.)
Az előadás ingyenes, regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a nemet.timea@szte.hu címen lehet.