Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
November 6-7-én a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Békési Imre termében rendezi meg idei Délvidék-konferenciáját a Délvidék Kutató Központ kutatócsoportja.
A konferencia első napján, november 6-án 10 órától a 80 éve, 1944 októberében kitört 1944-45-ös délvidéki partizánmegtorlás időszakáról szólnak előadások, a második nap pedig „Sajtó és nyilvánosság a Délvidéken” címmel a délvidéki történeti események sajtóbeli recepciójával, a korabeli nyilvánosság szerkezetével foglalkozik.
A Délvidék Kutató Központ az MTA szegedi bizottsága keretében működő kutatócsoport, amely mögött egy vajdasági és egy magyarországi tüköregyesület is áll. Célja a Délvidék történeti múltjának feltárása. A nevéhez fűződik több délvidéki emlékhely kialakítása, közöttük a Délvidéken 1944-45-ben kivégzett katolikus papoknak emléket állító táblák elhelyezése. A Délvidék Kutató Központ gondozásában jelent meg 2018-ban a Magyarkanizsa város monográfiájának 2. kötete (1848-1945). A kutatócsoportban a Szegedi Tudományegyetem történészei, valamint vajdasági történészek, helytörténészek is részt vesznek. Hagyományosan a Szegedi Tudományegyetem ad otthont az évente megrendezett Délvidék-konferenciáknak és itt jelenik meg évente kétszer a kutatócsoport folyóirata, a Délvidéki Szemle.
A Délvidék Kutató Központ kutatócsoportjának vezetője, Prof. Dr. Zakar Péter történész, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese érdeklődésünkre elmondta, a délvidéki partizánmegtorlások témáját az új források kutatása mellett az utóbbi időben lezajló szemléletváltás is érdekessé teszi:
– Itt van mindjárt az első előadónk, Srđan Cvetković szerb történész, akinek kulcsszerepe van abban, hogy az 1944-45-ös események feldolgozását sikerült kimozdítani a „csak minket bántottak” narratívából. Ez a szemlélet szerb és magyar részről egyarán érezhető volt. Srđan Cvetković arról beszél majd, hogy a szerb társadalmat hogyan érintette a megtorlás. Ebben az időszakban ugyanis szinte polgárháborús helyzet uralkodott a Délvidéken. A titoista csapatok minden ok nélkül végeztek ki teljesen ártatlan embereket, és nemcsak magyarokat; a szerb polgárságot szinte megtizedelték. Volt olyan szakácsnő, kétkezi dolgozó is az áldozatok között, akit csak azért végeztek ki, mert polgári családnál szolgált. A szerbeket tehát magukat is érinti az 1944-45-ös események feldolgozása. Mára már a politika által is támogatott megbékélés fontos eleme, hogy a szerb és magyar közösség közös szenvedéseként legyen feldolgozva a titoizmus mint totalitárius rendszer. Az előadások sorában A. Sajti Enikő történész egyetemi tanár azt fejti majd ki, hogy az adott helyzetben a kortárs szerb lakosság mit tudott a „vad megtorlásokról”. Forró Lajos és Molnár Tibor előadásai pedig a zentai megtorlás iratanyagát dolgozták fel. Egyszóval, az 1944-45-ös délvidéki eseményekkel is úgy vagyunk, mint a magyar történelem más, szintén jól feldolgozott időszakaival: mindig vannak új források és új szempontok, amelyeket érdemes meghallgatni – mondta Zakar Péter.
A kutatócsoport konferenciáin hagyományosan helytörténészeknek, a történeti korszak adatait összegyűjtő civil kutatóknak adják át a „Délvidék Kutatásáért Emlékérem” díjat. Idén az elismerést Csorba Béla vajdasági publicistának a bácskai német munkatáborok történetének kutatásáért nyújtja át a Délvidék Kutató Központ elnöke és alelnöke, Prof. Dr. Zakar Péter és Dr. Forró Lajos .
A konferencia teljes programja elérhető a Délvidék Kutató Központ weboldalán.
Panek Sándor
A borítóképen: Prof. Dr. Zakar Péter történész, a Délvidék Kutató Központ kutatócsoport veztetője. Fotó: Kobács-Jerney Ádám
