A digitális világ csapdái, Dr. House, csillagászat és a pénzügyi tudatosság is fókuszba került a II. Egyetem-tér-Gyula elnevezésű programon

A Szegedi Tudományegyetem és a Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium 2022 őszén újította meg 30 éves együttműködését. Ennek értelmében a szegedi egyetem, a gyulai gimnázium és Gyula város szempontjából is kiemelt rendezvényeket, szabadegyetemi programokat valósítanak meg, köztük a II. Egyetem-tér-Gyula elnevezésű programot, az Erkel Ferenc Művelődési Központban. A második alkalommal megrendezett esemény fővédnöke Prof. Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke, védnökei pedig Dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere, valamint Teleki-Szávai Krisztina, a Gyulai Tankerületi Központ igazgatója volt.

Az együttműködésnek köszönhetően 2023-ban már tematikus heteket szervezett az egyetem a gimnáziumba, 2023. június 2-án megtartották az I. Egyetem-tér-Gyula programot, majd tavaly szeptember 29-én ünnepélyes keretek között avattak táblát a Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Kollégiumban.

A Szegedi Tudományegyetem és a Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Kollégium együttműködésének legfőbb célja, hogy lehetőségeket biztosítson a tudás kiaknázására Gyulán azoknak a helyi fiataloknak, akik a szegedi egyetemen szereztek vagy szereznek a közeljövőben oklevelet, diplomát. A megállapodás egyszerre hivatott szolgálni a köznevelési és felsőoktatási intézményekben folytatott tehetséggondozást, az egyetemi hallgatói utánpótlást, illetve a munkaerőpiac igényeinek biztosítását, valamint a pedagógusok szakmai támogatását.

Az együttműködés legújabb állomása a II. Egyetem-tér-Gyula elnevezésű program volt, amelyre idén is érkeztek diákok, oktatók és intézményvezetők a tágabb régióból, Békés vármegyéből és a határon túlról is. A II. Egyetem-tér-Gyula megnyitóján beszédet mondott Dr. Kovács József, a térség országgyűlési képviselője, Dr. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere, Teleki- Szávai Krisztina, a Gyulai Tankerületi Központ igazgatója és Prof. Dr. Zakar Péter, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese.

– Támogatjuk, hogy a tehetség, a kiválóság helyben maradjon és ott gazdagítsa a saját közösségét. Ez a gyulai, Békés vármegyei fiatalok esetében is jelentheti azt, hogy Szegeden tanulnak, szereznek diplomát és a tapasztalataikat hazahozzák. A Szegedi Tudományegyetem támogatja, hogy a régió tehetséges tanulói megtalálják azt a hivatást, amelyet egész életükben őszintén és lelkesen végezhetnek, ehhez az egyetem különböző tudományterületei kiváló lehetőséget teremtenek. A középiskolákkal kialakított együttműködéseink is ezt a célt szolgálják és ezek közül is kiemelkedő a Gyulai Erkel Ferenc Gimnáziummal és Kollégiummal való kooperáció. Nem könnyű megtalálni a megfelelő hivatást, de bízom benne, hogy ez az esemény is segítséget nyújthat ebben a fontos folyamatban – hangsúlyozta köszöntőjében a rektorhelyettes.

A II. Egyetem-tér-Gyula elnevezésű rendezvény délelőtti programjában Prof. Dr. Sándor Klára, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára „A digitális világ csapdái” címmel tartott plenáris előadást.

Prof. Dr. Sándor Klára előadásának témája a középiskolások és az újságírók figyelmét is felkeltette

Prezentációjában kifejtette, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt a digitális egyértelműen pozitív jelentésű szó volt, mára ennek mintha épp az ellenkezőjét tapasztalnánk. Az SZTE IKIKK Digitális Társadalom Kompetencia Központjának vezetője elmondta, hogy a digitalizálódás számlájára írják az értékvesztést, a valódi kapcsolatok pusztulását, a talmi csillogás hajszolását, a függőség új változatait. Sándor Klára előadásában olyan kérdésekre kereste a választ, mint hogy Kinek higgyünk? Mit higgyünk el? Mit gondoljunk minderről – hogyan cselekedjünk a tanításban, magánéletünkben? Segíti a tanulást vagy akadályozza, ha játékos digitális feladatokkal színesítik a tanárok az órákat? Tiltsuk a közösségi média használatát vagy ez úgysem járna sikerrel, inkább állítsuk saját szolgálatunkba? Hány éves kortól érdemes a gyerekek kezébe okoseszközöket adni? Jó-e, ha eleve gépelni tanulnak, úgysem írnak majd kézzel? Valóban súlyos veszélyek leselkednek rájuk a neten? Tényleg szorongóvá válnak a fiatalok a digitális világban?

Előadását érdeklődéssel hallgatta végig a főleg középiskolásokból álló, több száz fős közönség. A délután során öt különböző szekcióülést rendeztek az alábbi témákban.

I. Szekció: Dr. Nagy Andrea adjunktus, SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Fizikai Intézet, Kísérleti Fizikai Tanszék. A szekcióülés témája: Van-e értelme a klasszikus csillagászati megfigyeléseknek a XXI. században?

A csillagászat az elmúlt évezredek során csak a vizuális (a szem számára észlelhető) megfigyelések tükrében tudta tanulmányozni az Univerzumot. A technika folyamatosan fejlődött, például megjelentek és elterjedtek a távcsövek, aminek segítségével egyre jobban és jobban képesek voltunk megismerni lokális galaktikus környezetünket. Azonban a múlt század új távlatokat nyitott mind a számítógépes modellezés, mind az Univerzum világűrből való megismerése felé. Kérdés tehát, hogy az űrtávcsövek és szuperszámítógépek korán van-e még relevanciája az égbolt klasszikus "kis" távcsöves észlelésének. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői voltak: Nagy-Laczkó Balázs író, régész, néprajz-vallástudós, muzeológus, Pál Boróka Hanga PhD hallgató.

II. Szekció: főelőadó: Pappné Dr. Sziládi Katalin intézetvezető-helyettes, főiskolai docens, SZTE Mérnöki Kar, előadó: Pavlo Ferenc hallgató, Gépészeti Intézet

A szekcióülés témája: Csillagászat mérnök szemmel

A csillagászat és az űrkutatás egyre lenyűgözőbb eredményei annak köszönhetők, hogy a csillagászok kutatási lehetőségei folyamatosan fejlődnek a technika fejlődésével. Az űrkutatás területére nagyon nagy összegeket különítenek el az egyes országok költségvetéséből, ami joggal veti fel a kérdést, miért jó ez a hétköznapi embereknek. Az előadásában kitért a mérnök-csillagász együttműködésére, a hétköznapi ember űrkutatásból származó hasznára és arra, hogy a Szegedi Tudományegyetem milyen lehetőségeket kínál azon hallgatóinak, akik érdeklődnek az űrkutatás iránt. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői voltak: Olivier Malherbe, az Airbus Helicopters Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, Pavlo Ferenc hallgató.

III. Szekció: Dr. Márki Dávid adjunktus, SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Jogi Intézet

A szekcióülés témája: Alapjogok a filmművészetben: kérdések és válaszok az egészségügyi önrendelkezési jog köréből

„Vészhelyzet, Grace Klinika, Doktor House, csupán néhány az elmúlt évtizedek nagy sikerű és közkedvelt orvosi sorozatai közül. Bele se gondolnánk, de e sorozatok epizódjaiban rendszeresen jelennek meg alapjogi problémák, összeütközések, amelyek nemcsak jogi, hanem erkölcsi és morális kérdéseket is felvethetnek." A kerekasztal-beszélgetés résztvevői voltak: Dr. Daróczy Linda betegjogi képviselő, Integrált Jogvédelmi Szolgálat, egészségügyi szakjogász LL.M., Dr. Kelemen Bálint PhD hallgató.

IV. Szekció: Bodó Regina tanársegéd, SZTE Gazdaságtudományi Kar Pénzügyi és Gazdaságelemzési Intézet Statisztikai és Demográfiai Tanszék

A szekcióülés témája: Digitális pénzügyi tudatosság

Az előadás során egy rövid elméleti bevezető keretében néhány alapvető fogalmat ismertettek a digitalizációról, ezt követően gyakorlati példákon keresztül megvizsgálták a digitalizáció erejét. Ezt követően bemutatták a digitális kompetencia modelljét, ahol a 4. pillérnek, a digitális adatvédelemnek nagyobb hangsúlyt szenteltek, gyakorlati problémákkal színesítve a prezentációt. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői voltak: Deák Sándor rendőrőrnagy, főelőadó, Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Bűnmegelőzési Osztály munkatársa, Kovács Bence Gábor PhD hallgató.

V. Szekció: Dr. Benyhe András tanársegéd, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Élettani Intézet; orvos kutató, pszichológus.

A szekcióülés témája volt: Olvasás az agyban - egy kulturális tevékenység biológiája

Az olvasás napjainkban teljesen hétköznapi jelenség. Látszólag mindenki olvas. És ha megvizsgáljuk, hogy milyen agyi folyamatok játszódnak le olvasás közben, azt találjuk, hogy mindenki ugyanúgy olvas: mindenkiben ugyanaz az agyterület aktiválódik (a bal agyfélteke alsó oldalának egy kitüntetett pontja, a fuziform tekervény közepén). Az ilyen jól rögzült agykérgi lokalizációk általában évmilliók alatt alakulnak ki, természetes evolúció során. De ez az olvasás kapcsán elképzelhetetlen! A maihoz hasonló komplexitású írásrendszerek először kb. 5000 éve jelentek meg, és az olvasni tudás csak a legutóbbi évszázadokban terjedt el igazán. Hogyan oldhatjuk fel ezt a paradoxont? És mik azok az agyi folyamatok, amelyek olvasás közben játszódnak le? Az előadás ezeket a kérdéseket taglalta. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői voltak: Dézsi János, a Mogyoróssy János Városi Könyvtár igazgatója, Orbán Kata PhD hallgató.

A II. Egyetem-tér-Gyula program sikeres volt és tovább erősítette a szervezők közös céljait. Az együttműködés keretében a Szegedi Tudományegyetem vállalta, hogy gondoskodik az egyes pedagógusképzésekről, továbbképzésekről a Gyulai Tankerületi Központ fenntartásában működő köznevelési intézmények pedagógusai körében. Az egyetem és a partneriskola kinyilvánították arra irányuló szándékukat is, hogy a partneriskola pedagógusai és tanulói számára az egyetem által kínált programok széles körben ismertté és hasznossá váljanak, továbbá az egyetem oktatói és hallgatói is bekapcsolódhassanak a partneriskola szakmai programjaiba. Az együttműködés folytatódik egy középiskolásoknak szóló kompetenciafejlesztő táborral 2024 júniusában, Gyulán.

SZTEinfo

Fotó: Tóthné Vékony Tímea. L.F.