Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szegedi Tudományegyetem egyik legrégibb ősnyomtatványa, egy 1483-ban kiadott természetrajzi munka és több száz muzeális értékű könyv is része annak a kollekciónak, amely a Növénytani Intézet Gyűjtemény néven vált elérhetővé az SZTE Klebelsberg Könyvtárban. A régi könyvekből A tudás titkos kertje címmel kiállítást is válogattak a könyvtár és az SZTE Növénybiológiai Tanszék munkatársai.
Muzeális értékű növénytani könyvritkaságokból álló új gyűjtemény érhető el az SZTE Klebelsberg Könyvtár katalógusában. A Növénytani Intézet Gyűjteményben rendszerezett könyvek gondozásával a Növénybiológiai Tanszék bízta meg az egyetemi könyvtárat. Farkas Katalin, az SZTE Klebelsberg Könyvtár Régi Könyvek Tára és Kézirattár könyvtárosa elmondta, a gyűjtemény létrehozója Győrffy István, a szegedi egyetem növénytani intézetét 1921-ben megalapító kolozsvári professzor volt, aki 1933-ban magyar-angol kétnyelvű kiadványban számolt be az intézet könyvtáráról. 1939-ben Degen Árpád botanikus, a Magyar Királyi Vetőmagvizsgáló Állomás igazgatójának özvegye további értékes régi könyveket ajándékozott az intézetnek. A könyvgyűjtemény muzeális ritkaságaira évtizedekig vigyáztak a tanszéken, így őrződhettek meg jó állapotban.
A gyűjtemény új élete akkor kezdődött, amikor 2023 elején Tóthné Csáki Katalin, a NÉBIH könyvtárának vezetője egy hivatkozás alapján Degen Árpád gyűjteményének egyik darabját kereste tudományos munkájához. Az egyetemi könyvtárban nem volt, a Növénybiológiai Tanszéken pedig kiderült, hogy nemcsak a keresett könyvet őrzik, de még további mintegy 250 régi botanikai könyvet is. A Dr. Fehér Attila egyetemi tanár által vezetett tanszéken ekkor úgy döntöttek, SZTE Klebelsberg Könyvtár szakértőinek gondjára bízzák a könyveket, ahol a gyűjteményt eszmei értékének megfelelő szakszerűséggel kezelik majd.
 |
| A tudás titkos kertje című kiállítás megnyitóján. Fotó: Kovács-Jerney Ádám |
Dr. Nagy Gyula, az egyetemi könyvtár főigazgatója a gyűjteményt bemutató kiállítás megnyitóján jelentette be, hogy az intézet és a tanszék múltja előtt tisztelegve Növénytani Intézet Gyűjtemény néven teszik elérhetővé az értékes könyveket.
A tudás titkos kertje címmel megnyílt kiállítást az SZTE Klebelsberg Könyvtár és az SZTE Növénybiológiai Tanszéke közösen rendezte, amit az is jelez, hogy a tárlóban látható régi könyvek mellett a könyvészeti leírás mellett és botanikai leírás is van. A növénybiológusok ötlete nyomán, a kiállításon egy mikroszkópban megtekinthető az Orvosi zsálya (Salvia officinalis) szárának keresztmetszete, valamint egy üvegedényben megnézhető egy mikroszaporított dohány (Nicotiana tabacum) növény auxin hormonnal serkentett gyökeresedése. A kiállítás középpontjában pedig egy élő almafa (Malus domestica) található mint ősi jelkép, a keresztény szimbolikában a tudás fája, mely a Paradicsomkert közepén áll.
A könyvgyűjtemény legidősebb kiadványa, idősebb Plinius ókori szerző 1483-ban Velencében megjelent Naturalis Historia című összegző természetrajzának 37. kötete annyira régi, hogy bekerült az SZTE Klebelsberg Könyvtárban őrzött 18 ősnyomtatvány közé. Ősnyomtatványnak a könyvnyomtatás feltalálásától, az 1450-es évektől 1500-ig kiadott, betűszedéssel előállított könyvek számítanak; az SZTE könyvtárában a Prehoffer-hagyatékban őrzik a legrégebbi ősnyomtatványt, egy Aquinói Szent Tamás értekezéseit tartalmazó, Ulmban kiadott könyvet 1475-ből, a második legidősebb pedig egy 1476-os velencei kiadású Biblia. A kiállításon látható 1483-as ősnyomatot az SZTE Klebelsberg Könyvtár pályázaton elnyert pénzből újonnan restauráltatta.
Farkas Katalin elmondta még, hogy a Növénytani Intézet Gyűjtemény mind a könyvek kiadástörténete, mind pedig az egyes példányok története szempontjából igen értékes. Megtalálhatók közöttük például Kitaibel Pál természettudós 1802-1812 között Bécsben kiadott Descriptiones et icones plantarum rariorum Hungariae I-III. botanikai albumainak ritka kötetei. A grandiózus vállalkozáshoz Kitaibel Pál egész Magyarország, Horvátország és Szlavónia területéről gyűjtött növényeket és növénymagvakat. Kitaibel a növények leírását, valamint a gyűjtött anyagot Bécsbe küldte, ahol a begyűjtött és a botanikus kertben kikeltett növényeket lerajzolták, a rajzokból pedig rézmetszetek készültek, amelyeket kézzel festettek ki. A 3 kötetben megjelent műre Magyarországon 40 megrendelést vettek fel, külföldre pedig igen kalandos úton, és kevés példány jutott el: francia területen 53 példányt elkoboztak, 30 példány pedig elsüllyedt, miközben hajón Angliába szállították őket.
A kiállításról részletesebben a könyvtár blogjában olvasható.
A tudás titkos kertje - az SZTE Növénybiológiai Tanszéke és az SZTE Klebelsberg Könyvtára közös kiállítása 2024. június 28-ig látogatható a könyvtár nyitvatartási idejében.
Panek Sándor
A borítóképen: A tudás titkos kertje című kiállítás megnyitóján. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
