Megérkezett a napenergiával zöld hidrogént előállító technológia az SZTE Science Parkba

Megérkeztek és helyükre kerültek az első konténerek, amelyek a Szegedi Tudományegyetem Science Parkjában épülő energetikai innovációs tesztállomás saját tervezésű berendezéseit tartalmazzák. A tesztállomást az egyetem és több partnere környezetkímélő energiatárolási és -átalakítási projektjeinek keretében fejlesztik, Dr. Janáky Csaba vezetésével. A kutató a helyszínen elmondta, hogy az állomás telephelyén működő napelemparkból származó megújuló villamosenergiát használják majd arra, hogy a most érkezett konténerekben a víz elektrolízise révén hidrogént állítsanak elő. Az így kapott és a helyszínen eltárolható „zöld” hidrogén üzemanyagul is, alapanyagul is szolgálhat a további energiakonverziós eljárásokban. A második, nemsokára érkező konténerben a szén-dioxid elektrolízisével előállított szénmonoxidból és hidrogénből folyékony szintetikus üzemanyagot (például nyers benzint vagy kerozint) hoznak majd létre.

Dr. Janáky Csaba. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Dr. Janáky Csaba szerint az energetikai innovációs tesztállomás azt szolgálja, hogy a laborokban már működő fejlesztéseket az ipari megvalósításnak jobban megfelelő körülmények között teszteljék és fejlesszék tovább.
– A fejlesztési folyamatokban a Halál-völgyének hívják azt a szakaszt, amikor a laborban még jól működő eljárásokról, nagyobb méretű berendezést felépítve számos probléma kiderül. Az ilyen tesztelés a laboratóriumi kutatásokhoz képest igen forrásigényes, nem éri meg minden kutatáshoz saját tesztállomást építeni. Az egyetemen a fejlesztési irányokon gondolkodva pár évvel ezelőtt azonosítottuk ezt a rést; ebben jó pozíciót tudunk elfoglalni, hiszen a tesztállomás itthon és Közép-Európában is egyedi szolgáltatást nyújt majd az érintett ipari és akadémiai szereplők számára – mondta a szegedi kutató.

A csütörtökön elhelyezett konténerek power-to-gas (P2G), vagyis áramból gázt előállító elektrolizáló technológiákat tartalmaznak. Ezeket néhány hét múlva újabb konténer követi, benne a power-to-liquid (P2L) technológia eszközeivel, amelyek folyékony mesterséges üzemanyagot tudnak majd előállítani, nagyrészt a másik konténerből származó hidrogénből és szén-monoxidból. A két technológia összekötése után – előreláthatóan április-májusban – megindulhat az energetikai innovációs tesztállomás teljes üzemmódja.

A tesztállomáson zajlik a Szegedi Tudományegyetem, az Audi Hungária autógyár, a Széchenyi István Egyetem, a Pannon Egyetem és a Bay Zoltán Kutatóintézet közös projektje, amely szintetikus üzemanyagok előállítását és szakaszos validálásukat tűzte ki célul. A szegedi innovációs állomáson megújuló energiával előállított benzint és kerozint a Pannon Egyetemen fogják finomítani, majd az Audi kezdetben 2-3%-ban keveri a jelenleg használatos benzinbe, és ezzel fogja tesztelni motorjait, a hatásokat vizsgálva. A távolabbi jövőbe tekintve Dr. Janáky Csaba elmondta, hogy a tervek szerint a szintetikus üzemanyag termeléséhez később nagyobb méretű berendezés is készülhet (további ipari szereplők bevonásával), és az eredményektől függően a jövőben 10-20 százaléknyi új üzemanyag is kerülhet az Audi által tesztelt benzinbe. Az új üzemanyagok iránt a következő évtizedben megnövekszik majd a figyelem, mivel 2035 után Európában már csak szintetikus üzemanyaggal működő belső égésű motorokat lehet majd forgalomba hozni.

Dr. Janáky Csaba elmondta, az állomáson azt vizsgálják majd, hogy milyen módon, mely eljárásokkal lehet e szintetikus üzemanyagok előállítását és felhasználását műszakilag és a költségek terén a leghatékonyabban végezni. A szegedi egyetem kutatója szerint ebben rejlenek a tesztállomás piaci lehetőségei is: többféle előállítási útvonalat tudnak majd viszonylag standard körülmények között összehasonlítani, így kimutatva, hogy energetikai, műszaki vagy gazdasági szempontból melyik eljárás hatékonyabb.

A tesztállomás a partnercégek és akadémiai intézmények előtt is nyitva áll majd:
- Ha egy cég tesztelni akar majd egy komponenst, mondjuk egy katalizátort, egy elektrolizáló cellát vagy egy katalitikus reaktort, megkeres minket, együtt kidolgozunk egy tervet a vizsgálatra, lefuttatjuk a mérési kampányt, végül pedig vizsgálati eredményt adunk ki a tesztről. Az építés még tart, de máris vannak jelentkezők, még Amerikából is hoznának ide elektrolizáló cellaköteget tesztelni. Ez bevételt jelent az egyetemnek, amivel az állomás önfenntartását tudjuk majd biztosítani, valamint újabb ipari partnerségeket is hozhat. Tudunk majd olyan fejlesztési javaslatokat tenni a tesztelő partnereknek, amelyeket a Szegedi Tudományegyetemmel közösen valósíthatnak meg – nyilatkozta Dr. Janáky Csaba.

KÉPGALÉRIA: Az elektrolízis technológia konténereinek érkezése az SZTE Science Parkba. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A tesztállomás különböző elemei a Szegedi Tudományegyetemen futó három nagyprojekt: a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium (RRF-2.3.1-21-2022-00009), az Audival közös, szintetikus üzemanyagok előállítását szolgáló projekt, valamint a Bükkábrányi Energiaparkkal közös hidrogénelőállítási projekt (2020-3.1.2-ZFR-KVG-2020-00003) finanszírozásával épülnek.

Az állomás bővülési tervei között számos más kutatási program is szerepel. A napelempark konténerében például autókból kikerült használt akkumulátorokon fogják vizsgálni, hogy egy második felhasználásban alkalmasak-e a naperőmű által megtermelt energia tárolására. Dr. Janáky Csaba ezzel a környezetbarát módszerrel szeretné biztosítani az elektrolízis éjszakai üzemeltetését. Feltételezése szerint ugyanis a használt gépjármű-akkumulátorok másodlagos alkalmazása még 4-6 évig is lehetséges.

Az SZTE kutatócsoportja által tervezett berendezéseket Kiskunhalason a GanzAir Kompresszortechnika cég szerelte konténerekbe, és szállította az SZTE Science Parkba.

Panek Sándor

A borítóképen: Az elektrolízis technológiát tartalmazó konténer elhelyezése az SZTE Science Parkban. Fotó: Kovács-Jerney Ádám