Fontos célok kitűzésére biztat az első magyar Nobel-díjas kutatónő

Az elsők között írta le négy éve az SZTE hírportál, hogy „a koronavírus elleni legígéretesebb vakcinafejlesztés megalapozója Karikó Katalin”, a szegedi egyetem alumnája.

Megváltoztatta a gyógyászatot

– A kivételes szellemi teljesítményekért adható legnagyobb nemzetközi díjat kapta meg a Karikó–Weissman kutatópáros. A 2023. október 2-i jó hír rövid indoklása szerint „a módosított nukleozidokkal kapcsolatos felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették a Covid-19 elleni hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztését”. Négy éve tavasszal, a járvány pandémiává nyilvánítása idején a WHO közzétette, hogy félszáznál is több koronavírus elleni vakcina áll kifejlesztés alatt. Mi az a három fő ok, amiért az mRNS-alapú, modern oltóanyag lett a befutó?

– A mRNS-en alapuló vakcinát nagyon gyorsan elő lehet állítani. Nem tartalmazza a vírus teljes génállományát, így nem okoz fertőzést, tehát biztonságos. A harmadik ok, hogy az mRNS gyorsan lebomlik a szervezetben. Fontos azt is látni, hogy sok-sok kutató több évtizedes munkájának, eredményeinek a hasznosítása révén sikerült áttörést elérni abban, hogy a hírvivő RNS-t rábírjuk az emberi sejtek fehérjetermelésének irányított programozására.

– Miért fontos a Nobel-díj indoklásának az a része, amely az ön módosított nukleozidokkal kapcsolatos felfedezéseire utal?

– Az mRNS módosításán alapuló eljárással azt a megoldhatatlannak vélt problémát sikerült áthidalnunk, amit a módosítatlan mRNS gyulladást kiváltó tulajdonsága jelentett. Bebizonyítottuk, hogy az mRNS egyik alkotóelemének a módosításával a molekula gyulladáskeltő vagy immunogén tulajdonsága kiküszöbölhető. Ráadásul ez a változtatás megsokszorozta az mRNS által programozott fehérjetermelés hatékonyságát. Ez a felfedezés nyitotta meg az utat a fertőző és a nem fertőző betegségek célzott terápiája irányába.

– Ez azt is jelenti, hogy a felfedezésének a hatása akkor is megváltoztatta volna a gyógyászatot, ha nem jelenik meg a pusztító SARS-CoV-2 vírus?

– Igen. A Covid-19-világjárvány fölgyorsította a folyamatokat, ráirányította a közfigyelmet a csodálatos mRNS-molekulára, ami az átlagemberek számára először oltóanyagként bizonyította a hatásosságát.

Hasonlít a tudomány és a sport

– Karikó Katalin az mRNS terápiás fejlesztéséről beszélt, Drew Weissman a vakcinakutatásra fókuszált a topdíjasok kötelezően bemutatandó Nobel-előadásában, 2023. december 7-én. Mi a stockholmi Karolinska Intézetbe vezető munkamódszerük?

– Erről kérdeztek abban a CBS műsorban is, amivel a négy évvel ezelőtti riadalomra, az első amerikai Covid-beteg diagnosztizálására emlékeztettek. Ott is elmondtam: nagyon különböző személyiségek vagyunk. Drew csendes, kevés beszédű ember. Szerencsés véletlen folytán találkoztunk egy olyan fénymásolónál, aminek kicsinyített, 3D nyomtatott változata azóta a stockholmi Nobel Prize Museum egyik érdekes kiállítási tárgya lett. Ha tudományról van szó, akkor én köznapibb nyelven mondom el ugyanazt, amit Drew a szakszavakat használva ad elő. Sokat tanultunk egymástól: én az RNS-sel kapcsolatos tudásomat, Drew az immunológiai ismereteit adta át. Minden nyitott kérdésre kísérletekkel igyekeztünk választ adni. Az eredményeket folyamatosan elemeztük. Én készítettem az RNS-eket, és Drew ellenőrizte az általa létrehozott immunsejteken, hogy gyulladást okoznak-e vagy sem. Az eredményt igyekeztünk megérteni és értelmezni, hogy merre lépjünk tovább. A módszerünk lényege annyi, hogy tiszteljük egymást, hallgatunk a másik véleményére, nem próbáljuk legyőzni, lenyomni a másikat.

– A Covid-19-pandémia megfékezése az életmentő vakcináknak köszönhető. Ennek ellenére az oltásellenesség, esetenként a tudomány eredményeivel szembeni bizalmatlanság és az mRNS-sel kapcsolatos tévhitek, álhírek széles körben terjedtek, terjednek. Ezt az ellentmondás hogyan oldható fel?

– Ismeretterjesztéssel. A tudomány eredményei és az átlagos műveltségű emberek ismeretei közötti rés egyre szélesedik és mélyül. Ennek a szakadéknak az áthidalása közérthető magyarázatokkal lehetséges. Ez a kutatók, a tanárok és az ismeretterjesztésre kész újságírók közös feladata.

– Ön gyakorlott interjúadó lett az elmúlt négy évben. Úgy is mondhatjuk az Áttörések című memoárja világsikerére utalva, hogy az élete nyitott könyv. A 2023. december 6-i stockholmi Nobel-napok kötelező programján, a „hivatalos interjú” alkalmából 17 kérdésre vártak választ. E kérdések közül mi lepte meg leginkább?

– Az, hogy milyen hasonlóságot látok a tudomány és a sport között. A hasonlóság a célkitűzésben ragadható meg. Emlékszem, a maratoni futóverseny, amire jó néhány évvel ezelőtt beneveztem, novemberben kezdődött, de én már márciusban elkezdtem edzeni. A kislányom a példámon láthatta, hogy minden egyes nap – ha fúj a szél, ha esik, ha tűz a nap – tenni kell a majdani sikerért. Egy-egy cél kitűzése és az annak elérése érdekében tett erőfeszítés mindenkinek fontos az életében. Fontos célokért érdemes dolgozni, mindegy, hogy az ember sportoló vagy kutató.

– Az ismeretterjesztés hagyományos formája a „Nobel Minds”. A 2023-as kerekasztal-beszélgetésen a Nobel-díjat átvett tíz kutató közül a három topdíjas kutatónőt, köztük Karikó Katalint, az első magyar Nobel-díjas nőt kérdezte a riporternő. Mi a válasza a kérdésre: mi kell ahhoz, hogy egy anya sikeres kutató lehessen?

– A válasz egyszerű: megbízható, jó minőségű, megfizethető gyermekellátásra van szükség ahhoz, hogy a kutatónők a pályán maradjanak, ne adják fel álmaikat. Erre ad példát Magyarország bölcsődei hálózata, aminek köszönhetően Zsuzsi lányom születése után három hónappal visszatérhettem a laboratóriumba. Manapság sokat segít az akadémiai szférában dolgozó nőknek a rugalmas munkaidő nyújtotta szabadság és a távmunka lehetősége.

– A Nobel-díjjal nem ért véget a kitüntetés-sorozat. Legutóbb, 2024. március 19-én arról adtunk hírt, hogy „Karikó Katalin kapta meg a közérdekű tudományt művelők 2023-as Nierenberg-díját”. Miről szól a kitüntetés elnevezése?

– Kérdéssel válaszolok: a „tudomány a közérdekért” vagy a „közérdekű tudomány” ugyanazt jelenti-e? Az én felfogásomban a közérdekű tudomány az, ami a közt érdekli. Ilyen például az időjárás-előrejelzés. Az a tudomány meg, amely a köz érdekeit szolgálja, egy másik kategória.

– Inspiráló történetei témát adnak a legkülönbözőbb körökben. Az akadémiai szférában például a kutatói finanszírozás amerikai nehézségeit és ellentmondásait Karikó-problémának nevezik. A közösségi médiában a legnagyobb like-számot a vízkultúrás jácint-projektje fotóival aratta 2023 októbere és 2024 márciusa között. Az mRNS-molekula csodálóját még mindig érdeklik a növények is?

– A kék jácint és a többi virág édenkertté változtatta a kisújszállási portánkat. A philadelphiai házunkban is ugyanazokat a virágokat szeretem látni, mint gyerekkoromban. A vízkultúrás hagymahajtatás ötlete onnan származik, hogy gyerekként a nagymamámhoz a kisújszállási Nagy Imre utcán menve Pólyáné Zsuzsika néni ablakánál telente elidőztem, hogy csodálhassam a szebbnél szebb, vízben hajtatott virágait. Érdekesnek találtam, mert addig ilyet nem láttam, ugyanis nem cserépben, hanem vizes vázában voltak a hagymák. Évtizedekkel később Amerikában véletlenül láttam meg a boltban a hajtató vázát, és eszembe jutott a gyerekkori élmenyem…

Hazatérni az alma materbe

– A négy évvel ezelőtti interjúban megkérdeztem öntől, milyen a kapcsolata a szegedi egyetemmel. A válasza velős volt: „Sajnos nincs szakmai kapcsolatom.” Ez a helyzet hogyan változott 2020 óta?

– A „Hivatalos Nobel-interjúban” és a „Nobel Minds 2023” kerekasztal-beszélgetésen is rákérdeztek arra, hogy milyen érzés volt hazalátogatni Magyarországra a kitüntetés bejelentése után. Még videórészleteket is mutattak a szegedi fogadtatásom nagyszerű pillanatairól. Örömmel idéztem föl annak a felemelő 2023. október 12-i napsütéses napnak az emlékét. Az érkezésemre összegyűlt sok száz emberre ugyanolyan szeretettel gondolok, mint arra a 3-5 kutatóra, akikkel közvetlen a munkakapcsolatom, akikkel – Szent-Györgyi Albert örökébe lépve – az egyetemi dolgozószobámban is találkozhatom.

– Egy-egy szegedi munkanapján elmegy-e a Hágiba „tejfeles meggylevest” enni, mint tervezte felvételiző középiskolásként?

– A Hági és az ízlésem is megváltozott. Kisújszálláson egy birkapörköltre, Szeged környékén egy halászlére szoktam étterembe menni.

– 2023-ban 11 millió korona, több mint 368 millió forint jutalom jár egy-egy Nobel-díj-kategóriához, függetlenül az így elismert kutatók számától. Mire költi a díj pénzjutalmát?

– Az eddigi szokásaimon nem változtatok. Nincsenek drága hobbijaim. Nem hordok ékszert, legfeljebb időnként a Nobel-díj Múzeumtól kapott láncot, rajta a módosított nukleozid ezüst szerkezetének medáljával. A kutatómunkámat elismerő díjakkal járó pénzjutalmat az oktatás támogatására költöm, segítem a kutatók – köztük szegedi alma materem kutatóinak – munkáját, a tehetséggondozást.

– Az mRNS-oltóanyag elérése után három évvel vehette át a Nobel-díjat. Ez a 18 karátos aranyérem csak egy új kitüntetés a philadelphiai dolgozószobája dicsőségfalában, a száznyi más elismerés között, vagy megváltoztatja az életét?

– Azért hagytam el a BioNTech céget 2022 októberében, és költöztem vissza Philadelphiába, hogy minden erőmmel azon legyek, hogy kifejlesszem a terápiát egy nagyon súlyos neurodegeneratív betegségre. Ezen már évtizedek óta dolgozom. Sajnos az eltelt egy évben nem tudtam elmerülni a munkámban, mert állandóan reptereken és repülőgépeken töltöttem az időm nagy részét, előadásokat tartottam online vagy előben, vagy éppen videorekordokat készítettem. Számomra az említett terápia kifejlesztése a legfontosabb feladat, és minden időmet erre a programra szeretném áldozni a jövőben is. Tartom magam Ludwig János, a Szegedi Biológiai Központ-beli kollégám figyelmeztetéséhez, aki a Nobel-díj odaítélése után azt írta nekem: „Katalin, ...ha már az elmúlt évek során a nehézségek nem tántorítottak el az egyre fontosabb feladatok megoldásától, remélem, a siker és a széles körű elismerés se fog ehhez vezetni!”