Karikó Katalin Washington, Edinburgh, Dubaj díjátadó ceremóniáin

Az úgynevezett Karikó-problémáról is szó esett 2023 szeptemberének két hetében. Karikó Katalin mRNS-kutató, a Szegedi Tudományegyetem professzora három földrész három városában vett részt fehér asztal melletti panelbeszélgetésen, tartott előadást, ünnepelték díjátadón.

A Fehér Házban az „amerikai innováció arca”

A Bayh-Dole törvény teszi lehetővé az Amerikai Egyesült Államokban, hogy az egyetemek és a kisvállalkozások szabadalmaztassák azokat a felfedezéseiket, találmányaikat, amelyekhez szövetségi támogatást kaptak. 1980-ban fogadták el a kétpárti törvényt, amelyet a kezdeményező Birch Bayh demokrata szenátorról (Indiana) és Bob Dole republikánus szenátorról (Kansas) neveztek el. A jogszabály elindította az USA modern technológiai transzfer-rendszerét. A felfedezések a laboratóriumokból és a tudományos folyóiratok publikációiból átkerültek a vállalatokhoz és valós termékekké váltak. A törvényt ünneplő és jelentőségét ébren tartó szervezet, a Bayh-Dole Coalition szerint az 1980 óta létrehozott rendszer 1,9 billió dollárral növelte az USA gazdasági teljesítményét.

Öt kutató történetét meséli el az "Amerikaii Innováció arcai" című jelentés

Mi köze Karikó Katalinnak a Bayh-Dole törvényhez? „Szövetségi pénzalapok támogatták a munkánkat, amikor az mRNS-technológia fejlesztésén dolgoztam Drew Weissmannal. Ötletünket a Bayh-Dole törvény miatt szabadalmaztathatta a Pennsylvaniai Egyetem, ahol mindketten dolgoztunk. Ez az egyetem engedélyezheti a szabadalom használatát olyan cégeknek, amelyek orvosi terápiákká fejleszthetik például a Covid-19 vakcinával bizonyítottan hatásos technológiát” – válaszolt az mRNS-kutató. Karikó Katalin és további négy kutató történetét meséli el az „Amerikai Innováció arcai” című jelentés. A dokumentumban bemutatott felfedezők – köztük Karikó Katalin – kapta meg 2023. szeptember 13-án, Washingtonban a Bayh-Dole Coalition American Innovator Award elismerést. Ez a díj – alapítóinak szándéka szerint – arra inspirálja a tudósok és újítók, a jövő generációit, hogy soha ne adják fel.

Önmagában nem garantálja a sikert a Bayh-Dole törvény ösztönző-rendszere – ismeri el a jogszabállyal foglalkozó szervezet, elhivatott kutatók és támogatók nélkül nem lehetséges azon ötletek kibontásának a segítése, amely egy korai szakaszában megakad. Saját történetén keresztül válaszolt Karikó Katalin a washingtoni Fehér Házban tartott panelbeszélgetésen a fő kérdésre: „Mi kell ahhoz, hogy a szövetségi finanszírozású találmány a piacra kerüljön?”

Hiteles személy ebből a szempontból is Karikó Katalin. Az mRNS-kutató kudarcokon át ívelő pályájából levont következtetéseit Karikó-problémaként írta meg cikkében Stuart Buck. A statnews.hu oldalon 2022. február 1-jén megjelent elemzés azt hangsúlyozta, hogy „az embereket kell finanszíroznunk, nem a projekteket”. Ám a tetszetős kijelentés mögött meglátta a Karikó-problémát. Szerinte „Karikót bárki azonosíthatja utólag, kitartása és felfedezései alapján. De mit tegyünk most, hogy megtaláljuk a Karikó 2022-es verzióit, akik egyszerűen (még) nem úgy néznek ki, mint a ’látnok’ vagy a ’zseni’, akik jogosultak lennének a ’személy nem a projekt’ támogatásaira?”

Álláspontját Karikó Katalin is kifejtette a Fehér Házban. A Bayh-Dole Coalition American Innovator Award díjat azon az ebéden vette át, amelyen részt vett a jogszabály fejlesztésével is foglalkozó szervezet igazgató- és kormányzótanácsa, amerikai politikusok és a jelen döntéshozói, például Kathy Vidal kereskedelmi miniszterhelyettes, az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatalának az igazgatója.

„A kedvesség mindig visszafizetődik”

Skócia fővárosa, Edinburgh is elismerte a Szegedi Tudományegyetem alumnája és professzora kutatói teljesítményét. A The University of Edinburgh a 2023. január 6-i honlaphíre tudatta, hogy „A Covid-19 vakcina tudósai rangos díjat nyernek”. A cikk „úttörőnek” nevezi Dr. Karikó Katalint, aki „a Szegedi Tudományegyetemen szerzett PhD fokozatot biokémiából”. A nyerteseket röviden bemutató cikk azzal a mondattal zárult, hogy a Cameron-díjasok 2023 szeptemberében előadást tartanak a Edinburghi Egyetemen.

„Inspiráló és nagyon emberi előadás”. Így minősítette Karikó Katalin 2023. szeptember 19-én Edinburghban tartott prezentációját a magyar biokémikus új ismerőse, Ali Harmouche. A Pécs után Edinburgh-ban praktizáló orvos és az mRNS világhírű kutatója a legnagyobb internetes közösség tagjaként ismerte meg egymást. Az ismeretterjesztésben jeleskedő orvost hívta meg Karikó Katalin a Cameron-díj átadó ceremóniára és az ahhoz kapcsolódó előadására.

A skóciai doktor a különböző internetes fórumokon kívül többször is megszólalt a magyar médiumokban: világjárvány idején a vakcinák, az oltás fontosságára hívta föl a figyelmet. A Karikó Katalin Cameron-díját is bemutató bejegyzésében kifejtette: hosszan beszélgettek „életről, kitartásról és a törekvésről, a szerencséről (és főleg a szerencsétlenségről, mint egy motiváló és a progressziót elősegítő” tényezőről. Az orvos és a biokémikus között szó esett az „alázatról” is, de leginkább arról, hogy „a mások felé mutatott kedvesség a sikert alapvetően befolyásolja, mert a kedvesség mindig visszafizetődik”.

Az 1879-ben alapított Cameron-díjat elnyert kutatók között számos Nobel- és Lasker-díjas szerepel. A „a Szegedi Tudományegyetem hírneves kutatója, Szent-Györgyi Albert is mindhárom rangos kitüntetést birtokolta”, írtuk az SZTE hírportálon. A „Megkapta a Cameron-díjat az mRNS-kutató Karikó Katalin és Drew Weissman” című cikkében fölsoroltuk, amit Ali Harmouche is kiemelt Facebook-bejegyzésében: „olyan emberekkel egy listára került, mint Alexander Fleming, a penicillin feltalálója, Szent-Györgyi Albert és Marie Curie”. A lista további érdekessége, hogy azon szerepel – többek között – az a Paul Ehrlich (1914), aki egyik névadója Németország egyik legrangosabb orvostudományi kitüntetésének: a 2022. évi „Paul Ehrlich- és Ludwig Darmstaedler-díjat” a BioNTech három irányítója – Karikó Katalin és a céget alapító Özlem Türeci és Uğur Şahin házaspár kapta.

A „Camron Prize for Therapeutics of the University of Edinburgh” trófeája egy díszoklevél, amelyen a Cameron-díjat eddig elnyert összes kutató neve olvasható. névsor. A lista a keszonbetegséggel foglalkozó Paul Berttel kezdődik (1879), a vakcinázás alapelveit lefektető Louis Pasteurral (1889) folytatódik és Karikó Katalin portréjával zárul (2022), mert Drew Weissmannal együtt végzett kutatásaik elvezettek az mRNS-vakcinákhoz.

Ünnep decemberben és szeptemberben

Három tudóst – Dr. Karikó Katalint és Dr. Drew Weissmant, valamint Dr. Zhang Yongzhent – tartották méltónak a 2022-es Mohammed bin Rashid Al Maktoum Knowledge Award (MBRKA) elismerésre. Az Egyesült Arab Emírségek legrangosabb tudományos díját hetedik alkalommal adták azoknak a kutatóknak, akik „a tudás és a tudomány” világát „felbecsülhetetlen értékkel” gyarapították.

Az MBRKA elismerés alapítója az Egyesült Arab Emírségek alelnöke és miniszterelnöke, Dubaj uralkodója. Mohammed bin Rashid Al Maktoum 2007. május 19-én kijelentette: a 10 milliárd amerikai dollárral létrehozott alapítvány „célja az arab régió és a fejlett világ közti tudáshasadék áthidalása, az oktatás és a kutatás színvonalának javítása a régióban, a fiatalokat és a munkahelyteremtést ösztönző programok kidolgozása”. A Mohammed bin Rashid Al Maktoum Tudás Alapítvány (MBRF) 2014-ben mutatta be a Mohamed Bin Rashid Al Maktoum Tudásdíjat (MBRKA). Az 100.000 dolláros pénzdíjjal együtt járó kitüntetést megkapta már – többek között – az angol Sir Timothy John Berners-Lee, a World Wide Web és a HTML jelölőnyelv feltalálója, valamint különböző, a tanulást és a tudás gyarapítását segítő jótékonysági szervezetk.

Dubajban még 2022. december 6-9. között tartották a 7. Mohammed bin Rashid Al Maktoum Tudásdíjhoz kötődő ceremóniát. A kitüntetés mögötti alapítvány híradása szerint ezen az ünnepségen az egyéni kategória győztesek közül csak Zhang Yongzhen vett rész, csak róla készülhetett fénykép, kezében a trófeával. Akkor kapta meg a díjat a „szervezetek kategóriában” az Emirates Mars Mission „Hope Probe”, vagyis a Mars pályáját 2021-ben elérő és a „Vörös bolygóról” adatokat szolgáltató eszközön dolgozó team. Megjutalmazták a nemzetközi tudáscserében élen járó Lindau Meetings Foundation nemzetközi fórumát is. Az MBRKA-díjas Karikó Katalin és Drew Weissman 2023. szeptember 22-23. között tudott eleget tenni a dubaji meghívásnak, vette át a kitüntetést.

Tudásmegosztásra, azaz a sikertörténetük elbeszélésre és tapasztalataik átadására kérték föl a három kutatót az Egyesült Arab Emírség. Dubajban, a Mohammed Bin Rashid Orvosi és Egészségtudományi Egyetem (MBRU) megtekintését követően, 2023. szeptember 22-én előadást is tartottak.

Együtt a Nature és a Time „legjei”

„A vírusok sokféleségét, evolúcióját, ökológiáját és terjedését” tanulmányozza Dr. Zhang Yongzhen. A kínai virológus, a Fudan Egyetem professzora sok-sok RNS-vírust felfedezett már. Világméretű jelentőségű lett, hogy az új vírusok megfigyelésére laboratóriumi hálózatot hozott létre. Ennek köszönhető, hogy csapatával rövid idő alatt, 2020. január 3. és 5. között megszekvenálta a Covid-19 betegséget okozó SARS-CoV-2 genomját. A „súlyos akut légzőszervi szindrómát” okozó koronavírus genetikai kódja gyors azonosításának a jelentőségéhez hasonló fontosságúvá vált, hogy új tudását Dr. Zhang Yongzhen haladéktalanul megosztotta a kutatói társadalommal: ugyanis 2020. január 11-én engedélyezte a vírus genomjának a közzétételét. Zhang és csapata 2020. február 3-án a Nature folyóiratban tette közzé felfedezését.

Az amerikai tudományos folyóirat, a Nature több mint egy évtizede állítja össze azt a listát, amelyen annak a tíz személynek a neve szerepel, aki az adott esztendőben „számít a tudományban”. A lista furcsasága, hogy a tudományra jó és rossz hatást gyakorlók egy névsorban szerepelnek. 2020-ban Zhang Yongzhen is bekerült a Nature „tízei” közé. Így ismerte el a folyóirat a SARS-CoV-2 genomjának gyors felismerését és a közzététel bátorságát. Ugyanebben az évben a Time 100-as listáján és a Straits Times ázsiai rangsorában is ott volt a Zhang Yongzhen név. Az adatmegosztásért a GigaScience folyóirat 2020-as ICG-15 díját is elnyerte.

A Times 100-as listájára 2021-ben került föl Karikó Katalin neve. Az mRNS-kutató, a Szegedi Tudományegyetem alumnája, díszdoktora és professzora az első magyar, aki valaha bekerült a Times folyóirat válogatásába. Karikó Katalint 2021-ben a fontos felfedezőnek nevezte a lap.

Az MBRFA laudációja szerint: Karikó Katalin „talált egy lehetőséget az mRNS módosítsára és később kifejlesztett egy szállítási technikát az mRNS lipid nanorészecskékbe történő csomagolására. Ez lehetővé tette, hogy az mRNS elérje a test megfelelő részét és immunválaszt váltson ki a betegség leküzdésére”. Az MBRKA elismerés dubaji döntnökei szerint Karikó Katalin „találta fel a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcinákban használt módosított mRNS-technológiát”.

Az RNS és a veleszületett immunrendszer biológiájának a tanulmányozásával foglalkozó Drew Weissmanról a laudátorok Dubajban kijelentették: „hozzájárult a Covid-19 fertőzés megelőzésére szolgáló vakcinákban használatos módosított mRNS technológia kifejlesztéséhez”.

Az elismerés mögött Dubaj azon célját jelölték meg a döntéshozók, hogy így is „ösztönözzék a tudást és az innováció által vezérelt növekedést”.

Washington, Edinburg és Dubaj kitüntetése tovább bővítette az mRNS-kutató körül kialakult, egyre összetettebb kapcsolathálót.

Újszászi Ilona

Fotók: K. K., internet