Az alapítványi struktúra múltjáról, jelenéről és jövőjéről tanácskoztak a Szegedi Tudományegyetemen

Kiszámíthatóság és normativitás címmel szerveztek felsőoktatási konferenciát szeptember 26-án a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában. A felsőoktatási modellváltás múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszéltek az előadók a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, az SZTE és a Marek József Alapítvány rendezvényén.

Prof. Dr. Szabó Gábor: az Állatorvostudományi Egyetem volt az "állatorvosi ló".

Prof. Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntőjében felidézte, hogy az SZTE szenátusában valóban érdemi vita folyt a modellváltás kapcsán, és azt szerették volna megvalósítani, ami az Állatorvostudományi Egyetemen is történt. – Arra a kérdésre, hogy a modellváltás jó-e vagy rossz, nincs értelmes válasz. Semmi nem garantálja azt, hogy minden jól fog elsülni, mert az intézményekre és az alapítványi kuratóriumokra komoly felelősséget helyez. A felelősséggel pedig lehet élni és el lehet rontani – mondta el az elnök. Hozzátette, még nem vagyunk a folyamat végén, hiszen ez lesz a második év, amikor az indikátorokat, amelyek alapján érkezik a finanszírozás egy szabad szemmel is látható része, kiértékelik. Szabó Gábor úgy véli, a kezdeti célokhoz alapvetően tudják tartani magukat.

Freund Tamás: A káosszal fenyegető Európa idejét éljük

- Nemzedékünk életében rövid időn belül már másodszor kerültek pusztító konfliktusba a testvérnépek. Mindennek melegágya pedig az arrogancia, amely kontinens-szerte egyre többször üti fel a fejét. A krízissel és káosszal fenyegető Európa idejét éljük – hallottuk Dr. Freund Tamás előadásában. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint továbbra is megvan a lehetőség arra, hogy Európa alkotója, alakítója legyen a kultúrájának, de a legrosszabb énje felülkerekedésének esélye sem zérus. – Biztosan nem a kultúra Európája alakította ki azt a helyzetet, amelyben ma vergődik a hazai egyetemek döntő része. Egy politikai vita fajult el, amit sajátosan értelmeztek és ültettek át a gyakorlatba az Európai Unió hivatalos szervei. A kialakult helyzet kiszolgáltatottá tette a magyar felsőoktatást, kutatást – beszélt a jelenlegi gondokról az MTA elnöke. Mint kiemelte, ezt a helyzetet haladéktalanul meg kell változtatni.

Dr. Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is az előadók között volt.

Gulyás Balázs: Vegyünk példát a kistigrisektől!

A délelőtti előadók között volt Dr. Gulyás Balázs, a Magyar Kutatási Hálózat elnöke is. Ő A harmadik világból az elsőbe: oktatás - kutatás – innováció a tigris országokban címet adta mondandójának. Rámutatott, hogy negyven évvel ezelőtt az egy főre eső magyar tudományos teljesítmény kiemelkedő volt, a 14-15. helyen álltunk a világranglistán, mára a 34. helyre csúsztunk le. De úgy látja, trendfordító periódusban vagyunk. A cél az, hogy 2030-ra Magyarország az EU első tíz országa között legyen tudományos teljesítményben. Gulyás szerint érdemes átgondolni, hogy milyen pozitív példákat tudunk átvenni az úgynevezett kistigris országoktól, amelyek az elmúlt két-három évtizedben feljöttek a világranglista élére.

Dr. Gulyás Balázs: trendfordító periódusban vagyunk.

Eszterhai Marcell, a HÖOK elnöke Egyetemistának lenni menő! című előadásában többek között elhangzott, hogy az egyetemi években fontos a személyes fejlődésre való lehetőség, a karrierlehetőségek megalapozása, a kapcsolatok kialakítása. Mint elmondta, az egyetemi kollégiumok nem pusztán szállások, hanem közösségi élményt és személyes fejlődést is kínálnak. Eszterhai Marcell arról is beszámolt, hogy a HÖOK az elmúlt nyáron 1700 darab konyhai kisgépet juttatott el különböző kollégiumoknak.

Hankó Balázs: az irány jó, a gáncsoskodások ellenére lépünk előre

Miért volt szükség a modellváltásra? Sikeres-e a modellváltás? Uniós támadások – e három téma köré építette előadását a konferencián Dr. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára.

Az elmúlt néhány év tapasztalatai azt mutatják, hogy az irány jó - mondta Dr. Hankó Balázs államtitkár.

- Az értékvédő, értékőrző, jövőt formáló nemzet megpróbálja elhagyni azt, amit az elmúlt 50 évben rá sújtottak. A kommunizmus évtizedeinek hatása sokszor a mai napig itt van velünk – fogalmazott az államtitkár. Ezekben az időkben olyanoknak kellett elhagyni a nemzetét, akik tehetségükkel, értékükkel a nemzet szolgálatában álltak. Hankó kiemelte, hogy akkor leszünk és maradunk erősek, ha tudásgazdagságunk vagy tudásgazdaságunk lesz. Ennek az alappillérei a diplomás emberfők, akik a gazdaságunk érdekében együttműködve teszik feladatukat, formálják a jövőt.

Mit mutatnak az első év adatai? Az új rendszer szervezeti, pénzügyi, munkavállalói és kutatási autonómiát ad. - 25 éves stratégiában és 6 éves finanszírozásban gondolkodunk úgy, hogy ezt tartjuk és vállaljuk akkor is, amikor más szempontok számos területen újragondolásra késztetnek minket – szögezte le az államtitkár. A közösen lefektetett irányokat, célokat olyan indikátorokkal ösztönzik, amelyek előrébb visznek gazdasági együttműködésben, a tudományban, amelyek oktatói kiválóságot teremtenek, támogatják, mentorálják a diákokat és társadalmi felelősséget adnak, valamint a nemzetközi erőtérben jelenítenek meg minket. Idén a finanszírozás 40 százalékát, jövőre pedig már az 50 százalékát kötik az indikátorok teljesítéséhez – hangzott el.

- Az elmúlt néhány év tapasztalatai azt mondják, hogy az irány jó. A mi feladatunk az volt, hogy a peremfeltételeket megteremtsük. Az adatok azt mondják, hogy egyre többen kívánnak a magyar felsőoktatás részesei lenni, és nemcsak úgy növekszik 33 százalékkal a felvettek száma, hogy új diákjaink vannak, hanem a vidéki egyetemeink erősödnek, a műszaki, természettudományos, mérnök-informatikai, agrár- és orvos-egészségtudományi képzés erősödik, lehet a munka mellett diplomát szerezni, és van megoldás a hátrányos helyzetből történő bekapcsolódásra a felsőoktatásba. Mindeközben trendforduló van a publikációkban, egyre nagyobb az innovációs teljesítmény, mindenféle gáncsoskodás ellenére lépünk előre a rangsorokban és a nemzetközi erőtérben is haladunk tovább – szólt az eddig elért sikerekről az államtitkár.

Az eseményen készült képgalériát a fenti képre kattintva megtekintheti. Fotók: Zentai Péter

Hankó Balázs az uniós támadásokról is beszélt. Amikor az volt a kérés, hogy politikusok ne legyenek a kuratóriumok tagjai, a politikusok önként lemondtak ezekről a helyekről és adták át azoknak a szakembereknek, akik segítik az új struktúrában a célok megerősödését. Most külsők mondják meg, hogy a kuratóriumi tagok kik lehetnek, külsők mondják meg a felvétel szabályait. A 21 egyetem rektorának levelére sem érkezett értékelhető válasz. A modellváltás Magyarországon úgy valósult meg, hogy az egyetemi szenátusi tagok 87 százaléka támogatta. „Fecseg a felszín, hallgat a mély” – mondta el Hankó.

Fendler Judit: Normativitás és kiszámíthatóság

Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja a tanácskozáshoz kötődő sajtótájékoztatón felidézte: Szegeden volt talán a leghevesebb vita az átalakulás során, és ez hasznos volt, mert olyan kuratórium alakult, ami előre vitte az egyetemet.

Dr. Fendler Judit kancellár: az új struktúra új szemléletet kíván.

- Az egész modellváltás messze-messze túlmutat azon, hogy a kuratórium kikből áll. Korábban egy arctalan fenntartóval működtek együtt az egyetemek, óriási lehetőség nyílt a kijárásos technikára. Ez nem követendő példa – fogalmazott a kancellár. Mint mondta, a modellváltás egyik jelmondata a normativitás és a kiszámíthatóság. Az SZTE az indikátorait 96 százalékban teljesítette tavaly, és reméli, hogy idén is hasonlóan jó teljesítmény várható. Fendler Judit szerint az új struktúra teljesen új szemléletet kíván, mert a vagyonnal gazdálkodni óriási felelősség. A szegedi egyetem elsősorban az egészségügy és az oktatás területén már piaci bevételekkel is büszkélkedhet, amelyeknek minden egyes forintját visszaforgatják – húzta alá a kancellár.

SZTEinfo

Borítókép: Az alapítványi struktúra múltjáról, jelenéről és jövőjéről tanácskoztak a Szegedi Tudományegyetemen. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Fotók: Kovács-Jerney Ádám, Zentai Péter