Bezár

Hírarchívum

konf_modellv_borito

Az alapítványi struktúra múltjáról, jelenéről és jövőjéről tanácskoztak a Szegedi Tudományegyetemen

Az alapítványi struktúra múltjáról, jelenéről és jövőjéről tanácskoztak a Szegedi Tudományegyetemen

2023. szeptember 26.
7 perc

A modellváltás eddigi tapasztalatairól, finanszírozásról, uniós kritikákról és jövőbeli célokról is szó volt azon a felsőoktatási konferencián, amelyet a Szegedi Tudományegyetemen rendeztek. Az előadók közt volt mások mellett Dr. Freund Tamás, az MTA elnöke, Dr. Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár és Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja is.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Kiszámíthatóság és normativitás címmel szerveztek felsőoktatási konferenciát szeptember 26-án a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában. A felsőoktatási modellváltás múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszéltek az előadók a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, az SZTE és a Marek József Alapítvány rendezvényén.

20230926-20230926-9K2A5269

Prof. Dr. Szabó Gábor: az Állatorvostudományi Egyetem volt az "állatorvosi ló".

Prof. Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntőjében felidézte, hogy az SZTE szenátusában valóban érdemi vita folyt a modellváltás kapcsán, és azt szerették volna megvalósítani, ami az Állatorvostudományi Egyetemen is történt. – Arra a kérdésre, hogy a modellváltás jó-e vagy rossz, nincs értelmes válasz. Semmi nem garantálja azt, hogy minden jól fog elsülni, mert az intézményekre és az alapítványi kuratóriumokra komoly felelősséget helyez. A felelősséggel pedig lehet élni és el lehet rontani – mondta el az elnök. Hozzátette, még nem vagyunk a folyamat végén, hiszen ez lesz a második év, amikor az indikátorokat, amelyek alapján érkezik a finanszírozás egy szabad szemmel is látható része, kiértékelik. Szabó Gábor úgy véli, a kezdeti célokhoz alapvetően tudják tartani magukat.

Freund Tamás: A káosszal fenyegető Európa idejét éljük

- Nemzedékünk életében rövid időn belül már másodszor kerültek pusztító konfliktusba a testvérnépek. Mindennek melegágya pedig az arrogancia, amely kontinens-szerte egyre többször üti fel a fejét. A krízissel és káosszal fenyegető Európa idejét éljük – hallottuk Dr. Freund Tamás előadásában. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint továbbra is megvan a lehetőség arra, hogy Európa alkotója, alakítója legyen a kultúrájának, de a legrosszabb énje felülkerekedésének esélye sem zérus. – Biztosan nem a kultúra Európája alakította ki azt a helyzetet, amelyben ma vergődik a hazai egyetemek döntő része. Egy politikai vita fajult el, amit sajátosan értelmeztek és ültettek át a gyakorlatba az Európai Unió hivatalos szervei. A kialakult helyzet kiszolgáltatottá tette a magyar felsőoktatást, kutatást – beszélt a jelenlegi gondokról az MTA elnöke. Mint kiemelte, ezt a helyzetet haladéktalanul meg kell változtatni.

20230926-20230926-9K2A5308

Dr. Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is az előadók között volt.

Gulyás Balázs: Vegyünk példát a kistigrisektől!

A délelőtti előadók között volt Dr. Gulyás Balázs, a Magyar Kutatási Hálózat elnöke is. Ő A harmadik világból az elsőbe: oktatás - kutatás – innováció a tigris országokban címet adta mondandójának. Rámutatott, hogy negyven évvel ezelőtt az egy főre eső magyar tudományos teljesítmény kiemelkedő volt, a 14-15. helyen álltunk a világranglistán, mára a 34. helyre csúsztunk le. De úgy látja, trendfordító periódusban vagyunk. A cél az, hogy 2030-ra Magyarország az EU első tíz országa között legyen tudományos teljesítményben. Gulyás szerint érdemes átgondolni, hogy milyen pozitív példákat tudunk átvenni az úgynevezett kistigris országoktól, amelyek az elmúlt két-három évtizedben feljöttek a világranglista élére.

20230926-20230926-9K2A5359

Dr. Gulyás Balázs: trendfordító periódusban vagyunk.

Eszterhai Marcell, a HÖOK elnöke Egyetemistának lenni menő! című előadásában többek között elhangzott, hogy az egyetemi években fontos a személyes fejlődésre való lehetőség, a karrierlehetőségek megalapozása, a kapcsolatok kialakítása. Mint elmondta, az egyetemi kollégiumok nem pusztán szállások, hanem közösségi élményt és személyes fejlődést is kínálnak. Eszterhai Marcell arról is beszámolt, hogy a HÖOK az elmúlt nyáron 1700 darab konyhai kisgépet juttatott el különböző kollégiumoknak.


Hankó Balázs: az irány jó, a gáncsoskodások ellenére lépünk előre

Miért volt szükség a modellváltásra? Sikeres-e a modellváltás? Uniós támadások – e három téma köré építette előadását a konferencián Dr. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára.

20230926-20230926-9K2A5449

Az elmúlt néhány év tapasztalatai azt mutatják, hogy az irány jó - mondta Dr. Hankó Balázs államtitkár.

- Az értékvédő, értékőrző, jövőt formáló nemzet megpróbálja elhagyni azt, amit az elmúlt 50 évben rá sújtottak. A kommunizmus évtizedeinek hatása sokszor a mai napig itt van velünk – fogalmazott az államtitkár. Ezekben az időkben olyanoknak kellett elhagyni a nemzetét, akik tehetségükkel, értékükkel a nemzet szolgálatában álltak. Hankó kiemelte, hogy akkor leszünk és maradunk erősek, ha tudásgazdagságunk vagy tudásgazdaságunk lesz. Ennek az alappillérei a diplomás emberfők, akik a gazdaságunk érdekében együttműködve teszik feladatukat, formálják a jövőt.

Mit mutatnak az első év adatai? Az új rendszer szervezeti, pénzügyi, munkavállalói és kutatási autonómiát ad. - 25 éves stratégiában és 6 éves finanszírozásban gondolkodunk úgy, hogy ezt tartjuk és vállaljuk akkor is, amikor más szempontok számos területen újragondolásra késztetnek minket – szögezte le az államtitkár. A közösen lefektetett irányokat, célokat olyan indikátorokkal ösztönzik, amelyek előrébb visznek gazdasági együttműködésben, a tudományban, amelyek oktatói kiválóságot teremtenek, támogatják, mentorálják a diákokat és társadalmi felelősséget adnak, valamint a nemzetközi erőtérben jelenítenek meg minket. Idén a finanszírozás 40 százalékát, jövőre pedig már az 50 százalékát kötik az indikátorok teljesítéséhez – hangzott el.

20230926-20230926-9K2A5345

- Az elmúlt néhány év tapasztalatai azt mondják, hogy az irány jó. A mi feladatunk az volt, hogy a peremfeltételeket megteremtsük. Az adatok azt mondják, hogy egyre többen kívánnak a magyar felsőoktatás részesei lenni, és nemcsak úgy növekszik 33 százalékkal a felvettek száma, hogy új diákjaink vannak, hanem a vidéki egyetemeink erősödnek, a műszaki, természettudományos, mérnök-informatikai, agrár- és orvos-egészségtudományi képzés erősödik, lehet a munka mellett diplomát szerezni, és van megoldás a hátrányos helyzetből történő bekapcsolódásra a felsőoktatásba. Mindeközben trendforduló van a publikációkban, egyre nagyobb az innovációs teljesítmény, mindenféle gáncsoskodás ellenére lépünk előre a rangsorokban és a nemzetközi erőtérben is haladunk tovább – szólt az eddig elért sikerekről az államtitkár.


felsooktatasi_konf_modellvaltas

Az eseményen készült képgalériát a fenti képre kattintva megtekintheti. Fotók: Zentai Péter

Hankó Balázs az uniós támadásokról is beszélt. Amikor az volt a kérés, hogy politikusok ne legyenek a kuratóriumok tagjai, a politikusok önként lemondtak ezekről a helyekről és adták át azoknak a szakembereknek, akik segítik az új struktúrában a célok megerősödését. Most külsők mondják meg, hogy a kuratóriumi tagok kik lehetnek, külsők mondják meg a felvétel szabályait. A 21 egyetem rektorának levelére sem érkezett értékelhető válasz. A modellváltás Magyarországon úgy valósult meg, hogy az egyetemi szenátusi tagok 87 százaléka támogatta. „Fecseg a felszín, hallgat a mély” – mondta el Hankó.

Fendler Judit: Normativitás és kiszámíthatóság

Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja a tanácskozáshoz kötődő sajtótájékoztatón felidézte: Szegeden volt talán a leghevesebb vita az átalakulás során, és ez hasznos volt, mert olyan kuratórium alakult, ami előre vitte az egyetemet.

20230926-20230926-9K2A5570

Dr. Fendler Judit kancellár: az új struktúra új szemléletet kíván.

- Az egész modellváltás messze-messze túlmutat azon, hogy a kuratórium kikből áll. Korábban egy arctalan fenntartóval működtek együtt az egyetemek, óriási lehetőség nyílt a kijárásos technikára. Ez nem követendő példa – fogalmazott a kancellár. Mint mondta, a modellváltás egyik jelmondata a normativitás és a kiszámíthatóság. Az SZTE az indikátorait 96 százalékban teljesítette tavaly, és reméli, hogy idén is hasonlóan jó teljesítmény várható. Fendler Judit szerint az új struktúra teljesen új szemléletet kíván, mert a vagyonnal gazdálkodni óriási felelősség. A szegedi egyetem elsősorban az egészségügy és az oktatás területén már piaci bevételekkel is büszkélkedhet, amelyeknek minden egyes forintját visszaforgatják – húzta alá a kancellár.

SZTEinfo

Borítókép: Az alapítványi struktúra múltjáról, jelenéről és jövőjéről tanácskoztak a Szegedi Tudományegyetemen. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Fotók: Kovács-Jerney Ádám, Zentai Péter

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek