Rengeteg különlegességgel várta az érdeklődőket a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara a Kutatók Éjszakáján. Borbíró Aletta, előadásán bemutatta Moskát Anita: Irha és bőr című regényének ember-állat lényeit.
Moskát Anita:
Irha és bőr című regénye 2019-ben jelent meg a Gabó Könyvkiadónál. Ezt a művet választotta témának Borbíró Aletta, aki az SZTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Röviden a könyv cselekménye a
Libri odaláról: „Alig két évtizede állatok milliói bábozódtak be világszerte, hogy aztán félig emberré alakulva bújjanak elő. Az emberiségnek hozzá kellett szoknia, hogy többé nem a Homo sapiens az egyetlen értelmes faj, és hogy a teremtés újabb hullámai megállíthatatlanok. A fajzatok élethez való joga azóta is heves viták tárgya, és amikor Magyarországon népszavazásra kerül a kérdés, hogy az itt élő, gettókba zárt és bérmunkásként dolgoztatott fajzatokat törvényileg embereknek tekintsék-e, a fal mindkét oldalán kiélesedik a helyzet.”
Borbíró Aletta az előadáson azt mutatta be, hogy az olvasó hogyan azonosul a könyv által bemutatott elnyomott csoporttal. A kötet szerzője Moskát Anita eredetileg biológus végzettségű, és ez a fajta természettudományos érdeklődés a második regényétől kezdve folyamatosan ott van a szövegeiben, tudtuk meg az előadáson. De hogyan is jöttek létre az Irha és bőr különleges ember-állat lényei?
– Az állatok elkezdenek bebábozódni a regény szerint. Egy furcsa barna, ragacsos anyag kezd kijönni a testükből, és ebben a burokban átváltoznak félig ember-állat lénnyé. Ez mindig egy furcsa, torz átalakulás, mert soha nem lehet tudni pontosan melyik testrészek azok, amelyek emberiek lesznek, és mik azok, amelyek állati testrészek maradnak. A regény ennek a metamorfózisnak a következményét követi nyomon három fajzaton keresztül Magyarországon – mondta el Borbíró Aletta.
Megtudhattuk a Kutatók Éjszakáján, hogy a regény által bemutatott fajzatok hogyan próbálják meg elérni azt, hogy emberi jogokat kapjanak, illetve bizonyos emberek hogyan állnak ki értük. A történet fő fókusza az identitáskeresés, hogy a szereplők megtalálják a helyüket a világban.
– Alapvetően inkább vizuális jellege van annak a különbségnek, ami az emberektől megkülönbözteti a fajzatokat. Képesek gondolkodni, beszélni, el tudják látni magukat. Pontosan ez a fajta külsőség egy csoportidentitást hoz létre a regényben. Ez úgy néz ki, hogy emberek és fajzatok, de ezeken belül is vannak tagozódások. Amikor a fajzatok átalakulnak, akkor az emberek szocializációs központokba viszik őket, itt elsajátítják az emberi nyelvet és végig mennek azon a fejlődési szakaszon, amelyet egy emberi kisgyerek is megtesz – tette hozzá Borbíró Aletta.
A nem mindennapi regény bemutatását érdeklődve figyelte a közönség, számos figyelemfelkeltő információ elhangzott, így az olvasás szerelmesei egy újabb érdekes mű ismeretével gazdagodhattak a Kutatók Éjszakáján.
Mátó Gábor
Fotó: Zentai Péter
