Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Október 16-ig lehet pályázni az ELI szegedi, prágai és bukaresti lézeres kutatóintézetének műszer- és nyalábidejére az ELI ERIC harmadik felhasználói felhívásában. A pályázatra a világ minden tájáról jelentkezhetnek kutatócsoportok, hogy a felhívásban meghirdetett lézerekre, nyalábvonalakra, végfelhasználói eszközökre kísérleti javaslatokat adjanak be. A beadott kísérletek elbírálása kiválósági alapon történik.
Az ELI kutatóhelyek működését koordináló ELI ERIC (ELI Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorcium) szeptemberben nyitotta meg harmadik felhívását a nemzetközi kutatói közösség számára. Ebben olyan felhasználói kísérleti pályázatokat várnak, amelyeket a szegedi, a prágai és a bukaresti ELI kutatóintézetek valamelyikében meghirdetett lézernyalábokon, másodlagos forrásokon vagy végfelhasználói berendezésen lehet elvégezni.
A szegedi ELI ALPS nagyprojekt beruházási, létrehozási fázisa 2023. szeptemberével zárult, de a felhasználói létesítményi (user facility) működési modellt a már beüzemelt berendezéseken folyamatosan fejleszti, bővíti. Az ELI ERIC működésében ez a 3. pályázati kör (évente két pályázati lehetőség van); az ELI ALPS-ban a felhasználói kísérleti projektek befogadása már 2018 óta, az első két lézer beüzemelését követően megkezdődött. A kutatóközpont többek között a Szegedi Tudományegyetem fizikai, gyógyszerészeti, orvosbiológiai, kémiai kutatócsoportjaival is együttműködött beüzemelő felhasználói kíséreltek formájában, amelynek során kialakították a kísérleti projektek elbírálásának módszertanát is: a felhasználói kísérleteket kezdettől ugyanolyan kiválósági procedúrának vetették alá, mint amit később, 2022 nyarától az induló ELI ERIC felhívások előírtak.
Váradi Zita, az ELI ERIC User Office vezetője szerint ezek az együttműködések nemcsak abban segítettek, hogy a szegedi ELI berendezései elérjék a kísérletek fogadásához szükséges technikai állapotot, de az ott dolgozó kutatók és az intézmény is felkészülhetett arra, hogyan néz ki a gyakorlatban a user kísérletek kiszolgálása. Már az ELI ERIC indulása előtt is a nemzetközi sztenderdek szerint hirdettek meg beüzemelő felhasználói kísérleti felhívásokat. Az ELI ALPS-ban így mostanra nemcsak berendezések készültek el, hanem a felhasználói létesítmény működtetésével is olyan tapasztalatokat szereztek, melyek nagyban segítik a magas szintű felhasználói kiszolgálást.
Dr. Varjú Katalin, az ELI ALPS tudományos igazgatója érdeklődésünkre elmondta, az őszi felhívásra beadott kísérleti javaslatokról első körben egy gyors vizsgálattal megállapítják, hogy elvégezhetők-e a kutatóintézet eszközeivel és megfelelnek-e az ELI egészségügyi és biztonsági előírásainak (például nem akar-e a felhasználó nukleárisan sugárzó anyagot behozni). Attól kezdve, hogy befogadtak egy kísérletet, párhuzamosan két kuratórium fogja vizsgálni. Egyik, a peer review bizottság arra koncentrál, hogy a tudományos közösségben felvetődő kérdések és folyamatban lévő kutatások körébe beilleszthető-e a kísérlet, újat hoz-e, nem redundáns-e, és megítélésük szerint mi a tudományos értéke. Eközben a javasolt kísérlet megvalósíthatósági vizsgálatát az ELI saját kutatói végzik el, minden szakterületet bevonásával: az adatgyűjtés és -feldolgozás szakértője, a lézer üzemeltetője, mérnöki szakértő vizsgálja a pályázatot, és végül ez a bizottság állást foglal a megvalósításhoz szükséges erőforrásokról: munkaerőről, nyalábidőről, költségekről.
„Semmiről nem mondjuk ki eleve, hogy nem megvalósítható. Azt mondjuk ki, hogy a megvalósításához mennyi pénz és idő kell” – mondta Dr. Varjú Katalin.
A két véleményezés együtt kerül az ELI menedzsmentje elé. Itt figyelembe veszik a berendezéseken a felhíváshoz megadott nyalábidőt vagy műszeridőt, valamint azt is, hogy az intézet büdzséjéből mennyi pénz érhető el a kísérletek megvalósítására. Ezután rangsorolják a projekteket, hogy a rendelkezésre álló nyalábidőben milyen sorrendben kezdhetők el. A sorrend nem csak a kísérlet időigényét fogja tükrözi, ugyanis előfordulhat, hogy míg a felhasználónak egy hét mérésre van szüksége, ehhez az ELI ALPS-ban hat hónapig kell fejleszteni a berendezésen.
Váradi Zita kérdésünkre elmondta, az ELI ERIC ezentúl is évente kétszer, áprilisban és szeptemberben ír majd ki felhasználói felhívást, egy-egy alkalommal 6 hónapos időszakra, ami alatt a kísérleteknek le kell futniuk. A nagyon magas tudományos értékű kísérleteknél, vagy a hosszabb fejlesztési idő esetén az ELI ERIC jelenlegi szabálya szerint a felhasználónak a folytatáshoz újra be kell nyújtania a kísérletet. A döntés elve, hogy az adott 6 hónapban az aktuálisan legmagasabb kiválósági értékű kísérleteket kell megvalósítani, ezért az áthúzódó projektek nem kapnak szabadkártyát, hanem az új időszak kísérleteivel versengenek a nyalábidőért.
Az ELI ALPS-ban az eddigi 2 felhívás alatt csak igen kevés esetben, és csakis időhiány miatt fordult elő, hogy nem fogadtak be pályázatot. A második felhasználói felhívásban 32 kísérletet megvalósítanak meg. Így jelenleg az ELI ALPS User Office 62 nyitott kísérlettel foglalkozik, ezekben a kísérletek előkészítésétől a zárójelentés leadásáig a kutatóintézet szinte minden szakterülete részt vesz a tudományos és mérnöki területek mellett.
A pályázatok növekvő száma miatt a jövőben nagyobb lehet a verseny. A nyalábidő emelésének, a lézerek esetleges két műszakos üzemeltetésének azonban egyelőre leküzdhetetlen akadálya a szakemberhiány. Dr. Varjú Katalin szerint még az egyműszakos üzemelést is csak túlórával, a tudományos dolgozók megfeszített munkája mellett tudják biztosítani.
Arra a kérdésre, hogy milyen típusú kísérletek teszik várhatóan sikeresé a pályázatot, Dr. Varjú Katalin világossá tette, hogy nincsek tudományos prekoncepcióik, hiszen egy kísérletet azért végeznek el, mert senki nem tudhatja előre az eredményét.
Ugyanakkor a pályázati kiírásnál ajánlják a felhasználóknak, hogy még a benyújtás előtt vegyék fel a kapcsolatot a felhívásban az egyes eszközöknél megjelölt ELI-kutatóval; ily módon a megvalósíthatósággal kapcsolatos kérdéseket előre tudják tisztázni. Az ELI ALPS tudományos igazgatója szerint a nyalábvonalak működése összetett, a kiírásban esetenként 20-25 egymással összefüggő paramétert is megadnak, de igazán optimális megvalósíthatóságról a kísérlet ismeretében tudnak beszélni.
Jelenleg az ELI három kutatóintézete közül a szegedi ELI ALPS tud a legtöbb nyalábvonalat és berendezést ajánlani a felhasználóknak. A 2022-es első felhívásban 4, a 2023 áprilisi másodikban 18, a jelenlegi harmadik user call-ban pedig 22 eszközt ajánlanak. A kiírt eszközök palettája még az új kiírásban sem teljes, vannak másodlagos források, amelyeknek építését és az idei GINOP pályázat zárására fejezték be, és a következő felhívásra fogadnak majd felhasználókat; ezeken már elvégezték a sikeres beüzemelési kísérleteket, de a nyalábvonal kiemelkedő stabilitását még számos tesztkísérlettel fogják biztosítani.
A harmadik felhívásba a szegedi ELI-ből újonnan került be a SYLOS 3 lézer, az alacsonyabb energiájú ionok gyorsítására alkalmas LEIA nyalábvonal, a THz pumpalézer és a SYLOS 2 lézer nyalábjához pedig saját kísérleti berendezés is kapcsolható lesz.
Panek Sándor
A borítóképen: Kísérleti elrendezés épül az ELI ALPS-ban. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
