Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A szeptember 30-i projektzárás után a GINOP Monitoring Bizottsága és az Európai Bizottság regionális kohéziós főigazgatóságának munkatársai a helyszínen is megtekintették az ELI ALPS infrastruktúráját. Az ELI működtetését januártól az uniós ELI ERIC konzorcium veszi át, amelyből egyelőre számos tagállam távol maradt. Az eseményen Prof. Dr. Szabó Gábor, a kutatóintézet ügyvezetője arra figyelmeztetett, hogy a működési költségek finanszírozására a kohéziós alapokból kellene megoldást keresni.
Az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont 2023. szeptember 30-án lezárta fejlesztési nagyprojektjét a Széchenyi 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében. A projekt teljesülését szerdán a GINOP Monitoring Bizottsága is tárgyalta, majd csütörtökön a bizottság tagjai és az Európai Bizottság munkatársai helyszíni projektlátogatást tartottak a kutatóintézetben.
A GINOP Monitoring Bizottság sajtónyilvános eseményén Prof. Dr. Szabó Gábor, az ELI ALPS ügyvezetője felidézte az ELI ALPS történetét: 2005-ben az Európai Bizottság felvette a projektet a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (ESFRI, European Strategy Forum for Research Infrastructures) listájára, 2007-ben megjelent az ELI Fehér könyve, szerzői között a 2018-as Nobel-díjas Gérard Mourou-val és berlini Max Planck Intézet időközben elhunyt vezetőjével, Wolfgang Sandnerrel, akinek nevét ma már az ELI ALPS-hoz vezető út őrzi Szegeden. Időközben a lézerimpulzus-erősítési technikáért járó 2018-as Nobel-díj után 2023-ban az ELI ALPS fő profiljának számító lézeres attoszekundumos fényimpulzuskeltést is Nobel-díjjal jutalmazták; a három idei Nobel-díjas közül Krausz Ferenc részt vett az ELI ALPS tervezési munkájában (sőt, alighanem ALPS nevet is ő javasolta), Anne L’Huillier pedig évekig volt az ELI ALPS felügyelőbizottságának tagja és ő az egyik szegedi attoszekundumos forrás nyalábvonalának tervezője.
Az ELI kutatóhelyek felépítésének indokoltságáról szólva Dr. Szabó Gábor az Egyesült Államok vezető lézerkutatói által kiadott Brightest Light Initiative jelentést idézte, amelyben az amerikai fizikusok azt jelzik előre, hogy az ELI miatt Európa átveszi a vezetést a nagyenergiájú lézerfizikában, és előrevetítik, hogy az ELI hatására az európai lézeripar fellendül majd; ez az amerikai jelentés egyúttal szükséges fejlesztési irányként 4 olyan lézerrendszert sorol fel, amelyek az ELI-ben ma már felhasználókat fogadnak.
A lézerfizikus szerint az ELI ALPS jövőbeli vezető szerepét az biztosítja, hogy bár egy-egy berendezés új fejlesztést igényelhet, de nem avul el az eszközöknek és az üzemeltetői tudásnak az a kombinációja, amit a kutatóhelyen a kísérletek szolgálatába állítottak.
Dr. Szabó Gábor ezúttal is elismerően beszélt a kutatóintézet 6200 négyzetméteres magyar tervezésű lézercsarnokáról, amely a rezgésmentesség biztosítása érdekében 22-40 méter mély cölöpökön áll, és betonhéja lényegében lebeg a kevéssé szilárd talajban. A különleges – és energiaigényes – kutatási körülmények kapcsán azt a tervet is megemlítette, hogy az ELI ALPS mellé 4 MW teljesítményű napelemparkot terveznek, amely éppen abban a nyári időszakban látná el árammal a kutatóközpontot, amikor a kísérletekhez szükséges tiszta tér, a stabil hőmérséklet és páratartalom fenntartásához a legtöbb energiát használják fel. Ezzel a fejlesztéssel az ELI ALPS a világon is az egyik első tudományos berendezéseket üzemeltető központ lesz, amelynek energiaellátásában számottevő lesz a megújuló energia aránya.
A jövőbeli működési modellről elhangzott, hogy 2024-től a kutatóintézetet a jövőben az Európai Bizottság által 2021-ben létrehozott konzorciumi formában fogják működtetni. Az ELI ERIC (ELI European Research Infrastructure Consortium) alapdokumentuma szerint az alapító tagok között Csehország és Magyarország (két ELI-intézetet befogadó állam), valamint a lézerközpontokat kezdettől támogató Olaszország és a lézerfejlesztésben élenjáró Litvánia szerepel. A harmadik ELI központot befogadó Romániában egyelőre a berendezések fejlesztésében előállt beszállítói vita miatt késik a konzorciumhoz csatlakozás. Az ERIC-hez Németország és Bulgária alapító megfigyelőként csatlakozott.
Dr. Szabó Gábor szerint az eredetileg támogató szándékukat kifejező tagállamok távolléte nemcsak a tudományos projekt szempontjából csalódás, hanem finanszírozás jövőjét is bizonytalanná teszi, jelenleg ugyanis jobbára Magyarország és Csehország finanszírozza az ELI kutatóközpontok működését, amely idén évi 6-7,5 milliárd forintot tesz ki, és a további berendezések felhasználói üzemmódba állásával 10 milliárd forintig felmehet. Dr. Szabó Gábor elmondta, hogy az Európai Bizottság az ERIC működési formával feltételként határozta meg, hogy a nyaláb- és berendezési kapacitásnak legfeljebb 20 százalékát adhatják ki fizetős ipari felhasználásra, a többi 80%-ot kötelező a tudományos projektek számára fenntartani. Ezzel nem maradt lehetőség üzleti működtetésre, ugyanakkor egyelőre a nemzetközi kutatási projekteket is 90 százalékban a két befogadó állam finanszírozza. A helyzetre valószínűleg a 2027 utáni kohéziós alapok felosztásakor alakul ki megoldás az Európai Bizottságban. Az ELI ALPS-ban jelenleg a 20 százaléknyi kapacitás üzleti tarifáit számolják, amelyek az ügyvezető szerint az eszközök költségeitől függően 500 és 5000 euró között változhatnak majd.
Az ősszel megtörtént az ELI ALPS január 1-től életbe lépő integrációja is az ERIC-be; egy ezzel megbízott német ügyvédi iroda vizsgálta át szúrós szemmel a belépés kritériumait, és ellenőrzésük mindent rendben talált.
Az ELI ALPS ígéretes alkalmazásai között Dr. Szabó Gábor a transzmutációs célú lézeres neutronkeltési projektet mutatta be, amely 2023 májusában többórás folyamatos üzemben működött, és ezzel áttörést ért el. A Dr. Osvay Károly által vezetett projektnek novemberben új kísérleti kampánya kezdődik, amelyben akár százszorosára is emelhetik a neutronszámot. Ez a nukleáris fűtőelemek kezeléséhez még kevés, de sugárbiológiai célokra már alkalmas lehet. A neutronkeltési kísérletekben az ELI ALPS orvosbiológiai alkalmazások kutatócsoportja Prof. Dr. Hideghéty Katalin vezetésével a lézerrel keltett ionizáló sugárzás biológiai hatásait és rákkezelési klinikai lehetőségeit vizsgálja.
A projektbejáráson jelen volt Szokolai Zsolt, az Európai Bizottság Regionális Főigazgatóságának területi kohézióval is foglalkozó programmenedzsere, aki Dr. Szabó Gábor finanszírozási aggodalmáról feltett kérdésünkre nem tudott többet mondani, mint hogy a 2021-2027-es kohéziós politika jogszabályai jelenleg nem teszik lehetővé az üzemeltetési költségek finanszírozását. A regionális főigazgatóság szerepe az volt, hogy a szegedi létesítmény felépítését 2 projektcikluson keresztül támogassák (a két GINOP pályázatból az ELI ALPS összesen 80 milliárd forintnyi uniós pénzből és hazai költségvetési támogatásból részesült). A további szakpolitikai kérdések már csak a 2027 utáni kohéziós politikát érinthetik, erről pedig Elisa Ferreira kohéziós és reformügyi biztos felkérte a tagállamokat a javaslatok kidolgozására és a párbeszédre.
Panek Sándor
A borítóképen: A szegedi ELI ALPS belső tere. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
