Tisztességgel gyakorolni a szakmát – interjú Prof. Dr. Várbíró Szabolccsal

– Szeptember elseje óta ön vezeti a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáját. Milyenek az első benyomásai Szegedről, a női klinikáról és a kollégákról?

– Így van, az első benyomásaim nagyon pozitívak úgy a városról, mint a klinikáról és a kollégákról. Szeged a napfény városa, itt tényleg mindig süt a nap, még ha csak egy pár órára is, de élvezhetjük a sugarait, ami alapjaiban véve képes meghatározni a hangulatunkat – az enyémet is. Pezsgő a kulturális és szociális élet és mindemellett egy élhető, rendezett és szép városról van szó, ahol azt gondolom, hogy jó élni. Szakmai szempontból elmondható, hogy egy széleskörűen tájékozott és megalapozott tudással rendelkező kollektíva fogadott, akik nyitottak és segítőkészek.

– Július elseje óta a Szegedi Tudományegyetem égisze alatt működik a deszki és a szentesi kórház is, amelyek igazgatásában a szegedi klinikák vezetőinek is nagy szerepe van. Önnek milyen céljai, tervei vannak a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Dr. Bugyi István Szentesi Multidiszciplináris Centrum Szülészeti és Nőgyógyászati részlegével?

– Arra, hogy egyszerre két telephely, korábban önálló intézmény igazgatása is az ember kezébe kerül, azt hiszem, nem lehet felkészülni. Egy dolgot lehet tenni: tisztességgel gyakorolni a szakmát. Figyelni és tájékozódni kell, rendszeresen kell egyeztetni a kollégákkal, és a felmerülő problémákra, váratlan akadályokra gyorsan és kreatívan megoldást kell találni – erre törekszem én is mind a két intézményben.

– Mi az, amin rögtön változtatott az érkezése után?

– Az első és véleményem szerint az egyik legfontosabb egy egészségügyi intézmény sikeres működésében az, ha az az adott intézmény rendelkezik megfelelő mennyiségű és kellőképpen magas szaktudású humánerőforrással. Így az első feladataim közé a csapatbővítés tartozott. Vettem fel szakorvosokat, altatóorvost, gyermekorvost, szülész-nőgyógyász kollégákat és gyakornokokat is. De terveim között szerepel a terhesgondozás, a reprodukciós medicina területén és az onkológiai területeken való előrelépés is.

 Prof. Dr. Várbíró Szabolcs

– Az oktatásból is kiveszi majd a részét?

– Természetesen, Prof. Dr. Németh Gábornak köszönhetően én is be tudtam kapcsolódni az oktatásba. Az elmúlt két hónap tapasztalatai alapján azt tudom mondani, hogy harmonikusan tudunk együtt dolgozni, én a női klinika vezetéséért, ő pedig továbbra is az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Karon zajló oktatásért felel, mint általános, szak- és továbbképzési dékánhelyettes, illetve tanszékvezető egyetemi tanár. Hamarosan a szakorvos-jelöltek képzésén, illetve a szülésznő képzés indításán is együtt dolgozunk majd. A tudományos munkásságomat illetően, a kutatásaimat tovább folytatom a Semmelweis Egyetemen, ahol jelenleg 10 PhD-hallgató dolgozik az irányításom alatt, és 15-en már megvédték a fokozatukat. Arra törekszem, hogy a PhD-hallgatók képzésébe Szegeden is mielőbb szerepet tudjak vállalni.

– Milyen tanácsokkal látta el önt Prof. Dr. Németh Gábor?

– Professzor úr nagyon sok hasznos tanáccsal látott el, amiért hálás vagyok neki. Nyolc évig igazgatta a női klinikát, ezért úgy gondolom, hogy érdemes őt meghallgatni és a javaslatait átgondolni egy-egy témában.

– Szakmai múltjára tekintve azt látni, hogy a nőgyógyászaton belül több területre is specializálódott. Az egyik ilyen a meddőség kezelése. Nem olyan rég került az egyetemhez és újult meg teljesen az immár Szegedi Tudományegyetem Reprodukciós Medicina Intézet néven ismert egészségügyi intézmény. Az ott zajló munkába hogyan kíván bekapcsolódni?

– Dr. Zádori Jánossal, az intézmény vezetőjével már sikerült egyeztetnem erről, ugyanis szeretném majd a közeljövőben a szegedi klinikán, a szentesi illetve a hódmezővásárhelyi osztályokon is, a reproduktív medicina profilját újragondolni és megerősíteni. A meddőségi vizsgálatokat illetve az inszeminációt az SZTE SZAKK Nőgyógyászati és Szülészeti Klinika munkatársai végzik majd el, míg a lombik programra az RMI-ben kerül sor. Ezeknek az ambulanciáknak a kiépítése, illetve a meglévők megerősítése folyamatban van, és egy Andrológiai Centrum létrehozása is a terveink között szerepel, amelyről ugyancsak folynak a tárgyalások. Jelenleg egy olyan csapat összeállításán dolgozom, akik képesek komplex ellátásban részesíteni és ezzel együtt felkészíteni a régióban élő nőket és férfiakat a lombik programra.

 A betegellátás mellett kutat és az oktatásból is kiveszi a részét.

– Mi az oka annak, hogy egyre több párról derül ki az, hogy valamelyik tagja meddő?

– Nagyon sok pár nyolc, tíz, tizenkét év meddőségi előzmény után kerül az ellátórendszer látószögébe. Ezáltal egy gyors és többségében nem megfelelő módon előkészített lombik program részévé válnak, ami sikertelenréghez vezet. Éppen ezért szeretnénk felhívni a párok figyelmét egyrészt arra, hogy fontos, hogy már fiatal koruktól kezdve részt vegyenek külön-külön és együtt is a szűrővizsgálatokon. Másrészt, ha szülővé szeretnének válni, érdemes erről időben elkezdeniük beszélgetni, és különböző terveket felállítani, ugyanis Magyarországon és egyébként nemzetközi szinteken is, a 38. életév az önmagában véve lombik indikációval bír. Ezen kívül, a kollégák figyelmét is szeretnénk felhívni arra, hogy nem szabad elengedniük a párok kezét azért, mert fiatalok és egy-két évnyi próbálkozás után nem sikerült a hölgynek teherbe esnie. Ezekben az esetekben ugyanis azonnal szisztematikus kivizsgálást kell indítani és helyre kell állítani azokat a területeket, ahol probléma van.

– Nőket vagy férfiakat érint inkább a meddőség ma Magyarországon?

– Egyaránt érinti mind a két nemet és a pár mind a két tagjával foglalkoznunk kell egy ilyen esetben, attól függetlenül, hogy melyikük meddő. Az elmúlt években a lombik centrumok ellátásnak javítására koncentráltunk (ami fontos) ám a szűrővizsgálatokról közben sokkal kevesebb szót ejtettünk, mint kellett volna. Pedig a probléma felismerése és kezelése sokkal, de sokkal fontosabb. Ez az, amivel jelentősen lehet javítani a termékenységi mutatókon, hiszen ma Magyarországon családonként eggyel kevesebb gyermek születik, ahhoz képest, mint amennyit terveztek. Pont azért, mert saját elhatározásból halogatják a gyermekvállalást, vagy pedig azért, mert a párok nem kerülnek az ellátórendszer látószögébe, így aztán nem tudnak annyi gyermeket vállalni, mint, amennyit szívük szerint vállalnának. Ezen szeretnénk mi javítani.

– A terhesgondozást és az onkológiai ellátást miként kívánja javítani?

– A terhesgondozás új koncepcióját jövő év elejéig szeretnénk kiépíteni; a betegségek kezelése helyett azok megelőzésére összpontosítva. Az első harmadtól, a terhesség felismerésétől kezdődően az egészség megtartása a cél (dietetikai tanácsadás, kismama torna, betegség megelőző kezelések bevezetése), illetve a 12 és 18-20 hetes ultrahangoknak a kötelező szűrésen túli, új szemléletű kiterjesztett vizsgálatai révén a jelenleg magánellátásban elérhető terhesgondozási elemeket szeretném meghonosítani a közellátásban – javítva ezzel a terhesgondozás eredményességét, ezzel az anya és a magzat jövőbeni egészség kilátásait is.

Sajnos az onkológiai esetek száma a koronavírus-járvány lecsengése óta nagyot nőtt. Ennek a legfőbb oka az, hogy a hölgyek jó része a Covid idején sajnos nem vett részt a szűrővizsgálatokon. A legjobb példa talán, ami a helyzetet szemléltetheti az a méhtestrák példája. Nagyon sok nőnél találkozunk vele nap, mint nap a járvány lecsengése óta, 1-es, 2-es, 3-as és 4-es stádiumban vannak. Szerencsére 90%-uk operálható. Ez többek között annak is köszönhető, hogy egy lassú betegségről beszélünk, ami ad időt arra, hogy az ember felismerje. Az viszont nagy bajhoz vezethet, ha hosszú időn át elkerülik az ellátórendszert. A szűrővizsgálatokkal mindez elkerülhető. Viszont az említett okok miatt, az SZTE SZAKK Nőgyógyászati és Szülészeti Klinika Onkológiai osztályának bővítését is tervezzük.

Pósa Tamara

Borítókép: Tisztességgel gyakorolni a szakmát – interjú Prof. Dr. Várbíró Szabolccsal.

Fotó: Kovács-Jerney Ádám