Kína mindennapi életünkre gyakorolt hatásáról beszélgetett az SZTE Konfuciusz Intézet és az Eurázsia Központ vezetője

Teaidőben találkoztak a Móra Ferenc Múzeumban a kínai kultúra iránt érdeklődők és a távol-keleti ország szakértői. A kerekasztal-beszélgetés elején kiderült, bár az ötórai teázás a köztudatban az angolokhoz kapcsolódik, eredete Kína. Ebből a felütésből indult a diskurzus, amelyben kulturális, geopolitikai aktualitásokon keresztül tudhatták meg a résztvevők, hogy mit is takar a Régi és új Selyemút – avagy a kínai gondolkodásmód.

A két szakértő komoly tapasztalattal és hiteles információkkal rendelkezik Kínával kapcsolatban. Zoltai Alexandra, az SZTE Konfuciusz Intézet magyar igazgatója, 2013-ban az ELTE-n szerezte első diplomáját – már itt is foglalkozott a kínai nyelvvel és kultúrával. 2014-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem által közösen indított Kelet-Ázsia tanulmányok mesterszakán tanult, ahol az első év után a Magyar-Kínai Baráti Társaság által kínai ösztöndíjban részesült, 2017-ben kitüntetéses diplomát kapott. 2017 vége óta a Magyar-Kínai Baráti Társaság megválasztott alelnöke, hazai és külföldi konferenciák rendszeres látogatója és előadója. Fő kutatási témája Kína biztonságpolitikája és geopolitikája.

A Móra Ferenc Múzeum Díszterme impozáns környzetet biztosított a kerekasztal-beszélgetéshez, Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Az SZTE munkatársa, Zoltai Alexandra, 2017-től három éven keresztül a PAGEO Geopolitikai Kutatóintézet Kína elemzője és kreatív koordinátora volt, majd 2021. február közepe óta a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ Kelet-Ázsia elemzője. A 2022-ben megalakult Magyar-Kínai Fiatalok Baráti Egyesületének alelnöke, 2023 februárja óta pedig a Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézetének magyar igazgatója.

Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója már 2005 óta foglalkozik Kínával, először gimnazistaként töltött el egy évet ott, majd 2007-ben kezdte meg felsőfokú tanulmányait a sanghaji Fudan Egyetemen, ahol turizmus menedzsment szakon rektori kitüntetéssel végzett. 2015 és 2017 között Magyarország sanghaji főkonzuljaként támogatta a magyar-kínai kapcsolatokat, 2021-ben Sanghaj város önkormányzata a külföldieknek járó egyik legmagasabb díjjal, a Magnólia-díjjal tüntette ki. 2022-ben megjelent „A kínai geopolitikai gondolkodás” című könyve a Pallas Athéné Books gondozásában. Fő kutatási témája Kína geopolitikai gondolkodásmódja, a magyar-kínai kapcsolatok, Kína „Egy övezet, egy út” kezdeményezése. 2022-ben megalapította a Magyar-Kínai Fiatalok Baráti Egyesületét, melynek elnöke is.

Galéria Kovács-Jerney Ádám fotóiból

A rendezvény során kiderült, Kína milyen hatással volt és van jelenleg is életünkre, és hogy Kínából ered a teázáson kívül sok, mindennapjainkat is érintő szokás, mint például a fogmosás vagy a tűzijáték.

A beszélgetés során kitértek rá, hogy a régi Selyemút és a kereskedelem mögötti motiváció miben különbözött a maitól. Az „Övezet és Út” kezdeményezés elmúlt tíz évének tapasztalataira Dr. Horváth Levente világított rá.

– A 2013-ban bejelentett kínai Övezet és Út kezdeményezés a kínai külpolitika és külgazdaság meghatározó stratégiája lett, amelynek alapjai Kína multilaterális és bilaterális együttműködései. Kína ezzel a projekttel újra kívánja definiálni az eurázsiai kontinens összekötöttségét, amit mintegy hálózatként képzelhetünk el. Magyarország az elsők között csatlakozott az Övezet és Út kezdeményezéshez, amelynek hatására hazánk Kína fontos kereskedelmi partnerévé és fontos logisztikai központtá vált Kína számára az EU-ban, mivel a Kínából EU-ba érkező termékek 15 százaléka Magyarországon is áthalad – mondta el Dr. Horváth Levente.

Az SZTE Konfuciusz Intézet és az Eurázsia Központ kapcsolatát tovább erősítette az esemény és a könyvadomány, Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Több példán keresztül világítottak rá arra, hogy milyen alapvető gondolkodásbeli különbségek vannak a kínai és az európai emberek között, illetve, hogy milyenek ma a kínai-magyar kapcsolatok.

A Konfuciusz Intézetek szerepéről Zoltai Alexandra adott átfogó képet.

– A Konfuciusz Intézetek legfőbb szerepe, hogy a fogadóországokban lehetőséget kínáljanak a kínai nyelv tanulására és a kínai kultúra megismerésére, amelyre egyre több ország nyitott és egyre több Konfuciusz Intézet nyílik a világ országaiban. A Konfuciusz Intézeteket 2004-ben hozták létre a kínai soft power erősítésére és azóta több mint 450 intézet működik a világ több mint 150 országában. Magyarországon immár összesen öt intézet működik (Budapesten, Debrecenben, Miskolcon, Pécsen és Szegeden), így látható, hogy hazánk az ország méretéhez képest sok intézettel rendelkezik, ami jól mutatja a magyarok nyitottságát az ázsiai kultúra iránt. Szegeden is ezt tapasztalhatjuk, nem csak a kínai nyelvtanulás egyre népszerűbb a szegedi diákok körében, hanem egyre nagyobb a nyitottság a kínai kulturális programok iránt és nem csak a diákok körében – hangsúlyozta Zoltai Alexandra.

A Móra Ferenc Múzeum több kínai tematikájú kiállításnak is otthont adott az elmúlt időszakban, Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A rendezvényen elhangzott, hogy miért kikerülhetetlen és egyre meghatározóbb globálisan Kína, és mekkora szerepe van ebben a rendelkezésükre álló nyersanyagoknak, a humánerőforrásnak és az állami stratégiának.

A nézői kérdések között felmerültek olyan témák, mint Kína kommunikációja a jelenlegi nemzetközi konfliktusokkal kapcsolatban, illetve azok a világgazdaságot érintő változások, amelyekben meghatározó lehet a távol-keleti ország.

December 1-jén az SZTE KI konferenciát szervez a Centrum TV-vel és a China Media Grouppal közösen az SZTE KI kínaiul tanuló diákjai és a Kínában magyarul tanuló diákok számára a Móra Ferenc Múzeumban. Az Eurázsia Központ ötödik alkalommal hirdeti meg Budapesten (december 8.) tudományos konferenciáját „Eurázsia hajnala” címmel, amelyre örömmel hívja meg azokat a PhD, MA és BA SZTE-s hallgatókat is, akiknek kutatási területe vagy érdeklődési köre kapcsolódik a konferencia témájához.

Az esemény teázással zárult. Természetesen kínai teafűből készült teával.

Különleges tea, különleges kiszolgálás zárta az eseményt, Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Lévai Ferenc

Nyitókép: A Móra Ferenc Múzeum dísztermében Kínáról tartottak kerekasztal-beszélgetést, Fotó: Kovács-Jerney Ádám