Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A szegedi egyetemen számos kutatás zajlik, amelynek fókuszában a hulladékcsökkentés áll: legyen szó a mikroműanyagok eltávolításáról a vízből, vagy olyan újrahasznosító gépről, amelynek segítségével bárki képes otthoni körülmények között PET-palackokból alapanyagot előállítani a 3D nyomtatáshoz. A Tisza-parti universitas az Európai Hulladékcsökkentési Héthez kapcsolódva edukálásra is nagy hangsúlyt fektet: közösségi média kampányban ad tippeket a háztartási hulladék csökkentésére.
Az Európai Hulladékcsökkentési Hetet idén november 18-26. között hirdetik meg a szervezők. A fenntartható jövő érdekében 2009-ben indított kezdeményezésben résztvevő országokban egy teljes héten keresztül lelkes önkéntesek saját ötleteikkel hívják fel a figyelmet a tudatos hulladékgazdálkodásra, a hulladék keletkezésének megelőzésére, a termékek újrafelhasználására, valamint az anyagok újrahasznosításának fontosságára.
A kezdeményezéshez a Szegedi Tudományegyetem is csatlakozik, hiszen az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ Harmadik Missziós Fejlesztések Klasztere kiemelt figyelmet fordít a társadalmi felelősségvállalásra. Az egyetem közösségimédia-kampányában ad ötleteket arra vonatkozóan, hogy az egyén szintjén, saját háztartásunkban mit tehetünk azért, hogy kevesebb hulladékot termeljünk. A tippek megfogalmazásában dr. Radács Marianna, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Környezet-biológia és Környezeti Nevelés tanszék vezetője segített. A posztokat az egyetem Facebook-oldalán olvashatjuk majd napról napra.
„Bevásárláskor használj vászontáskát! Kártyával való fizetéskor ne kérd a bizonylat másolati példányt! Komposztáld a zöldhulladékot” – csak néhány a szegedi egyetem szakemberének tanácsai közül. Dr. Radács Marianna szerint elég néhány hét, hogy az új szokások beépüljenek hétköznapi rutinunkba. – Az nem jó hozzáállás, hogy azért nem csinálok semmit, mert mások sem fektetnek bele energiát. Kis lépésekkel kell elkezdeni a szemléletváltást – fogalmaz a főiskolai tanár. Megtudtuk: az SZTE JGYPK Környezet-biológia és Környezeti Nevelés tanszékén a természettudomány - környezettan szakos tanárképzésen is nagy hangsúlyt fektetnek a szemlélet és a hozzákapcsolódó tudástartalom átadására, hiszen a leendő pedagógusok egyik feladata már egészen fiatal korban rászoktatni a gyermekeket környezetbarát megoldásokra.
A szegedi egyetemen számos kutatás zajlik, amelyek fókuszában a hulladékcsökkentés áll. A kutatók célja, hogy válasz-lehetőséget keressenek a hulladék-problémára, amely mára az élet minden területén jelen van. Az egyik ilyen a nano- és mikroméretű műanyagok jelenléte, amelyek napjainkban már megtalálhatók az óceánok vizében, a hegycsúcsokat fedő hótakaróban, ivóvizünkben, élelemiszereinkben és az emberi szervezetben egyaránt.
– Jelentős környezetterhelő hatása van a műanyagok mikro- és nanoméretű szennyezőkké bomlásának, amellyel szemben sürgősen fel kell lépni környezetünk megóvása érdekében – hallottuk Dr. Szilágyi Istvántól, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék docensétől, az MTA-SZTE Lendület Biokolloidok Kutatócsoport vezetőjétől, az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ kutatójától.
Dr. Szilágyi István, az SZTE IKIKK kutatója
Az Európai Unió által létrehozott fenntarthatósági gazdasági terv szerint a műanyagfelhasználás megduplázódása várható a következő 20 évben, így a műanyagok mennyisége az óceánokban valószínűleg nagyobb lesz, mint a halak száma, ráadásul a műanyaggyártás az üvegházhatású gázok kibocsátásának 15 százalékáért és az olajfogyasztás 20 százalékáért lehet felelős 2050-re. Ezért az EU különféle intézkedéseket – például a körforgásos gazdaságról szóló akciótervet– vezetett be a műanyaggyártás visszaszorítása, valamint a környezetre és az emberekre gyakorolt negatív hatásának korlátozására.
A szegedi kutatók célja, hogy részletesen megvizsgálják a nano- és mikroműanyag részecskék elterjedését vizes környezetben és a kölcsönhatásukat a természetben előforduló anyagokkal és a már jelenlévő szennyeződésekkel, valamint hogy potenciális megoldást dolgozzanak ki az ivóvízből, tengervízből és szennyvízből történő eltávolításukra.
– Ezek a problémák világszerte kiemelt figyelmet kapnak, ezáltal azonnali beavatkozást igényelnek a tudományos szakértőktől, a döntéshozóktól, valamint az ipari vállalatoktól egyaránt. A projekt alapvetően felfedező kutatás jellegű, azonban a várt eredmények nagy hatással lesznek olyan gyakorlati tudományágakra – mint az orvosbiológia, a környezet- és az élelmiszeripar –, ahol a nano- és mikro mérettartományba eső szennyezők egyre kiemeltebb figyelmet kapnak – fogalmazott Szilágyi István.
– Évente közel 380 millió tonna műanyagot állít elő az emberiség, melynek felét, azaz 190 millió tonnát egyszer használatos csomagolóanyagként hasznosítunk. Az otthonainkba kerülő műanyagok jelentős részével PET-palackok formájában találkozhatunk, melyeknek az aránya ma Magyarországon akár a 90 százalékot is elérheti a háztartási műanyag hulladékok között. Sajnálatos módon hazánkban a PET-palackoknak mindössze egyharmadát hasznosítják újra, elsősorban gazdasági okokból – tudtuk meg Kiri Hunortól, a ReFilamer projekt vezetőjétől. A főként egyetemistákból álló csapatuk ennek a problémának a részleges megoldását tűzte ki célul.
A ReFilamer projekt célja: PET-palackból 3D nyomtatószál
– Olyan gépeket szeretnénk fejleszteni és elérhetővé tenni mindenki számára, amelyek újrahasznosítják a műanyagot, segítségükkel bárki képes otthoni körülmények között PET-palackokból alapanyagot előállítani a 3D nyomtatás számára. Csapatunk 2020 óta dolgozik Szegeden azon, hogy elérhető és könnyen kezelhető újrahasznosító gépeket fejlesszen a 3D nyomtató tulajdonosok számára, ezáltal lehetővé téve, hogy akár 95 százalékkal is csökkentsék ökológiai lábnyomukat – mondta Kiri Hunor.
A ReFilamer műanyagot újrahasznosító gépei által előállított műanyag huzal (filament) univerzális alternatívát kínál a 3D nyomtatás számára, amely a polietilén-tereftalát (PET) képében remek alapanyagul szolgál azon mérnökök és hobbisták számára, akik különösen erős és hőtűrő megoldást keresnek nyomtatványaik előállításához, vagy egyszerűen szeretnék megóvni környezetüket.
Az egyetemi projektként indult kezdeményezés célja azonban ezen is túlmutat: víziójuk egy olyan általános újrahasznosító gép megalkotása, mellyel a legtöbb műanyaghulladék-típus feldolgozhatóvá válik otthoni körülmények között, ezáltal egyidőben közel nullára csökkenthető a háztartási műanyag hulladékok aránya.
SZTEinfo – Bobkó Anna
Fotó: Pexels, Sahin-Tóth István
