Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A pályanyertes szerzők, Nizalowski Attila, Karánsebessy Balázs és B. Pap Endre jelenlétében mutatták be a Szegedi Tudományegyetem centenáriumi évében kiírt Szent-Györgyi Albert drámapályázat díjazott műveit tartalmazó kötetet a REÖK palotában.
Az eseményen a három díjazott szerző, sorrendben Nizalowski Attila, Karánsebessy Balázs és B. Pap Endre, valamint a zsűri tagjai, Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke és Barnák László, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója válaszoltak Dr. Jászay Tamás színháztörténész, a kötet szerkesztője, a zsűri tagja kérdéseire. A könyvbemutatón a Szegedi Nemzeti Színház művészei, valamint Dr. Kosztolányi József egyetemi docens (SZTE) felolvasószínházi előadáson adtak elő egy-egy jelenetet a darabokból.
Prof. Dr. Zakar Péter köszönti az eseményt. Fotó: Bobkó Anna
A Szegedi Tudományegyetem nevében Prof. Dr. Zakar Péter nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes azzal a reménnyel köszöntötte a könyvbemutatót, hogy a díjazott pályamunkák hozzájárulnak majd a legjobb értelemben vett Szent-Györgyi-kultuszhoz és további nézőpontokkal gazdagítják Szent-Györgyi Albert emlékezetét.
Az egyetem történetében is páratlan drámapályázat kiírása azt tartalmazta, hogy a beérkező művek méltó módon örökítsék meg Szent-Györgyi Albert alakját, valamint kapcsolatát Klebelsberg Kuno vallási és közoktatási miniszterrel. A pályázatra 30 pályamunka érkezett, összesen több mint 1500 oldal terjedelemben. Ezt a mennyiséget a zsűri tagjai, Erős Kinga, Barnák László, Dr. Jászay Tamás, valamint Lőkös Ildikó dramaturg egy hónap alatt olvasták el, és maratoni, 4-5 órás online konferencián állapították meg a díjak sorsát.
Erős Kinga zsűrielnök erre úgy emlékezett vissza, hogy a zsűriben az eltérő nézőpontokat képviselő tagok meglepően egységesen választották ki a három nyertes drámát. A beérkezett művek közül előbb azok kerültek ki, amelyek nem teljesítették a kiírás eszmei elvárásait, majd azok is, amelyek a drámai alakok megformálása helyett csak „felmondták a Wikipédiát”. A kiválasztás közös szempontja Erős Kinga szerint a drámaesztétikai megvalósítás volt, vagyis az, hogy Szent-Györgyi Albert karaktere életszerű legyen, megelevenedjen, előre vigye a cselekményt. A zsűri fontosnak tartotta, hogy a díjazott munkák ne „olvasódrámák” legyenek, hanem a pályázat előadható darabokkal szolgálja a kortárs drámajátszást.
Karánsebessy Balázs, Nizalowski Attila és Dr. Jászay Tamás. Fotó: Bobkó Anna
A pályázat jeligés volt, a zsűri tagjai nem tudták, ki áll a darabok mögött. – Én magam ugyan – jegyezte meg a zsűri elnöke – tippelgettem, vajon kik lehetnek a díjazott szerzők, de nem jött be: nem szakmabeli volt az illető, sőt, az első helyezett Nizalowski Attila éppenséggel ezzel a drámával debütált.
Barnák László színházi szemmel azt tartotta fontosnak, hogyan lehet egy drámai hős szerepébe belehelyezkedni egy darabban; ki az a szereplők közül, akivel színházi előadás esetén azonosulni tud a néző, mennyire papírízűek vagy játszhatók a szerepek. A szegedi főigazgató szerint a színházban fontos kérdés, hogy kimondanak-e mindent a szereplők, vagy hagynak kitölteni, gondolkodni valót a nézőnek is. A díjnyertes darabok felolvasási próbája közben, jegyezte meg Barnák László, találtak a szövegekben olyan fejtegetéseket, amelyek olvasva érdekesek voltak, de fennhangon kimondva nyelvakasztók lettek; egy átélhető dramaturgia miatt módosítani kellett rajtuk. Szent-Györgyi Albert élettörténete izgalmas regény, ahhoz, hogy a néző élő karaktereket tudjon a mondatok mögé képzelni, olyan szöveg kell, amely bizonyos teatralitást is nyújt – fejtegette a színházigazgató.
Dr. Jászay Tamás kifejtette, hogy a pályamunkák közül az első díjazott Nizalowski Attila Magyar Zsoltár című drámája a mű léptékével fogta meg leginkább; a 42 jelenetet, 7 színt és számos szereplőt felsorakoztató darab Szent-Györgyi Albert őseitől az utolsó amerikai évekig nagy ívű panorámát rajzolt fel. Egy szakjogász hogyan jut el ehhez? – kérdezte Nizalowski Attilától.
 |
| Képgaléria. Beszélgetés és felolvasószínház a Szent-Györgyi-drámapályázat könyvbemutatóján. Fotó: Bobkó Anna |
Az első díjas szerzőnek soha eszébe sem jutott szépirodalmi alkotást írni, mivel főként jogtudományi és informatikai cikkeket publikált. Lányai számára egyetemi pályázatokat keresve bukkant a drámapályázat kiírásra. „Nem tudom, miért, de megszólalt egy belső hang, hogy ezt neked írták ki” – emlékezett Nizalowski Attila. Ezután Bécsy Tamás színházelméleti munkáját vette elő a darab szerkezetének tisztázásához, majd Noszlopi Lászlót, Hamvas Béla mesterét olvasta újra, mert Szent-Györgyi filozófiát akarta elsősorban megírni, életrajzát pedig csak másodsorban. – Hamvas Béla régóta iránytű a mindennapjaimban és tartalmilag is adott gondolatokat - mondta Nizalowski Attila.
Ekkor azonban Nizalowski arra figyelt fel, hogy Szent-Györgyi magánéletéről „csúnya dolgokat” írnak az életrajzok, annyira, hogy „elment a kedve” az írástól, miközben a szerkezet már nagyjából összeállt. Egy házasságtörő emberről drámát írni? – gondolta, és le is tett róla. Ezután olvasta el Ralph W. Moss Szent-Györgyi-életrajzát, amelyben az amerikai szerző leírta: Szent-Györgyi Albert annyira kiborította, hogy 2 évig tartott neki a munka. Erre Nizalowski Attila csakazértis nekifogott, mert úgy érezte, Moss nem értette meg a tudós „magyarságát”; úgy tekintett rá, mint az egyik amerikai Nobel-díjasra a sok közül. Nizalowski Attila ekkor már azt gondolta, meg kell védenie Szent-Györgyi Albertet, aki valójában egész életében szeretetéhes ember volt.
A pályázaton második díjas Karánsebessy Balázs A renegát című drámája 1942 környékén játszódik, abban az időszakban, amikor Szent-Györgyi Albert kémregénybe illő kiugrási missziója zajlott Isztambulban.
Karánsebessy tanárként és szerzőként is szerzett már tapasztalatot drámai művekkel, bár ő saját magát elsősorban tánckoreográfusnak tartja. Készülő darabját azért fókuszálta egyetlen színre és egy szűkebb időszakaszra, mert Vácott az ott rendelkezésre álló technikai körülményeket vette alapul. A renegát története néhány nap alatt játszódik, és a szerzőnek ezalatt felidézi Szent-Györgyi Albert előtörténetét.
Karánsebessy Balázs mesélte, hogy tánckoreográfusként drámaírói premisszája egyetlen kép volt; ezt bontotta ki, ám a beküldés előtt két nappal hitvese felfedezte, hogy a darabban nincs is cselekmény. Karánsebessy Balázs ekkor saját bevallása szerint nekilátott és egy táblagépen 13 óra alatt megírta a darabot.
Még jellemzőbb története volt a harmadik díjas Szabad gyökök című drámát író zentai B. Pap Endrének. Az ő Szent-Györgyi Albert-sztorija 1928 és 1948 között 20 évet ölel fel 4 hosszú jelenetben. B. Pap Endre a könyvbemutató közönségének elmesélte, hogy az árvízi kiállítást szemlélve az ópusztaszeri emlékparkban lepte meg az érzés, hogy ha nincs árvíz, nem építik meg a Fogadalmi Templomot és az egyetemet, a kolozsvári egyetem sem költözik ide. Sőt, még az is lehet, hogy az egész a Tisza-szabályozásnál kezdődött, mert ha meghagyják a természetes folyást, talán nincs árvíz, és végül Klebelsberg Kuno nem hozza Szegedre Szent-Györgyi Albertet. Sőt, Klebelsberg tevékenysége is csak következmény volt, mert ha nincs Trianon, a kolozsvári egyetem sosem kerül Szegedre, és Szent-Györgyi Albert sem. – És akkor nincs pályázat, és velem sem történik mindez. Ebbe belegondolva arra a következtetésre jutottam, hogy csak csepp vagyok a tengerben, és annyi minden van, amiről írni lehetne – mondta a zentai drámaszerző. A korszak viszonyaira jellemző, hogy B. Pap Endre szerette volna kikerülni a ma már vitatható politikai események külön értelmezését, ezért a 4 színt úgy osztotta fel, hogy elkerülje a politikát. Csakhogy emiatt a szerző utólag eszmélt rá, hogy nincs negatív szereplő a drámájában (amit ő maga hibának tart).
Barnák László, B. Pap Endre és Erős Kinga. Fotó: Bobkó Anna
A könyvbemutató után inspirált felolvasószínház következett. Kosztolányi József és a Szegedi Nemzeti Színház művészei, Borovics Tamás, Sziládi Hajna, Barnák László, Bánvölgyi Tamás és Szívós László, valamint a drámapályázat és a könyvbemutató szervezője, Tajti Gabriella egy-egy részletet élesztett fel a három Szent-Györgyi-drámából. A megelőző beszélgetésben a színházi emberek nem a levegőbe beszéltek a kitölthető párbeszédekről és megelevenedő karakterekről. Amint (és ahogyan) a Szent-Györgyi Albertet alakító Kosztolányi József az első jelenet vonatfülkéjében elővette Szent-Györgyi pipáját, a darab szövegrészlete elhagyta a papírt és átélhető történetté vált.
Az „Aki az életet szolgálta” című kötet hamarosan online is elérhető lesz weboldalunkon.
Szent-Györgyi Albert szerepében: Kosztolányi József. Fotó: Bobkó Anna
Panek Sándor
A borítóképen: A Szent-Györgyi Albert drámapályázat díjnyertes drámáinak bemutatóján. Fotó: Bobkó Anna
Korábban írtuk: Aki az életet szolgálta – Szent-Györgyi Albert alakja a himnikus zeneműtől a drámáig
