Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Megihlette az alkotókat Szent-Györgyi Albert, a Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas kutatójának, egykori rektorának alakja. Az SZTE centenáriumi ünnepségét megkoronázó himnikus zenemű hangfelvételén jelen voltunk, a lemez elkészült. Az egyetemi jubileumok alkalmából meghirdetett drámapályázat eredményét kihirdették. A 2023. május 8-i rendezvényeken fókuszba kerülő egyetemi himnuszról a zeneszerzőt, az egyetemi szimfonikus zenekar és az egyetemi énekkar vezetőit és egy hallgatót; a dobogós színdarabokról pedig a zsűri színháztörténész tagját kérdeztük.
Pályázati fölhívások is hozzájárultak ahhoz, hogy a Szegedi Tudományegyetem ikonikus professzoráról, a Nobel-díjjal jutalmazott tudósról, a diákegységért is dolgozó egykori rektorról ódát zengenek, drámát írnak – egyetemi polgárok és kívülállók.
– A Szegedi Tudományegyetem és Szent-Györgyi Albert tiszteletére szerettem volna himnikus zeneművet írni! Ezzel a tervvel nyertem pályázatot Szeged önkormányzatától. Alkotótársam lett Janik László, aki a vázlatom alapján írta meg mívesebb, strófikus szerkezetű szövegét úgy, hogy a zenét, a dallamot ismerte – emlékezett a kezdetekre, Szent-Györgyi Albert Nobel-díja 75. évfordulójára, a 2012. évi jubileum alkalmából született műre az SZTE alumnusa, Benedekfi István zongoraművész, zeneszerző.
Benedekfi István zongoraművész és zeneszerző: a gyermekdaloktól a színpadi művekig sokféle műfajban alkot. Fotó: Bobkó Anna
Szent-Györgyi Albert Dugonics téri egészalakos szobra avatóünnepségén a Szegedi Egyetemi Énekkar önállóan adta elő a „Szent-Györgyi himnuszt”. 2012-ben felcsendült a darab – egy rézfúvós fanfárral kiegészülve – a szerző zongorakíséretével. 2017-ben az első szimfonikus zenekari és énekkari verzió hangzott el az egyetemi rektori épületben. Az SZTE centenáriumi programsorozatát záró díszelőadásra, 2022. november 11-én új, áthangszerelt változatban zengett a Szent-Györgyi himnusz.
– Egyik esemény ráépült a másikra a debütálás után. Most elkészült a hangfelvétel, ami mérföldkőnek számít – jelentette ki a zeneszerző, aki 2019-ig az SZTE Zeneművészeti Kar oktatója volt. – Az SZTE vezetése részéről nem született külön fölkérés, mégis szükségét érezte a két zenei csoport, hogy rögzítse a közös produkciót.
A zenekari és a kórustagot egyaránt motiválja a közös munka, a muzsikálás öröme. Fotó: Rácz Szabó Viktor
Az Universitas Szimfonikus Zenekar és a Szegedi Egyetemi Énekkar a szegedi Szent-Györgyi Agora dísztermében adta elő 2023. március 22-én a Benedekfi-Janik művet. A zenészek és az énekesek előtt és fölött sűrű mikrofonerdő rögzített minden hangot.
– Kétféle himnuszt ismer a zeneirodalom. Az egyik induló jellegű, ritmikus, lelkesítő. A magyar Himnusz nem ilyen, de ilyen jellegű volt. A régi magyar Himnuszt Dohnányi Ernő írta át a jelenlegi melodikus formájára. Benedekfi István zenéje is tartalmazza a forradalmi, ritmikus dallamot, de könnyedebb, szinte a könnyűzene felé mutat – vélekedett az egyetemi szimfonikus zenekar karmestere, Somorjai Péter.
Az Universitas Szimfonikus Zenekar összetétele folyamatosan változik, a karmester évek óta állandó - vezényel: Somorjai Péter. Fotó: Rácz Szabó Viktor
A zenélés és az éneklés nem elsődleges tevékenysége az egyetemi szimfonikus zenekar és a kórus tagjainak. Mindkét csoport a Szegedi Tudományegyetem oktatói és hallgatói közül verbuválódik.
– Nemes vonal, mert nagyon motiváló, ha a hangszeres zenész és az énekkari tag együtt dolgozhat. Kivételes élményt jelent a zenekarral való együttműködés a kórustagok számára – osztotta meg tapasztalatát Száz Krisztina, a Szegedi Egyetemi Énekkar egyik karnagya.
Centenáriumát ünnepli 2025-ben a Szegedi Egyetemi Énekkar. Fotó: Rácz Szabó Viktor
A 70 kórustagot számláló Szegedi Egyetemi Énekkar munkáját Kohlmann Péter és Száz Krisztina társkarnagyként irányítja.
– Mindig jó, ha közösen muzsikálunk. Az egyetem önálló zenei csoportjainak a találkozója mindig öröm. Most, hogy hangfelvételen is rögzítették a Benedekfi-Janik himnikus művet, maradandó emlék lesz minden zenekari és kórustagnak, hogy „Igen, ezt mi csináltuk!” „Ebben a himnusz felvételben én is benne voltam!” – emelte ki a produkció közösségformáló erejét a karmester.
A Szegedi Tudományegyetem szinte minden egységét, 22 ezres közösségét képviseli a két zenei együttes. A zenészek között akad, aki már negyven éve egyetemi polgár, de elsőéves hallgató is. Csillogott a kórustagok szeme, a muzsikusok is beleélték magukat az mű üzenetének átadásába a hangfelvétel idején.
– Nem olyan bonyolult, mint a magyar Himnusz. Könnyebb énekelni. A szöveg pedig visszaadja, amit Szent-Györgyi Albertről mindenkinek tudnia kell – fogalmazott Setény Adél Anna kórustag.
Újból és újból elpróbálták a művet az Agorában, mert olyan ez a produkció, mint egy szavalat: nem elég megtanulni a verset, ki kell dolgozni az előadásmódot, a hangsúlyok elhelyezését.
– A szegedi felsőoktatási intézményeket magába forrasztó SZTE egyetemi himnuszának témája lehetne, hogy „milyen jó egyetemistának lenni”, vagy hogy „milyen szép a Tisza két partja”, vagy hogy „milyen felemelő a kontinuitás Kolozsvár és Szeged között”, és így tovább. Ehhez képest bölcs gondolat volt az SZTE egyik elődintézménye névadóját, a Szegedi Tudományegyetem orvosi és természettudományi karához, illetve életútja alapján további tudományterületekhez is erősen köthető Szent-Györgyi Albert személyét fókuszba tenni – érvelt M. Tóth Tivadar professzor, aki 1986 óta szegedi egyetemi polgár, és alapítása, 1992 óta részt vesz a zenekari munkában.
– Ha van keret, akkor van-e szabadság? Hát hogyne! Ez a lényege a szabadságnak. A szabadság azt jelenti, hogy a faltól falig rendelkezésre álló teret be kell játszani. A szabadságról szól minden fontos kérdés, így az is, hogy miként lehet formai kötöttségben alkotni – reagált fölvetésünkre a versíróként, a kötött szerkezetű haiku művek szerzőjeként is ismert geológus professzor, M. Tóth Tivadar.
Az Universitas Szimfonikus Zenekar vezetőjének választották M. Tóth Tivadar geológus professzort, aki alapítása, 1992 óta részt vesz a csoport munkájában. Fotó: Bobkó Anna
„Dicséret, magasztalás” – ez a görög eredetű himnusz szó szerinti jelentése. E költői és liturgikus műfaj formailag és tartalmilag is nagyon kötött. Az „ódai műfajcsoport tagja, melynek tárgya és alkalma valamely istenség, esetleg elvont eszme, természeti erő vagy isteni tulajdonságokkal felruházott ember dicsérete” – kezdődik a műfaji lexikonban a himnusz szócikk. Janik László verse és Benedekfi István zenéje megfelelő nívón megvalósítja e követelményeket.
– Megszólítja a közösséget ez a zenemű. Identitásképző ereje lehet a Szent-Györgyi Albert alakját középpontba helyező himnikus műnek. Egyértelmű üzenetet fogalmaz meg a szöveg a közösség számára. A dallam nem túl komplikált, van himnikus és dinamikus része. Mindez elmondja, hogy csináljuk a dolgunkat, keményen, mint Szent-Györgyi, s meglesz az eredménye – fogalmazott az Universitas Szimfonikus Zenekar elnökévé választott M. Tóth Tivadar, aki 31 éve ül a brácsaszólamban.
– Azzal a céllal írtam ezt a művet, hogy egyetemi himnuszként felcsendülhessen például az egyetemi honlapon, vagy sportversenyeken és olyan eseményeken, mint például a tanévnyitó – említett gyakorlati példát műve hasznosítására a zeneszerző.
Újból és újból elpróbálták a Benedekfi-Janik himnuszt az Agorában, majd hangfelvétel készült. Fotó: Ú. I.
Mindannyiunknak, „zenei amatőröknek” formálta a dallamot a szerző, ritmizálta a szöveget a versíró. Két ütem az egyik, két ütem a másik sor, mert a szimmetriát, ezt a fajta kötöttséget nagyon kedvelik az emberek.
– Egy himnusz akkor éri el a célját, ha az identitásképzést megvalósítja. Ezt nem lehet megkövetelni, Azáltal lesz Himnusz egy himnikus mű, ha minden egyetemi rendezvényen elhangzik. Így és ott derülhet ki, hogy ezt az egyetemi polgárok magukénak érzik-e vagy sem – jelentette ki M. Tóth Tivadar.
A stúdiófölvételt sokféleképpen használhatná a Szegedi Tudományegyetem. Elérhető lenne az egyetem központi honlapon, vagy a sportnapon, vagy a díjátadókon, vagy az évnyitókon és évzárókon is megszólalhatna. A zeneszerző a legjobb és a legszélesebb felhasználását szeretné ennek a darabnak. Az énekkar és a zenekar vezetői alkalmanként szívesen előadnák „élőben” is.
– Nem szeretem, hogy a rádióműsor végén, éjfélkor elhangzik a nemzeti Himnusz. Mert nem ezzel alszik vagy ébred az ember. A himnusz alkalmi műfaj. Identitásképző rendezvények tartozéka – hangsúlyozta az Universitas Szimfonikus Zenekar ügyvezetője. – A közösség dinamikája dönti el, hogy a lehetséges versek és zeneművek, logók és szimbólumok közül melyek válnak identitásképzővé.
Harminc mű érkezett az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda által meghirdetett drámapályázatra. Akadt olyan mű, amely egy életrajzi lexikon Szent-Györgyi szócikkére emlékeztetett, párbeszédbe tördelve. A szegedi egyetem egykori professzora életének színpadra kívánkozó drámai pillanatait kidolgozó művek közül a három legjobbat adja közre az „Aki az életet szolgálta” című kötet.
– Mindhárom nyertes színpadi mű elrugaszkodik a Szent-Györgyi életrajztól. A teljesen fiktív elemek mellett támaszkodnak az életmű fontos mérföldköveire. Belegondoltak azokba az emberi szituációkba, amelyek a lexikonok adatainak a hátterében meghúzódhatnak. Kikövetkeztették szövegírás közben: ahhoz, hogy A-ból eljusson B-be a főhős, C lépésre is szükség lehetett – avatott be a szerzői módszerek világába a zsűri tagja, a színháztörténész Jászay Tamás, az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar oktatója.
Érzékeny terület, amikor valaha élt személyek válnak irodalmi alkotások szereplőivé. Elég csak József Attila és Horger Antal esetére gondolni. József Attila a „Születésnapomra” című versébe foglalt költői élmény kibontásával olyan hangsúlyokat adott Horger Antal arcélének, amelyek elfedik a kiváló nyelvészprofesszor életművének valódi értékeit.
– A valóság és a művészet között mindig van távolság. E drámák szereplőin, „Szent-Györgyin” és „Klebelsbergen”, és a motivációikon nem kérhetők számon az azonos nevet viselő történelmi személyek életrajzának tényei – hangsúlyozta a zsűri drámatörténész tagja.
Többszörös évfordulóhoz kötődött a drámapályázat, amely Szent-Györgyi Albert és Klebelsberg Kuno emlékéhez méltó műveket várt. A jó dráma színpadon is működik.
– Élő emberek a szemünk előtt belebújnak valaha élt személyeket megjelenítő karakterekbe – érzékeltette a felolvasószínház jelentette plusz élmény jelentőségét Jászay Tamás. – Kíváncsi vagyok, hogy a gyakorlatban miként működnek ezek a szövegek. Egészen más hangulata lesz a szövegnek attól, hogy testet kap a leírt szó.
Újszászi Ilona
Fotók: Bobkó Anna, Rácz Szabó Viktor, Ú. I.
*
KÖNYVBEMUTATÓ ÉS FEOLVASÓSZÍNHÁZ
2023. május 8-án, hétfőn
- 12 óra 10 perckor, a Vers délben produkciót követően, az SZTE központi épülete (Dugonics tér 13.) előtt elhangzik a Benedekfi-Janik: Szent-Györgyi Albert himnusz stúdióváltozatának felvétele, amely a Szegedi Egyetemi Énekkar és az Universitas Szimfonikus Zenekar közreműködéséviel készült.
- 18 órakor a Reök Palotában (Szeged, Magyar Ede tér 2.), az Aki az életet szolgálta című kötet bemutatóján az SZTE Szent-Györgyi Albert drámapályázat díjazott művei kerülnek fókuszba.
Köszöntőt mond: Dr. Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. Vendégek: B. Pap Endre, Karánsebessy Balázs, Nizalowski Attila (a díjazott drámák szerzői); Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke; Barnák László főigazgató (Szegedi Nemzeti Színház). Moderátor: Dr. Jászay Tamás, a kötet szerkesztője.
Felolvasószínház: Borovics Tamás, Sziládi Hajna, Barnák László, Bánvölgyi Tamás és Szívós László, a Szegedi Nemzeti Színház művészei, valamint Dr. Kosztolányi József és Tajti Gabriella részleteket olvasnak fel a drámákból.
Az esten bemutatják a Benedekfi-Janik: Szent-Györgyi himnusz felvételét is.
