A felelős állattartás fontosságára hívja fel a figyelmet az SZTE FOK hallgatója

Hajdók Krisztina másodéves fogorvos hallgató az SZTE Fogorvostudományi Karán. 2020 óta szabadidejében állatmentéssel foglalkozik, elsősorban macskákkal. Már előtte is voltak mentett cicái, akiket az utcáról szedett össze és gyógyított meg, de a jelentősebb állatmentés csak ezután kezdődött.

– Miskolcon lakom, és ott az egyik Facebook csoportban kiírták, hogy egy csatornában van egy cica, és valaki nézzen rá, mert segítségre szorul. Írtam a csoportba, hogy ha összedobjuk az orvosi költségeit, akkor szívesen elviszem és segítek rajta. Ekkor nagy összefogást tapasztaltam, kimentünk a cicához öten, de sajnos súlyosabb volt az állapota, mint a képen látszódott, így nem sikerült megmenteni. Ekkor eldöntöttük, hogy az összegyűlt pénzt majd a következő cicára elköltjük. Közben kiderült, hogy a családomnak egy régi barátja, aki egy helyi menhelynél önkéntes, így tőle megtudtuk hogyan működik ez az egész. Utána szép lassan kialakult a saját mentési körünk, először helyi alapítványoknak segítettünk, ideiglenesen elszállásoltuk a cicákat, orvoshoz vittük őket, majd idővel saját Facebook oldalunk is lett – mondta el Hajdók Krisztina.

Az Árvácska cicamentők oldalon bárki megtalálhatja hogyan veheti ki a részét az állatmentési folyamatokból, de akár macskákat is van lehetőségünk örökbe fogadni. Kriszti elmondta, hogy a legutóbbi számítások szerint több, mint hárommillió kóbor macska van Magyarországon, és ebben nincsenek benne azok a macskák, akik eljárnak otthonról. Ez hatalmas problémát jelent.

– Ha a macska szemszögéből nézzük, akkor ott a lehetőség az autóbalesetre, ami nagy veszély lehet. Mellette ott vannak a különböző betegségek, a kóbor kutyák, a rókák, más macskákkal való verekedés, de rengeteg ember szándékosan mérgezi meg a macskákat. Állattartási szempontból nagyon aluledukált ország vagyunk, sokan tájékozatlanok és nem tudják hogyan lehetne segíteni. Az emberek sokszor kirakják például a tejet, ami bélgyulladást és hasmenést okozhat a macskáknak, úgyhogy nagyon sokrétű ez a probléma – tudtuk meg Hajdók Krisztinától.

A felelős állattartással a Magyar Macskavédő Alapítvány is kiemelten foglalkozik, ők iskolákban szoktak erről előadásokat tartani. Ez az alapítvány foglalkozik még TNR-el is, ami befogás, ivartalanítás és a visszaengedés folyamatokból áll. Kriszti is kiemelte az ivartalanítás fontosságát, amivel elkerülhető lenne, hogy növekedjen a hárommillió kóbor macska mellett a felesleges szaporulat.

Kriszti szerint a felelős állattartás problémája oda vezethető vissza, hogy falun a mai napig haszonállatként kezelik a macskát. Sok helyen nem foglalkoznak azzal, ha például beteg a macska, mert fogyóeszközként gondolnak rá. A macskatartók között vannak generációs különbségek is, ma már egyre többen tudják, hogy miért fontos az ivartalanítás, illetve a benti macskatartás is egyre elterjedtebb. Sokan családtagként szeretik a macskájukat, együtt mennek nyaralni, együtt alszanak, de még mindig van hova fejlődni, és nem lehet tudni, hogy az újabb generációk hogyan fognak viszonyulni a felelős állattartáshoz.

Az SZTE hallgatójának az egyik fő célja, hogy informálja azokat az embereket, akik fogékonyak a felelős állattartásra és az állatmentés fontosságára. Elmondása szerint nagyon sok féle módon tudunk segíteni, csak sokan nem tudnak ezekről.

– Ha úgy érzi valaki, hogy nincs elegendő ideje és energiája segíteni, de fontosnak érzi az állatvédelmet, akkor az is nagy támogatást jelent, ha veszünk macskatápot és elvisszük a megfelelő helyre, de ha még erre sincs időnk akkor van lehetőség átutalni az árát. Aki több aktivitást érez magában az tud segíteni autós fuvarral, ami annyiból áll, hogy egy hordozóval kimegyünk befogni a macskákat és elhozzuk őket, sokszor még a benzint is álljuk. Ha valaki még ennél is többet szeretne segíteni, akkor lehet ideiglenes gazdi, ami annyiból áll, hogy az örökbeadásig vagy a lábadozásig nála lesz a cica. Összességében csak az szab határt, hogy kinek mennyi ideje van és mennyit tud magának megengedni, de minden apró segítség sokat jelent – tette hozzá.

Kriszti a végén kiemelte, hogy az embereknek meg kell mutatni a valóságot, mert a macskák is ugyanúgy éreznek fájdalmat, félelmet és szeretetet. A tapasztalatok szerint nehéz ledönteni az emberekben azt a falat, amit felépítettek a téma köré, de egy kis odafigyeléssel és nyitottsággal ezen lehetne változtatni.

Mátó Gábor

Fotó: Hajdók Krisztina