Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Léteznek-e gomba-zombik? Van-e valóságalapja a Last of Us című sorozatnak? Szeretnek-e napozni az egerek? Van-e kapcsolat a szolárium és az opiátok között? Ilyen és ehhez hasonló kérdések mélyére áshattak azok, akik ellátogattak a Radnóti Caféba a közelmúltban.
A Science Caféban, azaz a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) első tudománynépszerűsítő estjén két szegedi egyetemi kutató, Dr. Gácser Attila és Dr. Kemény Lajos Vince avatták be a hallgatókat kutatásaikba.
 |
| Képgaléria az előadásról. Fotó: Zentai Péter |
Dr. Gácser Attila gombák és emberek kapcsolatáról beszélt. Megtudhattuk, hogy a népszerű sorozat, a The Last of Us gomba-zombijai mennyire reálisak, illetve hogy van-e félnivalónk a körülöttünk tenyésző rengetegféle gombától – amelyekből, mint megtudtuk, sok a testünkben is megtalálható. Kiderült: a gombafertőzések komoly megbetegedésekért lehetnek felelősek, sok problémát okozva, és nem csak Pedro Pascalnak. Mivel a melegedő klímához alkalmazkodó fajok egyre többször találják meg számításukat a magas hőmérséklete miatt korábban nem túl csalogató emberi testben, a kutatóknak muszáj alaposabban megérteniük a gombákat és az immunrendszerre gyakorolt hatásukat, hogy elképesztő ellenálló és alkalmazkodóképességükkel tartani tudják a lépést. A zombivá zülléstől azonban szerencsére csak az ízeltlábúaknak van félnivalója.
Dr. Kemény Lajos Vince a napozást vette górcső alá, de nem is akármilyen, hanem addiktológiai szempontból. Előadásából kiderült, miért okoz függőséget a napozás és a szolárium, holott mindkettő jelentős és maradandó károkat okozhat a bőrben. Egereken végzett kísérletek alapján ugyanis kiderült, hogy a napsugárzás a pigmenttermelődés fokozódása mellett β-endorfin termeléséhez vezet, ez pedig boldogságérzetet okoz, de opiát lévén a napozás utáni fáradtságot is magyarázza. Természetes tehát, ha úgy érezzük, hogy a napfürdőzés feltölti az örömtartalékainkat, a kutatók mégis óvatosságra intenek, hiszen a barnulás folyamatát végső soron a DNS-károsodás indítja el, azt pedig érdemes elkerülni.
A Science Café alkalmai mindenki számára nyitottak, a részvétel ingyenes, így aki most lemaradt, a következő alkalommal szeretettel várják a szervezők.
Szabó Anna
Fotó: Zentai Péter
