Globalizációkutatási kisokost készített Prof. dr. Tomka Béla

A globalizációkutatási kisokosként is olvasható tanulmányt jó néhány vita előzte meg a kutatócsoporton belül és kívül, ezért is izgalmas olvasmány a #histGlob műhelytanulmány-sorozat 10. darabja.

A tanulmány a globalizáció fogalmának elterjedését és a szakirodalomban megjelenő különböző meghatározásait vizsgálja, majd javaslatot tesz egy széles körben alkalmazható definícióra.

Sorra veszi a globalizációra vonatkozó legfontosabb értelmezéseket és a definíció megalkotásának általános elveit, majd kifejti, hogy a különböző jelentéstartalmak közül melyeket tekinti központinak.

E szempontok alapján a következő meghatározást tartja a leginkább célravezetőnek:

a globalizáció

• az országhatárokon átnyúló kapcsolatok bővülése és földrajzi kiszélesedése, továbbá a szupraterritoriális kapcsolatok terjedése a gazdaság, a technológiák, a kultúra, a politika, a környezetvédelem és a civil társadalmak terén;

• a világ társadalmai között kialakuló kölcsönös függés erősödése; valamint

• e folyamatok társadalmi tudatosulásának világméretű előrehaladása.

Ez a definíció nem kapcsolja a globalizációt szorosan egy adott időszakhoz és helyhez, ezért nemcsak a 21. századi globalizáció megragadására alkalmas, hanem a korábbi évszázadok releváns folyamatainak értelmezése során is használható. Hasonlóképpen nemcsak a nyugati társadalmakban végbement átalakulások, hanem a világ más részein megfigyelhető globalizációs tendenciák is beilleszthetők az általa kínált keretbe.