Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A félévszázados fennállását ünneplő National Inventors Hall of Fame civil szervezet az amerikai Feltaláló Hírességek Csarnokába választotta a Szegedi Tudományegyetemről indult Karikó Katalint és az University of Pennsylvania Laboratóriumaiban munkatársává lett Drew Weissmant. Velük együtt 16 új beavatott került a több mint hatszáz neves személyiséget bemutató „dicsőségtáblára”. Karikó Katalin, az SZTE professzora a második magyar nő az újító hírességek között.
Az mRNS-alapú vakcinák bevezetése óta eltelt két év alatt sokszor kitüntették már az oltóanyag kifejlesztését felfedezéseikkel megalapozó tudósokat. A világhírű magyar biokémikus, Karikó Katalin és az amerikai immunológus, Drew Weissman, a Pennsylvaniai Egyetemen együtt dolgozó kutatópáros legújabb közös elismerése az, hogy mindketten bekerültek az amerikai Feltaláló Hírességek Csarnokába.
Hogyan lehet bejuttatni a hírvivő ribonukleinsavat (mRNS) anélkül, hogy kiváltaná a szervezet immunválaszát? A kérdésre választ adó Karikó Katalinnak és Drew Weissmannak a hírvivő RNS-sel végzett kutatási eredményei nyitották meg az utat az mRNS-alapú vakcinák fejlesztése előtt.
A Karikó Katalint bemutató portré kiemeli: „A Szegedi Tudományegyetemen 1978-ban szerzett biológiából diplomát, majd 1982-ben doktorált biokémiából. A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutatóközpontjában dolgozott, mielőtt 1985-ben kivándorolt az Egyesült Államokba”. A munkásságát jellemző szöveg arra is kitér, hogy a 14 amerikai szabadalommal rendelkező tudós jelenleg a Szegedi Tudományegyetem professzora.
Az emberi szervezetben található genetikai anyagot, amely a sejteket fehérjék előállítására utasítja, mRNS-nek nevezik. Ezt a hírvivő RNS-t több évtizeden át tanulmányozta Karikó Katalin. Kutatómunkájának célja annak felderítése volt, hogy miként lehet az mRNS-t orvosi terápiára használni.
A 80-as évek végén és a 90-es években a legtöbb tudós „veszett ügynek” tartotta a hírvivő RNS-sel való foglalkozást. Az érzékeny molekula ugyanis gyorsan lebomlott, miközben gyulladást okozott a kísérleti állatmodelleken. Karikó Katalin a University of Pennsylvania (UPenn) kutatójaként a munkájához igyekezett szövetségi forrásokat szerezni. E téren nem ért el sikereket, ezért 1995-ben az addigi posztjáról leváltották. Ennek ellenére Karikó Katalin kitartott eredeti kutatói céljai mellett.
Fordulatot hozott az mRNS-kutatásban, hogy Karikó Katalin és Drew Weissman megismerkedett és egyesítette tudását és erőit. Első közös cikkük 2000-ben jelent meg. 2005-ben közzétett publikációjuk címe: „Az RNS-felismerés gátlása a Toll receptorok által – A nukleozid-módosítás hatása és az RNS evolúciós eredete”. Ez a módosított, szintetikus mRNS-áll a Covid-19 vakcinák középpontjában.
A szintetikus mRNS-t arra kódolják, hogy utasítsa a sejteket: készítsenek másolatokat a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjéről. Később a szervezet immunrendszere felismeri a valódi vírust, gyors immunválasz lép fel, amely védelmet nyújt a súlyos betegség ellen.
A 2019-ben azonosított új koronavírus, a SARS-CoV-2 által okozott betegség leküzdésére 2020 decemberére kifejlesztett Covid-19 elleni Pfizer/BioNTech és a Moderna oltóanyagot már több milliárd embernek adták be. Ezzel sok ezer életet mentettek meg.
A Karikó – Weissman kutatópáros felfedezése megnyitotta az utat a módosított mRNS további alkalmazásai előtt is. A legújabb kutatási irányok széles skálájából a rák és a szívbetegségek elleni kísérleti kezelések kapnak nagy figyelmet.
Amerikai szabadalommal rendelkező mérnökök, feltalálók, technológiai újítók elismerésére jött létre 1973-ban a National Inventors Hall of Fame. Az ohiói North Cantonban található nonprofit szervezet honlapjáról kiderült: az USA Virginia államában, Alexandriában, az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatalának épületében múzeumot is üzemeltet, miközben oktatási programokat, egyetemi versenyt, diákoknak nyári táborokat szervez.
A National Inventors Hall of Fame-jelölteket a tudomány, a technológia, a műszaki tudományok és a szabadalmak szakértőiből álló testület ajánlja. A pályázóknak amerikai szabadalommal kell rendelkezniük egy olyan találmányra, amely úttörő vagy jelentős előrelépést jelent a szakterületükön.
A Nemzeti Feltalálók Hírességek Csarnoka az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatalával együttműködve már 2021. szeptember 21-én bejelentette a 2022-es évfolyam tagjait. „Az új osztályt 2022. május 5-én, az Amerikai Innováció® Legnagyobb Ünnepén (The Greatest Celebration of American Innovation®) fogják kitüntetni és hivatalosan üdvözölni a National Inventors Hall of Fame-ben”. A két kutató közös munkahelye, a University of Pennsylvania (Penn) hírújságja is megírta: „Karikó Katalin és Drew Weissman bekerült a 2022-es Nemzeti Feltaláló Hírességek Csarnokába”. Ezt a ceremóniát a Covid-pandémia átsodorta 2023-ra.
16 új taggal bővült National Inventors Hall of Fame kitüntetettek digitális portréjának galériája – írta meg 2023. január 10-i számában a The Philadelphia Inquirer: „A Penn tudósait kitüntették a COVID-oltásokban használt mRNS-kutatásért”.
Az „újítók 2023-as osztályába” sorolt 10 élő személy között találjuk – többek között – a CRISPR, a baktériumok genomjában található rövid, ismétlődő DNS-szakaszokkal továbbfejlesztett élelmiszerekkel foglalkozó két francia mérnököt. Rodolhe Barrangou és Philippe Horvath fedezte fel a bakteriális immunrendszer egy fajtáját, amelyre támaszkodva a CRISPR-Cas9 génszerkesztési módszert kidolgozta a később Nobel-díjjal jutalmazott Emanuelle Charpentier és Jennifer Doudna kutatópáros.
A „2023-as osztályba” 6 „történelmi”, vagyis már nem élő személyt is beiktattak. Köztük például a minnesotai születésű, az Egyesült Államok hadseregében szolgálatot teljesítő testvérpárt. Cyril és Louis Keller találta fel a mai Bobcat® nevű, a világ első kompakt, csúszókormányos rakodógépét.
A legkülönbözőbb tehetséggel rendelkezők széles táborába választották be Karikó Katalint. A döntés már 2021. szeptember 21-én „kiszivárgott”, amikor egy cikk bemutatta a Nemzeti Feltaláló Hírességek Csarnokába került első afro-amerikai nők, Marian Croak és Patricia Bath munkásságát. A rákkutató Bath már nem élhette meg a kitüntetést, de öt szabadalmának köszönhetően rákerült a tablóra. A 200 szabadalmat jegyző mérnök, Croak azért nyerte el a „dicsőségtáblára kerülést”, mert eredményei lehetővé például a Zoom-hívásokat, vagy hogy egyetlen sms-sel pénzt adományozhassunk például civil szervezeteknek.
Az újító nők között Karikó Katalinon kívül fellelhetünk egy másik magyar felfedezőt is: Telkes Mária, a napelemes hőtárolórendszerek fejlesztője ugyancsak szerepel a feltaláló hírességek csoportjában.
A magyar és magyar származású kutatók közé sorolja a National Inventors Hall of Fame szervezet a televíziózást találmányával lehetővé tevő, a Budapesten Kolozsy László néven született Louis W. Parkert; továbbá a holográfia „mesterét”, a Nobel-díjas Gábor Dénest; a nukleáris láncreakció lehetőségét elsőként kigondoló Szilárd Leót; a golyóstollat kitaláló újságírót, Bíró Lászlót és a zeneipart négy évtizeden át uraló hosszú lejátszású (LP) hanglemezt feltaláló Goldmark Péter Gábort.
Az újító nők és az Amerikában is híressé lett magyar felfedezők csoportja csatlakozik a – többek között – a telefont szabadalmaztató Alexander Graham Bell és a személyi számítógép-forradalom úttörője, Steve Jobs virtuális társaságához.
A 16 újonnan beiktatott személlyel 624 tagúvá bővül a Feltaláló Hírességek Csarnoka. A fennállása 50. évét ünneplő civil szervezet, a National Invertors Hall of Fame 2023. október 26-án, Washingtonban tartja majd a „black tie” beiktatási ceremóniát.
Újszászi Ilona
Fotó: képernyőkép
Karikó Katalinnal, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszorával kapcsolatos további információk elérhetőek az SZTE weboldalán, hírportálján, illetve az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapján.
