Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az ENSZ „Nők és lányok a tudományban” világnapja előestéjén az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székházában nyílt meg újra az a fotókiállítás, amely Karikó Katalin biológus, a szegedi egyetem kutatóprofesszora tudományos kitüntetéseit mutatja be mintegy hatvan sajtófotóval, közöttük a díjakról készült műtárgyfotókkal.
Az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központból a Szegedi Akadémiai Bizottság kiállítási terébe költözött át és újabb 30 fotóval kibővült Sahin-Tóth István fotográfus kiállítása Karikó Katalin tudományhoz kötődő kitüntetéseiről. Az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság projektjének kurátora, Újszászi Ilona figyelt fel arra, hogy Magyarországon máig nincs hatása az ENSZ 2015-ben meghirdetett „Nők és lányok a tudományban” világnapjának, pedig ennek eszméjére hitelesen irányítja rá a figyelmet Karikó Katalin életpályája. A Szegedi Tudományegyetem egykori hallgatója és mai kutatóprofesszora száznál is több díja jelzi, hogy a női kutatók esélyeinek támogatása jelentős kutatási potenciált szabadíthat fel.
A világnapi kiállítás megnyitóján Prof. Dr. Krisztin Tibor akadémikus, a SZAB elnöke, az SZTE professzora megemlékezett Karikó Katalin tudományos életútjáról; felsorolta hogy a kutatónő 1978-ban a szegedi egyetemen diplomázott, majd a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgozva szerzett doktori fokozatot 1983-ban, ezután pedig 1985-től az Egyesült Államokban, Philadelphiában és Washingtonban folytatta Szegeden elkezdett kutatási témáját; a biológiai információ üzenethordozója, a hírvivő mRNS kutatásában ért el áttörést, és ezzel döntően hozzájárult, hogy megfelelő módosítással és tisztítással az mRNS hatékonyan használható lett az irányított fehérje-termeltetésre élő rendszerekben. Ez a kutatási eredmény sokoldalú terápiás fejlesztések, például a Covid 19 világjárvány megfékezésére létrehozott vakcina alapjait teremtette meg.
Az SZTE Bolyai Intézetét vezető matematikus professzor szerint Karikó Katalin története inspirálhatja a jövő kutatógenerációját, és a tudománytámogatók számára is tanulsággal szolgál. Karikó Katalin az áttörést jelentő eredménye előtt ugyanis hosszú ideig sikertelenül pályázott kutatási forrásokra.
- Az maga a csoda, hogy ő ennek ellenére kitartott ötletei mellett, és a kutatói pályán maradt. Vajon hány kutatónak kellett finanszírozás hiányában feladnia áttörést ígérő ötletét? Hány kiváló kutatót és jelentős fejlesztést veszítettünk el így? Forrást kellene találni sokféle kutató és ötlet támogatására, még akkor is, ha a témájuk nem tartozik a fő kutatási áramlathoz, nem várható tőle gyors eredmény vagy akár kétséges a siker. Ha tízezerből csak egy is elvezet egy Karikó Katalin-féle sikerhez, akkor már megérte – vélte Prof. Dr. Krisztin Tibor.
Prof. Dr. Krisztin Tibor akadémikus, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke megnyitja a kiállítást. Fotó: Orosz Tibor
A „Nők és lányok a tudományban” világnapja alkalmából Prof. Dr. Hohmann Judit akadémikus, az MTA „Nők kutatói életpályája” elnöki bizottság tagja beszélt a kutatásban dolgozó nők helyzetéről. A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézetének vezetője adatokkal támasztotta alá, hogy a női kutatók aránya a természettudományokban, a matematikában és a mérnöki szakmákban világszerte mindössze 33%-os. Ezen kívül a női kutatók kevesebb támogatást érnek el, ritkábban történik előléptetésük és jelenlétük a magánszféra vállalatvezetéseiben is alacsonyabb, mint a férfiaké. Magyarországon az egyetemi diplomát több nő szerzi meg, mint férfi (arányuk 60-40%), a PhD-fokozatszerzésnél ez az arány kiegyenlítődik (50-50%), a nagydoktori fokozatszerzésben viszont a nők aránya már csak 12%-os, és az akadémikusok között is csak 10%-os a női tagság. A szegedi akadémikusnő szerint ezt a helyzetet elsősorban a családban a nőkre háruló terhek viselése okozza. Ennek segítésére az MTA közgyűlése 2016-ban foglalkozott a női kutatók problémájával, majd 2017-ben létrejött a „Nők kutatói életpályája” elnöki bizottság, amely feladatának érzi, hogy többek között a kisgyermekes nők nagydoktori fokozatszerzését támogató ösztöndíjprogrammal segítse a női kutatókat.
Dr. Hohmann Judit nagyra értékelte a Karikó Katalin kitüntetéseit bemutató kiállítást, mondván, hogy az ilyen példaképek vonzóvá tehetik a kutatói életpályát a lányok számára.
További információ:
Díjesőben Prof. Dr. Karikó Katalin: az SZTE szenzációs kiállításon mutatja be kutatóprofesszora elismeréseit
SZTEinfo
Borítókép: Prof. Dr. Hohmann Judit akadémikus, Prof. Dr. Krisztin Tibor akadémikus és Újszászi Ilona, a kiállítás kurátora. Fotó: Orosz Tibor
