Bezár

Hírarchívum

pexels-pixabay-256379

TOP 3-ban a szegedi kutatás az amerikai tudományos lap idei cikkei között

TOP 3-ban a szegedi kutatás az amerikai tudományos lap idei cikkei között

2023. december 18.
5 perc

A távérzékelés, műholdas képek elemzésének területén világszínvonalat képvisel az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézetnek Alkalmazott Geoinformatikai és Távérzékelési Laboratóriuma. A kutatócsoport vizsgálatai lehetővé teszik a haszonnövények hatékonyabb elemzését, tágabb időszakban is. A projekt együttműködő szakmai partnere a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A térbeli információk feldolgozásával foglalkozó tudomány, a geoinformatika multidiszciplináris jellegű, így műszaki, informatikai, természettudományok és más területek, például agrár-, társadalomtudományok, a földmegfigyelés (űrtávérzékelés) határterületi kérdéseivel foglalkozik, építve azok paradigmáira. Az egyetemi portálon korábban megjelent egy riport a Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportjának hiperspektrális távérzékeléses projektjéről. A Nemzetközi Űrállomáson üzemelő DESIS hiperspektrális kamera a szegedi kutatók által benyújtott programozási és adatgyűjtési kutatási terv alapján készített felvételeket a dél-kelet-alföldi mintaterületről. A mérési eredmények és az űrfelvételek feldolgozása a földi referenciaadatok alapján, a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. szakmai támogatásával megtörtént 2022 végén. 2023-ban összesen nyolc tudományos publikációt, ebből hét Q1-es tanulmányt közöltek a kutatócsoport tagjai. Ezek közül az IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineers) Földtudományi és Távérzékelési Társaság (Geosciences and Remote Sensing Society) Journal of Selected Topics in Applied Earth Observations and Remote Sensing folyóiratában 741 megjelent idei cikke közül a kutatócsoport publikációja a harmadik legtöbbet idézett mű jelenleg 19 független hivatkozással. A távérzékelés, műholdas képek elemzésének területén világszínvonalat képvisel az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézetnek Alkalmazott Geoinformatikai és Távérzékelési Laboratóriuma, mely az SZTE IKIKK Űrkutatási és Földmegfigyelési Kutatási Koordinációs Központ kutatócsoportja.

farmo1-3239756-large_003

 

A vizsgálati terület: (a) Magyarország közigazgatási határa és (b) a DESIS földmegfigyelési képalkotó spektrométer 2022. június 16-án készített RGB hamis színkompozit képe

Az IEEE a világ legnagyobb műszaki szervezete, amely a technológia fejlesztésével foglalkozik globálisan. Tagjai egy közösséget inspirálnak a sokat idézett kiadványok, konferenciák, technológiai szabványok, valamint szakmai és oktatási tevékenységek révén, amelyek a fenntartható jövő felépítését szolgálják. Tudományos folyóiratuk az IEEE Xplore, az egyik vezető szakmai lap, amelyben a legmodernebb kutatások kapnak megjelenési lehetőséget. Az amerikai folyóirat Q1-es minősítésű, impakt faktora 5,5, amely azt jelenti, hogy a tudományos körökben ismert és elismert, az ott megjelenő publikációkat sokan használják hivatkozási alapnak, sokat idézik.

 

A Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja összesen nyolc Q1-es publikációt jegyez idén földmegfigyelés témában, ezen belül a növénymonitoring, precíziós mezőgazdaság, termésbecslés multi- és hiperspkektrális űrfelvételek, idősoros elemzésével is foglalkoztak. Egyik projektjük fókuszában az űrtechnológia felhasználási lehetőségeit vizsgálták a növénytermesztésben. Az SZTE kutatói elemezték a Magyarország területéről készült űrfelvételeket.

A publikáció nagy népszerűségnek örvend szakmai körökben, hiszen a folyóirat idei 741 megjelent cikke közül a harmadik legtöbbet idézettként szerepel.

DSC02814

Bui Dang Hung és Nizom Farmonov doktorandusz hallgatók terepi mérése talajnedvesség mérővel a mintaterületen

A Nizom Farmonov, Khilola Amankulova üzbék doktorandusz hallgatók, Dr. Gudmann András, Dr. Bui Dang Hung, Dr. Szatmári József és Dr. Mucsi László témavezetők által alkotott kutatócsoport legfontosabb eredménye, hogy a hiperspektrális űrfelvételek gépi tanulásos osztályozásával, tábla szinten is hatékonyan elemezhetők a különböző mezőgazdasági haszonnövények a teljes fenológiai időszakban. A mérhető és megállapítható terméshozam és a spektrális tulajdonságok közötti kapcsolat és a táblán belül meghatározhatók az eltérő hozam területek, az úgynevezett termőzónák. A folyamatos spektrális információk összekapcsolhatók a növények biofizikai tulajdonságaival, a növénybetegségek megjelenésével, vagy a talajok területi különbségeivel. A betakarítás előtti idősoros űrfelvételek alapján a terméshozamot nagy pontossággal becsülték meg a kutatók szója, őszi búza és napraforgó táblákra.

– A geoinformatika közel 30 éve jelen van az SZTE oktatási, kutatási portfóliójában, alapító tagként jelen vagyunk az Alkalmazott Geoinformatikai Laboratóriumok Szövetségében (AGILE), illetve az EARSEL-ben (Európai Távérzékelési Laboratóriumok Szövetsége). A geoinformatikai rendszerek (GISystems) szerteágazó alkalmazásaiból a 2000-es évek elejére a GIScience, a térbeli információ tudománya jött létre és napjainkban az egyik leggyorsabban fejlődő technológiai ipar, a tér-adat-infrastruktúra és ipar alapját jelenti. Ennek eredménye a Geoinformatika mesterszak képzési tervének szegedi kidolgozása és a szak létesítése, mely szak 2023-ban az SZTE-n kívül további öt magyarországi felsőoktatási intézményben is elindult. Az SZTE magyar nyelvű nappali és levelező, illetve angol nyelvű képzése is elindult – mondta el Dr. Mucsi László.

farmo4-3239756-small_002

Fényképek a vizsgált terület főbb növénytípusairól ( 2022. június 14.)

A tudományos alap- és alkalmazott kutatási eredmények rendkívül gyorsan felhasználhatók a gazdaságban, a mezőgazdaságban. A publikációk, elsősorban az open acess jellegű folyóiratokban megjelent cikkek a világ bármely részére eljutnak. A kutatócsoport tagjai ezúton köszönik az SZTE Open Access publikációs támogatását, mely nélkül a publikációk nem tudtak volna megjelenni. A publikációk erősítik a tudomány és a potenciális felhasználók közötti kapcsolatok erősítését, további új kutatás-fejlesztési projekteket generálva.

– A táblaszintű, a precíziós mezőgazdasági monitoringrendszert újabb elfogadott projektjavaslatunk alapján kiegészítjük a 2023 tavaszán pályára állított és az EnMAP hiperspektrális szenzorú műhold kizárólag kutatási célokra használható adataival. 2023-ban a DESIS kutatási projektet kiterjesztettük négy magyarországi város, Budapest, Debrecen, Szeged és Székesfehérvár felszínborítási és területhasznosítási térképezésére. Közel 50 idősoros űrfelvétel készült, melyek feldolgozása jelenleg is tart.

IMG_20230308_110930

Az eredmények bemutatása Mezőhegyesen

A projekt rávilágított arra, hogy hatalmas potenciál rejlik a hiperspektrális műholdfelvételekben a mezőgazdaság számára. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. területein végzett vizsgálatok alapján elmondható, hogy ezek az űrfelvételek alkalmasak nemcsak a növény egészségállapotának és egyes kezelésekre történő válaszreakcióinak megfigyelésére, de akár a talaj tápanyag- és vízgazdálkodási mutatóinak értékelésére is. Ez számos kutatási témát, további együttműködési lehetőséget jelent az egyetemek, kutatóintézetek és a termelő mezőgazdaság között, amely kapcsolatrendszerben a gazdálkodók feladata a legfontosabb problémák felvetése, amelyeket a geoinformatika, ezen belül a távérzékelés tudomány kutatói tudnak megválaszolni – mondta el Kovács Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója.

 

Lévai Ferenc

Fotó: pexels.com, SZTE IKIKK Űrkutatási és Földmegfigyelési Kutatási Koordinációs Központ

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek